Utazó

2018.05.21. 09:00

Íme Wadowice, II. János Pál pápa hazája

A Lengyelország déli részén fekvő húszezer lakosú település, Krakkótól ötven kilométernyire fekszik.

Müller Anikó Hanga

Búcsújáró hely, a zarándokok tisztelettel, szeretettel őrzik Karol Józef Wojtyła emlékét.

A kis műemlékváros története a 12. századig nyúlik vissza, akkor a Piast hercegséghez tartozott. Jelentős gazdasági központ volt, de fejlődését gátolták az állandó tűzvészek, járványok, háborúk. 1819-ben indult virágzásnak, amikor a régió fővárosává vált. A főtéri Szűz Mária bazilika 1791-98 között épült, egy koragót templom helyén, barokk kupolás tornya 19. század végi. Itt keresztelték meg a pápát, a keresztelőkút ma is látható. Külső falán lévő napóráját – „Röpül idő, vár az örökkévalóság” felirattal – a kis Wojtyła a konyhaablakukból látta. Előtte áll Maksymilian Biskupski pápát ábrázoló szobra. A pápa szülőházában ezerkétszáz négyzetméter területen követhetjük nyomon életútját.

A főtéri Szűz Mária bazilika 1791-98 között épült, egy koragót templom helyén, barokk kupolás tornya 19. század végi. Itt keresztelték meg a pápát, a keresztelőkút ma is látható
Fotós: Müller Anikó Hanga / Veszprémi Napló

Hívő katolikus családból származott, édesapja katonatiszt, édesanyja tanítónő volt. A három gyermek közül a legfiatalabb volt, a Karol nevet azért kapta, mert édesapja nagy tisztelője volt IV. Károly magyar királynak. Nővére meghalt, mire ő megszületett. Édesanyját kilencéves korában vesztette el, két évre rá a bátyja is meghalt. Édesapja egyedül nevelte, huszonegy éves volt, mikor teljesen egyedül maradt. A krakkói Jagelló Egyetemen folytatott tanulmányai mellett drámaiskolába járt, színjátszó csoportokban játszott. Sokat sportolt, síelt, túrázott, kajakozott, úszott, focizott. Mint minden gyerek, ő is focival kezdte, szülővárosa csapatában játszott kapusként, a foci miatt az egyházzal is összetűzésbe került, egyszer kirúgta a templom ablakát.

Hittanárként kajak- és sítúrákat szervezett tanítványainak. A sporttal pappá és pápává szentelése után sem hagyott fel, amikor tehette, a hegyek közé ment túrázni, télen síelni. Fiatalkorában Zakopáne lejtőit kedvelte legjobban, vakmerő és technikás síző lehetett, mert a „Tátra fenegyerekei ” csoport tagjai közé fogadta. Pápaként személyi titkárával sokszor kijátszották a svájci testőrséget, és „ellógtak” síelni. Kedvenc síterepén róla nevezték el az egyik pályát és az egyik közeli hegycsúcs is viseli a nevét. Minderről fotókat láthatunk

a II. János Pál Pápa Szülőháza Múzeumban.

Apró gyermekként, majd apjával iskolásként tekint a fotómasina fókuszába, megörökíti a fénykép bérmálásakor, színjátszó társai körében, tornabemutatón. Fennmaradt egy történet, hogy édesapja elfelejtett neki bérmálásra cipőt venni, utolsó pillanatban egy lánycipőt tudtak szerezni, a fotó ezt is megőrizte. Látható sífelszerelése, melyet pápaként használt, a szoba, ahol született, a konyha az eredeti berendezéssel, édesanyja, Emilia Wojtyłowa kézitáskája, arany függője, az általa hímzett szalvéták, a családi étkészlet. Mit keres egy kő a tárlóban? 1978. október 16-án választották pápává, ennek emlékére egy lengyel hegymászónőtől egy kavicsot kapott, a Mount Everestre vezető Déli Hágóról, ezt a csúcsot éppen e napon hódította meg. Ő volt az első szláv, 455 év óta az első nem olasz pápa, 264. az egyházfők sorában.

1981. május 13-án egy török terrorista, Mehmet Ali Agca rálőtt II. János Pálra, aki később meglátogatta merénylőjét a börtönben, és megbocsátott neki. A fegyver, amely majdnem kioltotta életét, vitrinben látható, testőrének öltönyével, ráfröccsent vérével
Fotós: Müller Anikó Hanga / Veszprémi Napló

1981. május 13-án egy török terrorista, Mehmet Ali Agca rálőtt II. János Pálra, aki később meglátogatta merénylőjét a börtönben, és megbocsátott neki. A fegyver, amely majdnem kioltotta életét, vitrinben látható, testőrének öltönyével, ráfröccsent vérével. A világsajtó „utazó pápaként” emlegette, százhuszonkilenc országban járt, az üvegpadló alatt földdel teli kapszulák láthatók e helyekről. A napóra a másolata annak, melyet Karol Wojtyła lakásuk konyhaablakából látott. Látható a pápai lakosztály órája is, melyet halála napján 21.37-kor állítottak meg, valamint a Biblia, melyből egy nővér olvasott fel a haldokló Szentatyának. Wadowicében járva feltétlenül meg kell kóstolni II. János Pál pápa kedvenc süteményét, a különleges tojáslikőrös krémest, a „kremówka papieskát”.

Ezek is érdekelhetik

facebook comments widget