Térerő nincs, de van nyugalom, ami egyre értékesebb

Ha van semmi, akkor ez van a közepén - juthat eszünkbe a Bakonyalján, három megye határán lévő kis településeken, Csatkán, Súron és Ácsteszéren járva.

A majd' két évszázados, Mária-napi hagyományra visszatekintő csatkai búcsú minden évben az egyik legnagyobb esemény a hazai és a környező országokból érkező cigányság körében. A falu műemlék plébániatemplomától egyre keskenyebbé váló út vezet a gyógyerejűnek tartott forráshoz s a mellette álló kápolnához. A szurdokban, égig érő bükkös árnyékban elhiheti az ember, hogy létezik Isten.

A csatkai búcsúnak helyet adó, a gyógyerejűnek tartott forrás mellé épített kápolna a bükkösben (Fotó: Klecska Ernő)

A kegyhely nemcsak a cigányság, hanem a felvidéki magyarok egyik kedvenc búcsújáró helye is. A falucska építészetileg jelentős műemléke az a falusi plébániatemplom, amelynek egyes részei még a XIV. századi pálos templomból maradtak fenn. A szentély falába Szentléleky Miklós Ákos reneszánsz sírkövét falazták 1516-ban.

Súrt először 1436-ban említik SWR néven egy oklevélben. 1441 körül a pálos rendi szerzetesek szervezték meg a települést. A török időkben elnéptelenedő falut és környékét a Zichy család vásárolta meg, s felvidéki szlovákokat telepített ide. A 19. században Ágoston-rendi szerzetesek költöztek ide, ők szerezték meg a környező birtokok egy részét is. A csendes, tiszta levegőjű község kellemes kikapcsolódási lehetőséget nyújt az ide látogatóknak. Vadban gazdag erdőségeivel, halastavaival a vadászat, horgászat és természetjárás kedvelőinek egyaránt kedvelt úti célja lehet. Súr télen a környék sportközpontjává válik. Megfelelő hóviszonyok esetén háromszáz méter hosszú, 15 százalékos lejtésű, kapaszkodós felvonóval ellátott, villanyvilágítású sípálya működik itt.

A közeli Ácsteszéren született Táncsics Mihály. Az egyik falubéli, vályogfalú zsellérház - ahol Táncsics húsz évet töltött - ma emlékház, amelyben a falu egyebek között híres szülötte életpályájának emlékeit is őrzi. A középkori faluban eredetileg vándormesterséget űző ácsok laktak, a hagyomány szerint ebből ered a község neve. A település a török hódoltság idején teljesen elpusztult. A XVII. században az Esterházy család lett a falu új birtokosa és német családokat telepített az elnéptelenedett telkekre.

A lényegében két utcából álló, festői környezetben lévő község műemlék jellegű késő barokk katolikus temploma 1792-94 között épült. A világ zajától távol lévő térség mostanában egyre népszerűbb. Ifjúsági szálláshelyek épülnek, kezdik felfedezni a geocaching és a lovas túrák szerelmesei.

A csatkai kultusz egy gyógyulástörténetből ered: Ropoli Ferenc plébános feljegyzése szerint 1863-ban a Mária-forrásnál egy vak fiú megmosta a szemét és a víztől visszanyerte látását. Az esetet további csodás gyógyulások követték, amelyek - ha fel nem is virágoztatták - jót tettek a kis településsel.