Érintheti-e bármilyen elvonás a város turisztikai fejlesztéseit?

A Nemzeti Emlékhely terve

A legutóbbi fehérvári közgyűlésen a polgári oldal nevében Gál Péter (Jobbik) képviselő azt a kérdést tette fel a városvezetésnek, hogy vajon a Molnár Albert képviselő résztulajdonában álló Magyar Király Szálló felújítására elnyert ötszázmilliós pályázati pénz nem érinti-e hátrányosan a város saját turisztikai projektjeit, hiszen a régió még egy ilyen volumenű pénzt turisztikai fejlesztésre nem valószínű, hogy kapni fog. A kérdésre, mint arról Orosz István képviselő sajtótájékoztatóján fogalmazott, a közgyűlésen nem kaptak érdemi választ, így azt a képviselők nem is fogadták el. Orosz István azt is szeretné tudni, érintheti-e a megszorítás a város már futó nagyprojektjeit a jelen helyzetben.

- A város egyetlen projektjével kapcsolatban sem kaptunk értesítést arról, hogy a finanszírozás feltételei, mértéke megváltozott volna. A Királyi séta projekt esetében azonban tényleg csökkent a támogatási összeg, mintegy 150 millió forinttal kevesebb jut a város és a Szent István király Múzeum közös projektjének megvalósítására - mondta megkeresésünkre Viniczai Tibor alpolgármester. A különbséget az áfa-törvény tavalyi változása indokolta. A pályázók által 2007-ben betervezett adó egy része nem elszámolható többé, így nem is lehet átcsoportosítani például beruházásra. Ami viszont indokolt lenne, hiszen, mint Viniczai Tibor hozzátette: amikor 2007-ben be kellett adni a pályázatot, még nem voltak kész tervei a Nemzeti Emlékhelyen megvalósítani kívánt beruházásoknak. Időközben a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (KÖH) is kiadta az engedélyét, melyben nagyobb rommező befedését írta elő, mint amit a pályázat első fordulójában előirányoztak. Így a 2007-es tervekhez képest 150 millió forinttal többe kerül a végleges változat megvalósítása.

Viniczai hozzátette, mivel már elnyert pályázatról van szó, nem lehet a nyertes összeget sem megváltoztatni, sem a KÖH engedé- lyétől eltérő beruházást megvalósítani. Így a pályázó két szervezetnek kell azt kigazdálkodnia kisebb átcsoportosításokkal, takarékosabb megoldásokkal.

A következő városi közgyűlés egyébként tárgyalja a konzorciumi szerződés módosítását, s a remények szerint azt követően belátható időn belül sor kerülhet az aláírásra.

Mintegy 35 méterre magasodik majd a belvárosi utcák járószintje fölé Szent István királyunk román kori bazilikájának emlékjele, mely tulajdonképpen az egykori hatalmas templom stilizált metszete lesz, s pontosan István király sírja fölé épül. Ez az emlékmű valójában két pillérköznyi teret mutat majd meg az eredeti bazilikából. A felépítmény már engedélyes tervekkel rendelkezik, ám jelenleg is folyik a metszet finomítása, melyre a korábban elképzeltekhez képest több szürreális elem is felkerül majd. A tervek szerint egy üveg és kő kombinációjából álló tető kerül a romok fölé, ahol így létrejön egy új városi emlékhely, a tető felső, külső része pedig egy összefüggő teret eredményez. Ez a lefedés a romok 95 százalékát érintetlenül hagyja, a bazilika megmaradt köveinek pedig a Romkert szomszédságában kialakított prépostsági múzeum adhat helyet.