Kiszárad a Sóstó? - A madarak kitartanak

- Ritka és fokozottan védett cigányréce, gólyatöcs, pettyes vízicsibe, kis vöcsök és egy guvat névre hallgató madár - sorolja Csete Gábor, a Városgondnokság természetvédelmi mérnöke a sóstói madármegfigyelő toronyban állva: mostanában több olyan, szigorúan védett madár figyelhető meg a város ölelésében lévő területen, amelyek évek óta nem költöttek itt, csak táplálkoztak, pihentek a megmaradt tófelületen. A madarak annak ellenére is kitartanak régi költőhelyük mellett, hogy az északi tóban, amely fénykorában 25 hektáros volt, most csak foltokban csillog a víz. A területfelelős, a város fontos célkitűzése, hogy a mederkotrással akár újra 20 hektárnyi vízfelület jöjjön létre, benne költőszigetekkel, amelyek sok-sok védett madarat csábíthatnának magukhoz.

A kiszáradt részeken róka sóvárog a vadmadarakra.

A természetvédelmi szakemberek évek óta mondják, hogy az utolsó órákban vagyunk a páratlan értékeket rejtő, védett Sóstó megmentésében, s csak az időjárásnak köszönhető, hogy még mindig van itt némi víz, védett madarak, hüllők, kétéltűek is. Évtizedesnél régebbi elképzelés, hogy a korábban a Sóstó túlfolyójaként működő Basa árok folyásirányának megfordításával, a zsiliprendszer átépítésével megmenthető lenne a tó. Ehhez először alaposan ki kell kotorni az eliszaposodott medret. 2006 környékén egy pályázatot is készített ennek érdekében az önkormányzat, de a tervekből akkor semmi nem lett.

Csete Gábor természetvédelmi mérnök  álma, hogy a mostanihoz képest megtöbbszöröződjön a vízfelület. Vajon megvalósul-e az álom? (Fotók: Házi Péter)

Most egy újabb elképzelés merült fel: a legutóbbi online fórumán lakossági kérdésére beszélt arról Fehérvár polgármestere, hogy a sóstói stadion fejlesztése és a Sóstó Természetvédelmi Terület rehabilitációja összehangolható lenne. Erről már el is kezdték az egyeztetéseket, és úgy tűnik, a szakértők is fogadókészek: Az egymással szomszédos stadion és a természetvédelmi terület fejlesztésének összekapcsolása előremutató példa lenne, hiszen mindkét beruházás a közösségfejlesztésről szól. A korábbi pályázatokhoz készült tervek újragondolását a város akár a 2015-ös költségvetésből maga is kész biztosítani, a kivitelezés pedig 2016-17-ben történhetne meg. Természetesen, amint látjuk a részleteket és hivatalos visszaigazolást kapunk a stadionfejlesztést koordináló szakértőktől, a tervek véglegesítése előtt a zöld szervezetek képviselőivel, érdeklődő szakemberekkel közös egyeztetést hívunk össze fogalmazott a Fejér Megyei Hírlap kérdésére Cser-Palkovics András. Az biztos, összhangba kell hozni a terület rehabilitációját, védelmét, fenntartását nemcsak a stadionfejlesztéssel, hanem a Madárkórház által tervezett fejlesztéssel és a terület mellett épülő Kalandpark koncepciójával is.