Helyzetkihasználás, koncentráció a megyei I-ben

Minden szakvezetőnek ugyanazokat a kérdéseket tettük fel, és kaptunk ezekre válaszokat. 

– Hogyan értékelte az őszi idényben a csapata teljesítményét? 

– Hogyan tovább, mikor indul a felkészülés, esetleg lesznek-e változások a keretben?

10. Lajoskomárom – Szili Balázs vezetőedző: A bajnokság kezdete előtt a középmezőnybe vártam a csapatot, de a 10. helyen teleltünk négy győzelemmel, három döntetlennel és hat vereséggel. Ez külső szemmel nézve nem egy megsüvegelendő teljesítmény, azonban tudni kell, hogy a mi csapatunkat olyan játékosok alkotják, akik nem a futballból élnek, és néhányan még edzésre sem tudnak járni a munkájukból kifolyólag. Így fordulhat elő, hogy csak a „hétvégi ütközet” előtt találkozunk néhányukkal. Ez pedig a megyei I. osztályban nem mindig elég a pont-pontok megszerzéséhez. Edzői szemmel nézve a legnagyobb problémánk a helyzetkihasználással volt, hiszen több mint egy tucat alkalommal néztünk farkasszemet a kapussal tiszta helyzetben, de sorra kimaradtak a ziccerek. Azonban a csapat tartását mutatja, hogy többször ki tudtunk mászni a gödörből, és elkezdtük gyűjtögetni a pontokat a szezon vége felé. Sokat javult a fegyelem, koncentráció, és nagyot lépett előre a csapat az egymásért való küzdésben is. Jövőre nézve célként tűztük ki a középmezőnybe való zárkózást, pontosabb helyzetkihasználást, a védekezés megszilárdítását. A felkészülés január elején indul. A csapatedzések mellett egyéni edzéstervekkel vágunk neki a téli alapozásnak. Az edzőmeccsek tekintetében több Somogy megyei, illetve Veszprém megyei csapattal fogunk megmérkőzni. A tavaszi szezonra készülő keretben nem lesz változás. Sérültjeink felépültek, így teljes kerettel tudjuk elkezdeni az edzéseket. Bízom benne, hogy elkerülnek minket a sérülések, és az eltervezett sok munkával elérjük a magunk elé kitűzött célunkat a bajnokság végére. 

11. Tordas R-Kord – Horváth Sándor vezetőedző: Hullámzó teljesítményt nyújtottunk, bár ettől függetlenül jól kezdtük a szezont, majd erősen visszaestünk. Elképzelhető, ez annak is betudható, hogy az összes mérkőzésünket idegenben kellett játszanunk. Megint rengeteg sérültünk volt, ugyan nem vagyok régen Tordason, és nem tudom, hogy ez tendencia volt-e korábban is. Mindenesetre sokszor foghíjasan kellett felállnunk, gyakorlatilag több mérkőzésen egy cserével kellett játszanunk. Remélem, hogy ezen egyszer túl leszünk. A probléma az, hogy én nem szeretném, hogy lenne huszonöt játékos, és mindenki egészséges, és akkor nyolc fő leül a lelátóra. Egy csapatban, ha tizennyolc tagú keret van, annak elvileg elégnek kell lennie. Csak az a nagy gond, hogy hétről hétre hét-nyolc sérültünk van, így pedig nagyon nehéz dolgozni és a csapatot összeállítani. Tisztában vagyok azzal, hogy van egy második csapatunk, de nálam elvárás, hogy részt kell venni az edzéseken. Az én filozófiámban benne van, hogy kizárólag edzéssel lehet a keretbe bekerülni, nagyon nem szeretem azt, hogyha valaki csak mérkőzésre jár. Előfordul, illetve előfordult sajnos ilyen, mert olyan kevesen voltunk, hogy kellett olyan játékost is játszatnunk, aki nem járt edzésre. Szeretem azokat a játékosokat foglalkoztatni, akik az edzésen részt vesznek, és ott odateszik magukat. A legemlékezetesebb mérkőzést a Mórral játszottuk még a bajnokság elején, amikor legyőztük őket 1-0-ra. Ott a hozzáállással maximálisan meg voltam elégedve, fegyelmezettek voltunk, de ugyanezt mondhatom a Főnix FC elleni összecsapásról is. Ezen sem játszottunk rosszul, pontot szereztünk ellenük. Voltak olyan mérkőzések, amelyekben több lehetett volna, az a baj azonban, hogy nagyon sokat hibázunk. Ebben feltétlenül előre kell lépnünk, minél kevesebb hibaszázalékkal kellene játszunk. Ez elsősorban a koncentráció hiányára vezethető vissza. Azt látom, az ellenfelek olyan sok helyzetet nem dolgoznak ki ellenünk, de az első hibánkat általában kíméletlenül kihasználják, és nem az van, hogy van nyolc-tíz százszázalékos helyzetük. Mi az ellenfélnek ajándékozzunk lehetőségeket, amelyeket rendre ki is használnak. Egy meccsen szaladtunk bele igazán késbe, az Ikarus-Maroshegy ellen. Ám ott is a 80. percig 2-1-re vezetett az ellenfél, az egyenlítésért támadtunk, aztán zsinór­ban kaptunk három gólt. Nem az történt, hogy szétfociztak minket. Ráadásul meg is voltak a helyzeteink, de a végén mégis kitömtek bennünket. Reméljük, hogy a tavaszi szezonban, ha minden jól alakul, és a találkozóinkat otthon tudjuk játszani, akkor talán fordul a kocka. A szerencséért azonban mindig tenni kell! Én nem az a típus vagyok, aki arra fog mindent. Ok-okozat kérdése, és ezek nem véletlenek. Az sem véletlen, hogy ennyi sérült van, és az sem a véletlenek közé sorolható, hogy rögtön az első hibánkat kihasználják az ellenfelek. Amint ezen tudunk változtatni, és pozitív irányban el tudunk lépni, rögtön más lehet. Több alázattal szerintem a szerencse is jobban mellénk fog állni! Január közepén kezdjük a felkészülést, nem tudjuk még, hogy lesz-e változás a keretben, ez teljesen képlékeny. Nem tudok arról, hogy valaki elmenne tőlünk, szeretnénk két-három játékost igazolni, és elindulunk a téli műfüves bajnokságban. 

12. Enying – Mohai Norbert szakosztályvezető: A tavalyihoz hasonló szintű kerettel vágtunk neki a 2021–22-es évadnak. A középmezőnyhöz való felzárkózást tűztük ki egyértelmű célul. A tavaszi teljesítményünk nagyon vegyes képet mutatott. Sikerült legyőznünk a bajnoki címvédő Sárosdot, a Bodajkot és a Lajoskomáromot is. Ezek természetesen nagy lökést adtak a helyenként önbizalomhiánnyal küszködő csapatnak, ugyanakkor a sérült kulcsjátékosaink hiánya rányomta bélyegét az őszi szezon nagy részére. Sok-sok olyan pontot veszítettünk el, melyeket nagyobb összpontosítással begyűjthettünk volna. Mindenképpen pozitív eredmény néhány játékosunk kimagasló teljesítménye, melyre számos ellenfelünk is felfigyelt. Említésre méltó az a tény is, hogy egyre több fiatal játékosunk mutatkozik be a felnőttcsapatban. Teljesen amatőr klub lévén, nagy erőfeszítésbe kerül egyben tartani a csapatot, de amennyire csak lehet, ezt megpróbáljuk elérni, hiszen ez lehet a hosszú távú fejlődés kulcsa. A felkészülést az új esztendő első hetében meg is kezdjük. Szombatra már lekötött edzőmérkőzésünk lesz Siófokon, és az egész januárt így tervezzük. Februárban a téli műfüves bajnokságon indulunk, mely jó erőpróba lesz a bajnoki rajt előtt. Nem számítok távozókra, viszont jelenleg is ígéretes tárgyalásokat folytatunk néhány játékossal. Ha megegyezés születik, akár két-három érkezővel is számolhatunk majd a tavaszi keretünkben.