A kimaradt olimpia és az elégedett Katona

Talán még sokan emlékeznek rá, amikor 1990-ben Pákozdon Katona Fecó remek nap végén világbajnokként ért célba a juniorok fehérvári világtalálkozóján. Sárfalvi Péter és Csernok László társaságában csapatban, váltóban is a világ legjobbjai lettek. Katona akkor már rendelkezett egy korosztályos vb koronával (1988), de büszke az 1992-es magyar bajnoki címére is, illetve a katonai vb egyéni és csapat aranyára. Hiába, a neve is kötelezte....

– A hazai pályán Pákozdon szerencsére nem rogytam meg, a közönség sokat segített a buzdításával. Nem edzettünk sokat az utolsó tusa színhelyén, eredetileg úgy volt, hogy a part mellett futunk majd, de az előző héten volt egy tűz ott, így az arborétum is szép, „aranyos” környezet volt. A gyerekkori álmom, az olimpia kimaradt az életemből, amit nagyon sajnálok. Az én időmben még nem volt a fehérvári öttusa egyeduralkodó e honban, a fővárosi versenyzők több lehetőséghez juthattak. Ha felköltözök Budapestre, és aláírok egy ottani csapathoz, más lett volna a helyzet. Nem mentem, nem akartam Pesten készülni a fehérvári világbajnokságra, jó volt nekem itthon.

Katona Ferenc örül, hogy fiai sportolnak, de azt mondja nekik, hogy mindig a tanulás legyen a legfontosabb (Fotó: Koppán Viktor)

Fecó vajon befutotta azt a pályát, amelyet tehetsége alapján megtehetett volna?

– Mondom, az olimpia hiányzott! Atlantába egy országból csak egy versenyző mehetett, nem hiszem, hogy lett volna esélyem kijutni, Barcelonába, ahol még csapatverseny is volt nem vittek.

Civilként edző lett, az utánpótlás nevelésben tevékenykedett, jelenleg pólósokat okít. E téren talán többre is vihette volna.

– Hát... Valójában elégedett vagyok, voltak jó tanítványaim, és a vízilabdázóknál is vannak ügyes gyerekeim. De segítek a Volánnak is, srácaim közül többen az öttusázókhoz kerülnek az uszodából. Mint most Horváth Barnabás, aki már a kéttusában magyar és Elit-bajnok lett a kicsik között, de testvére, Bálintka is nagy tehetség. Nem panaszkodom, mert átadhatom azokat az érzéseket, ismereteket, amikből meríthetnek az apróságok. Megnyugtatja a lelkem a tény, hogy gyerekekkel foglalkozhatok. Hogy adhattam volna többet is a Volánnak mint utánpótlás edző? Lehet, de Kulcsár Tóniék ezt a szerepet szánták nekem, örültem hát ennek.

Fecónak két fiú gyermeke van, és naná, hogy öttusáznak. Megvannak hát a jövő Katonái...

– Jó, hogy sportolnak, de azt mondom nekik, hogy a tanulás legyen a legfontosabb!