A híres specialista

De nem csak a versenysportban, hanem az amatőrök között is rendre előfordul a szakadás, így a székesfehérvári Szent György kórház sportsebészeti részlege szinte állandóan zsúfolt. Köszönhetően a többi között Abkarovits Gézának, aki nem csak hazánkban, de szinte egész Európában híres - neve hallatán egyre többen említik a térdszalag-specialista jelzőt - az ilyen műtétek területén.

Tíz éve annak, hogy az intézmény orvosai, Abkarovits mellett Majzik Ernő és Rajháthy Kornél egyre több energiát fordított a sportolókra, azok sérüléseire, majd több klubbnál és csapatnál, más-más sportágakban segítettek. Ennek köszönhetően bővült a tapasztalatuk is. Abkarovits Géza 20 éve Stuttgartban, egy unokatestvérének köszönhetően ismerkedett meg közelebbről az artroszkópos eljárásokkal, ott sajátította el a térdműtétek hatékony eljárását. Több ismert, hazai élvonalbeli futballista, így Vincze Ottó, az újpesti Kovács Zoltán, a most fradista Rósa Dénes, vagy az exvidis Simek Péter - aki a specialista önkéntes romániai nagykövetévé lett, így nagyon sok román élvonalbeli futballista kereste, keresi fel-, legutóbb pedig a győri Tokody Tibor volt a fehérvári doki páciense. De Európa számos országából, így Ciprustól egészen Angliáig tudja felsorolni az őket felkereső labdarúgókat. Vagy említhetjük a női kézilabdázókat, Németh Helgát, Krisztina Triscsukot, a válogatott Bulath Anitát és Mörtel Renátát, a sportág nagyasszonyát, Bojana Radulovicsot. És most vár a sorára a női futsalban bajnoki címvédő, a fehérvári Vesta Persecutor K és 3S válogatott kapusa, Vincze Anikó, valamint a tehetséges mezőnyjátékos, Farkas Éva. Nem véletlen, hogy Abkarovits naponta átnézve az újságokban a csapatok összeállítását, szinte mindenkinél talál általa műtött játékost.

- Mik, vagy mi lehet az oka annak, hogy napjainkban az élsportolók esetében szinte naponta lehet hallani a térdszalag-szakásokról. Korábban, évekkel ezelőtt kevesebb volt, vagy csak nem adott hírt róla a sajtó?

- Ennek több oka is van. Például az, hogy ma már egyre többen sportolnak, egyre agresszívabb a játék, a verseny kiélezettebb, sokkal több az ilyen kontakt sportágakban a sérülés lehetősége. Ma már nem csak olyan lájtosan sportolgatnak, mint az én időmben. Sokkal dinamikusabb a játék például a labdarúgásban és a kézilabdában, mint korábban. Azonkívül, amit a sportolóktól hallok, hogy jobban letapadnak a lábak a teremjátékokban, amíg a futballban időnként a pályák állapota miatt a stoplik is megfogják a játékosok lábát.

- Csak a focira és kézilabdára jellemző a térdszalag-szakadás, vagy másra is?

- Az én betegköröm leginkább ehhez a két sportághoz tartozik, de ugyanúgy az amerikai foci is híres arról, hogy szinte gyártja a sérülteket, vagy említhetem a rögbiseket, de például a jégkorongot is, bár nálunk, itthon kevesebb hokis van.

- Lényegében mi történik akkor, amikor elszakad a szalag? Miként lehetséges e sérülésnek a megelőzése?

- A mechanizmus lényege: a dinamikusan mozgó, ám letapadó térdnél lépnek fel a szalagsérülések. Magyarországon ez a futballra és a kézilabdára a legjelemzőbb. Sokan felteszik a kérdést a megelőzést illetően. A jó edzettségi állapot, a jó izomzat alapvetően segíthet a megelőzésben, de ugyanakkor ezek a sérülések a sportolás természetes velejárói.

- Egy példát említenék, a dunaújvárosi Zubai Gáborét. Volt már az ön prakszisában olyan, hogy háromszor kellett ugyanazzal a sérüléssel műtenie egy sportolót?

- Sajnos ez természetesen előfordulhat, anélkül, hogy ez orvosi hiba lenne. Ugyanis a plasztikai műtéteknek, a szalagszakadásoknak a lényege: a graftot , amit átültetünk, saját anyag esetén kivesszük a szervezetből, megfosztjuk a vérellátástól, majd behelyezzük az új helyére, és várjuk, hogy újra beépüljön. Ez a folyamat a legnagyobb bizonytalansági tényezője a műtétnek. Ha a páciens betartja a rehabilitációt, nem történik gennyezés, a legtöbb esetben beépül. De sajnos előfordulhat, hogy nem épül be. Ez az egyik veszély. A másik az, hogy beépült, de ismét elszakad. Viszonylag ritka, hiszen általában a reoperációkkal, vagyis a második műtéttel rendbe hozható.

- Gyógyulási idő?

- Általában hat hónap, de például Angliában gyakran előfordul, hogy egy évig is eltart a felépülés időszaka - mondta Abkarovits Géza. Aki a kollégáival, így a csapatukhoz csatlakozó Gyarmati Erikkel együtt dolgozik a harmadik éve létező önálló sportsebészeti osztályon. Amely a műtétek számát is tekintve, szinte lefedi az országot, bizonyítva létjogosultságát.

A tanulás éveitől az önálló osztályig...

Abkarovits Géza Német-országban a világhírű Pssler és Habermeyer professzoroktól tanulta meg az alapokat, az eljárást, aminek köszönhetően specialistának is nevezik. De elismerését és köszönetét fejezi ki egykori fehérvári főnökének, Sántha Ernő tanár úrnak, aki támogatta a sportsebészetet. Az, hogy ma önálló sportsebészeti osztály létezik a Szent György kórházban, az Balogh Ibolyának, a Fejér Megyei Önkormányzat korábbi elnöke támogatásának köszönhető.

Tíz éve annak, hogy az intézmény orvosai, Abkarovits mellett Majzik Ernő és Rajháthy Kornél egyre több energiát fordított a sportolókra, azok sérüléseire, majd több klubbnál és csapatnál, más-más sportágakban segítettek. Ennek köszönhetően bővült a tapasztalatuk is. Abkarovits Géza 20 éve Stuttgartban, egy unokatestvérének köszönhetően ismerkedett meg közelebbről az artroszkópos eljárásokkal, ott sajátította el a térdműtétek hatékony eljárását. Több ismert, hazai élvonalbeli futballista, így Vincze Ottó, az újpesti Kovács Zoltán, a most fradista Rósa Dénes, vagy az exvidis Simek Péter - aki a specialista önkéntes romániai nagykövetévé lett, így nagyon sok román élvonalbeli futballista kereste, keresi fel-, legutóbb pedig a győri Tokody Tibor volt a fehérvári doki páciense. De Európa számos országából, így Ciprustól egészen Angliáig tudja felsorolni az őket felkereső labdarúgókat. Vagy említhetjük a női kézilabdázókat, Németh Helgát, Krisztina Triscsukot, a válogatott Bulath Anitát és Mörtel Renátát, a sportág nagyasszonyát, Bojana Radulovicsot. És most vár a sorára a női futsalban bajnoki címvédő, a fehérvári Vesta Persecutor K és 3S válogatott kapusa, Vincze Anikó, valamint a tehetséges mezőnyjátékos, Farkas Éva. Nem véletlen, hogy Abkarovits naponta átnézve az újságokban a csapatok összeállítását, szinte mindenkinél talál általa műtött játékost.

- Mik, vagy mi lehet az oka annak, hogy napjainkban az élsportolók esetében szinte naponta lehet hallani a térdszalag-szakásokról. Korábban, évekkel ezelőtt kevesebb volt, vagy csak nem adott hírt róla a sajtó?

- Ennek több oka is van. Például az, hogy ma már egyre többen sportolnak, egyre agresszívabb a játék, a verseny kiélezettebb, sokkal több az ilyen kontakt sportágakban a sérülés lehetősége. Ma már nem csak olyan lájtosan sportolgatnak, mint az én időmben. Sokkal dinamikusabb a játék például a labdarúgásban és a kézilabdában, mint korábban. Azonkívül, amit a sportolóktól hallok, hogy jobban letapadnak a lábak a teremjátékokban, amíg a futballban időnként a pályák állapota miatt a stoplik is megfogják a játékosok lábát.

- Csak a focira és kézilabdára jellemző a térdszalag-szakadás, vagy másra is?

- Az én betegköröm leginkább ehhez a két sportághoz tartozik, de ugyanúgy az amerikai foci is híres arról, hogy szinte gyártja a sérülteket, vagy említhetem a rögbiseket, de például a jégkorongot is, bár nálunk, itthon kevesebb hokis van.

- Lényegében mi történik akkor, amikor elszakad a szalag? Miként lehetséges e sérülésnek a megelőzése?

- A mechanizmus lényege: a dinamikusan mozgó, ám letapadó térdnél lépnek fel a szalagsérülések. Magyarországon ez a futballra és a kézilabdára a legjelemzőbb. Sokan felteszik a kérdést a megelőzést illetően. A jó edzettségi állapot, a jó izomzat alapvetően segíthet a megelőzésben, de ugyanakkor ezek a sérülések a sportolás természetes velejárói.

- Egy példát említenék, a dunaújvárosi Zubai Gáborét. Volt már az ön prakszisában olyan, hogy háromszor kellett ugyanazzal a sérüléssel műtenie egy sportolót?

- Sajnos ez természetesen előfordulhat, anélkül, hogy ez orvosi hiba lenne. Ugyanis a plasztikai műtéteknek, a szalagszakadásoknak a lényege: a graftot , amit átültetünk, saját anyag esetén kivesszük a szervezetből, megfosztjuk a vérellátástól, majd behelyezzük az új helyére, és várjuk, hogy újra beépüljön. Ez a folyamat a legnagyobb bizonytalansági tényezője a műtétnek. Ha a páciens betartja a rehabilitációt, nem történik gennyezés, a legtöbb esetben beépül. De sajnos előfordulhat, hogy nem épül be. Ez az egyik veszély. A másik az, hogy beépült, de ismét elszakad. Viszonylag ritka, hiszen általában a reoperációkkal, vagyis a második műtéttel rendbe hozható.

- Gyógyulási idő?

- Általában hat hónap, de például Angliában gyakran előfordul, hogy egy évig is eltart a felépülés időszaka - mondta Abkarovits Géza. Aki a kollégáival, így a csapatukhoz csatlakozó Gyarmati Erikkel együtt dolgozik a harmadik éve létező önálló sportsebészeti osztályon. Amely a műtétek számát is tekintve, szinte lefedi az országot, bizonyítva létjogosultságát.

A tanulás éveitől az önálló osztályig...

Abkarovits Géza Német-országban a világhírű Pssler és Habermeyer professzoroktól tanulta meg az alapokat, az eljárást, aminek köszönhetően specialistának is nevezik. De elismerését és köszönetét fejezi ki egykori fehérvári főnökének, Sántha Ernő tanár úrnak, aki támogatta a sportsebészetet. Az, hogy ma önálló sportsebészeti osztály létezik a Szent György kórházban, az Balogh Ibolyának, a Fejér Megyei Önkormányzat korábbi elnöke támogatásának köszönhető.

Tíz éve annak, hogy az intézmény orvosai, Abkarovits mellett Majzik Ernő és Rajháthy Kornél egyre több energiát fordított a sportolókra, azok sérüléseire, majd több klubbnál és csapatnál, más-más sportágakban segítettek. Ennek köszönhetően bővült a tapasztalatuk is. Abkarovits Géza 20 éve Stuttgartban, egy unokatestvérének köszönhetően ismerkedett meg közelebbről az artroszkópos eljárásokkal, ott sajátította el a térdműtétek hatékony eljárását. Több ismert, hazai élvonalbeli futballista, így Vincze Ottó, az újpesti Kovács Zoltán, a most fradista Rósa Dénes, vagy az exvidis Simek Péter - aki a specialista önkéntes romániai nagykövetévé lett, így nagyon sok román élvonalbeli futballista kereste, keresi fel-, legutóbb pedig a győri Tokody Tibor volt a fehérvári doki páciense. De Európa számos országából, így Ciprustól egészen Angliáig tudja felsorolni az őket felkereső labdarúgókat. Vagy említhetjük a női kézilabdázókat, Németh Helgát, Krisztina Triscsukot, a válogatott Bulath Anitát és Mörtel Renátát, a sportág nagyasszonyát, Bojana Radulovicsot. És most vár a sorára a női futsalban bajnoki címvédő, a fehérvári Vesta Persecutor K és 3S válogatott kapusa, Vincze Anikó, valamint a tehetséges mezőnyjátékos, Farkas Éva. Nem véletlen, hogy Abkarovits naponta átnézve az újságokban a csapatok összeállítását, szinte mindenkinél talál általa műtött játékost.

- Mik, vagy mi lehet az oka annak, hogy napjainkban az élsportolók esetében szinte naponta lehet hallani a térdszalag-szakásokról. Korábban, évekkel ezelőtt kevesebb volt, vagy csak nem adott hírt róla a sajtó?

- Ennek több oka is van. Például az, hogy ma már egyre többen sportolnak, egyre agresszívabb a játék, a verseny kiélezettebb, sokkal több az ilyen kontakt sportágakban a sérülés lehetősége. Ma már nem csak olyan lájtosan sportolgatnak, mint az én időmben. Sokkal dinamikusabb a játék például a labdarúgásban és a kézilabdában, mint korábban. Azonkívül, amit a sportolóktól hallok, hogy jobban letapadnak a lábak a teremjátékokban, amíg a futballban időnként a pályák állapota miatt a stoplik is megfogják a játékosok lábát.

- Csak a focira és kézilabdára jellemző a térdszalag-szakadás, vagy másra is?

- Az én betegköröm leginkább ehhez a két sportághoz tartozik, de ugyanúgy az amerikai foci is híres arról, hogy szinte gyártja a sérülteket, vagy említhetem a rögbiseket, de például a jégkorongot is, bár nálunk, itthon kevesebb hokis van.

- Lényegében mi történik akkor, amikor elszakad a szalag? Miként lehetséges e sérülésnek a megelőzése?

- A mechanizmus lényege: a dinamikusan mozgó, ám letapadó térdnél lépnek fel a szalagsérülések. Magyarországon ez a futballra és a kézilabdára a legjelemzőbb. Sokan felteszik a kérdést a megelőzést illetően. A jó edzettségi állapot, a jó izomzat alapvetően segíthet a megelőzésben, de ugyanakkor ezek a sérülések a sportolás természetes velejárói.

- Egy példát említenék, a dunaújvárosi Zubai Gáborét. Volt már az ön prakszisában olyan, hogy háromszor kellett ugyanazzal a sérüléssel műtenie egy sportolót?

- Sajnos ez természetesen előfordulhat, anélkül, hogy ez orvosi hiba lenne. Ugyanis a plasztikai műtéteknek, a szalagszakadásoknak a lényege: a graftot , amit átültetünk, saját anyag esetén kivesszük a szervezetből, megfosztjuk a vérellátástól, majd behelyezzük az új helyére, és várjuk, hogy újra beépüljön. Ez a folyamat a legnagyobb bizonytalansági tényezője a műtétnek. Ha a páciens betartja a rehabilitációt, nem történik gennyezés, a legtöbb esetben beépül. De sajnos előfordulhat, hogy nem épül be. Ez az egyik veszély. A másik az, hogy beépült, de ismét elszakad. Viszonylag ritka, hiszen általában a reoperációkkal, vagyis a második műtéttel rendbe hozható.

- Gyógyulási idő?

- Általában hat hónap, de például Angliában gyakran előfordul, hogy egy évig is eltart a felépülés időszaka - mondta Abkarovits Géza. Aki a kollégáival, így a csapatukhoz csatlakozó Gyarmati Erikkel együtt dolgozik a harmadik éve létező önálló sportsebészeti osztályon. Amely a műtétek számát is tekintve, szinte lefedi az országot, bizonyítva létjogosultságát.

A tanulás éveitől az önálló osztályig...

Abkarovits Géza Német-országban a világhírű Pssler és Habermeyer professzoroktól tanulta meg az alapokat, az eljárást, aminek köszönhetően specialistának is nevezik. De elismerését és köszönetét fejezi ki egykori fehérvári főnökének, Sántha Ernő tanár úrnak, aki támogatta a sportsebészetet. Az, hogy ma önálló sportsebészeti osztály létezik a Szent György kórházban, az Balogh Ibolyának, a Fejér Megyei Önkormányzat korábbi elnöke támogatásának köszönhető.

Tíz éve annak, hogy az intézmény orvosai, Abkarovits mellett Majzik Ernő és Rajháth