Gazdagon díszített bútorok

A magyar szecesszió bútortervezőinek kiállítása nemzetközi szinten páratlan, ugyanakkor fontos azt is tudnunk, hogy a kiállítás létrehozója, az alig harmincöt éves fiatalember Szabadbattyánból indult és a Szent István Múzeumban gyakornokoskodott. Somogyi Zsolt kalauzolt végig minket a századforduló bútortörténeti érdekességein.

A kiállítás négy egysége bemutaja a hazai szecessziós bútortervezést a 19-20. század fordulóján. Attól kezdve, amikor Lechner Ödön, az ismert építész megalkotta a szecesszió magyaros stílusát.

- Nem volt abban az időben ritka, hogy az építész határozottan részt vállalt a belsőépítész munkájából. A szecessziónak egy kiemelt gondolata volt az összművészeti mű megteremtése - mondta Somogyi. - Ez Kelet-Európára különösen jellemző volt, így az építészek nemcsak a házat tervezték meg, hanem a belső tereket, a falfestést, a függönyt, de előfordult, hogy még a kilincset is. A kiállítás második egységében láthatjuk, hogy a hazai szecesszió számos tervezőjére mély hatást gyakorolt az új művészet nemzetközi áramlata. Rippl-Rónai József például az Andrássy-ebédlővel az első hazai szecessziós enteriőrt teremtette meg. A harmadik egység a Gödöllői Művésztelep alkotóinak és a hozzájuk köthető tervezőknek állít emléket. A gödöllői művészek fontosnak tartották a tiszta forrás keresését, a tényleges néprajzi gyűjtést, munkájukban a magyar nemzeti stílus a legautentikusabban jelenik meg. A tárlaton legvégül a két világháború közötti áramlatokkal ismerkedhetnek meg a látogatók.

Különösen izgalmasak a tárlaton Faragó Ödön bútorai. A legenda szerint 1898-ban Ferenc József felkérésére készültek Erzsébet királyné részére. A kerti szoba berendezése a budai vár kertjének pihenőházában volt található, a jól sikerült darabok másodpéldányait pedig kiállították az 1900. évi Párizsi Világkiállításon. Ezt vásárolta meg a londoni Victoria Albert Múzeum, és ezt láthatjuk most első alkalommal az Iparművészeti Múzeumban. Az eredetiek ugyanis nem maradtak fenn, azok 1945-ben, Budapest ostroma alatt a tűzvészben teljesen elpusztultak.

- Nem volt abban az időben ritka, hogy az építész határozottan részt vállalt a belsőépítész munkájából. A szecessziónak egy kiemelt gondolata volt az összművészeti mű megteremtése - mondta Somogyi. - Ez Kelet-Európára különösen jellemző volt, így az építészek nemcsak a házat tervezték meg, hanem a belső tereket, a falfestést, a függönyt, de előfordult, hogy még a kilincset is. A kiállítás második egységében láthatjuk, hogy a hazai szecesszió számos tervezőjére mély hatást gyakorolt az új művészet nemzetközi áramlata. Rippl-Rónai József például az Andrássy-ebédlővel az első hazai szecessziós enteriőrt teremtette meg. A harmadik egység a Gödöllői Művésztelep alkotóinak és a hozzájuk köthető tervezőknek állít emléket. A gödöllői művészek fontosnak tartották a tiszta forrás keresését, a tényleges néprajzi gyűjtést, munkájukban a magyar nemzeti stílus a legautentikusabban jelenik meg. A tárlaton legvégül a két világháború közötti áramlatokkal ismerkedhetnek meg a látogatók.

Különösen izgalmasak a tárlaton Faragó Ödön bútorai. A legenda szerint 1898-ban Ferenc József felkérésére készültek Erzsébet királyné részére. A kerti szoba berendezése a budai vár kertjének pihenőházában volt található, a jól sikerült darabok másodpéldányait pedig kiállították az 1900. évi Párizsi Világkiállításon. Ezt vásárolta meg a londoni Victoria Albert Múzeum, és ezt láthatjuk most első alkalommal az Iparművészeti Múzeumban. Az eredetiek ugyanis nem maradtak fenn, azok 1945-ben, Budapest ostroma alatt a tűzvészben teljesen elpusztultak.

- Nem volt abban az időben ritka, hogy az építész határozottan részt vállalt a belsőépítész munkájából. A szecessziónak egy kiemelt gondolata volt az összművészeti mű megteremtése - mondta Somogyi. - Ez Kelet-Európára különösen jellemző volt, így az építészek nemcsak a házat tervezték meg, hanem a belső tereket, a falfestést, a függönyt, de előfordult, hogy még a kilincset is. A kiállítás második egységében láthatjuk, hogy a hazai szecesszió számos tervezőjére mély hatást gyakorolt az új művészet nemzetközi áramlata. Rippl-Rónai József például az Andrássy-ebédlővel az első hazai szecessziós enteriőrt teremtette meg. A harmadik egység a Gödöllői Művésztelep alkotóinak és a hozzájuk köthető tervezőknek állít emléket. A gödöllői művészek fontosnak tartották a tiszta forrás keresését, a tényleges néprajzi gyűjtést, munkájukban a magyar nemzeti stílus a legautentikusabban jelenik meg. A tárlaton legvégül a két világháború közötti áramlatokkal ismerkedhetnek meg a látogatók.

Különösen izgalmasak a tárlaton Faragó Ödön bútorai. A legenda szerint 1898-ban Ferenc József felkérésére készültek Erzsébet királyné részére. A kerti szoba berendezése a budai vár kertjének pihenőházában volt található, a jól sikerült darabok másodpéldányait pedig kiállították az 1900. évi Párizsi Világkiállításon. Ezt vásárolta meg a londoni Victoria Albert Múzeum, és ezt láthatjuk most első alkalommal az Iparművészeti Múzeumban. Az eredetiek ugyanis nem maradtak fenn, azok 1945-ben, Budapest ostroma alatt a tűzvészben teljesen elpusztultak.

Különösen izgalmasak a tárlaton Faragó Ödön bútorai. A legenda szerint 1898-ban Ferenc József felkérésére készültek Erzsébet királyné részére. A kerti szoba berendezése a budai vár kertjének pihenőházában volt található, a jól sikerült darabok másodpéldányait pedig kiállították az 1900. évi Párizsi Világkiállításon. Ezt vásárolta meg a londoni Victoria Albert Múzeum, és ezt láthatjuk most első alkalommal az Iparművészeti Múzeumban. Az eredetiek ugyanis nem maradtak fenn, azok 1945-ben, Budapest ostroma alatt a tűzvészben teljesen elpusztultak.

Különösen izgalmasak a tárlaton Faragó Ödön bútorai. A legenda szerint 1898-ban Ferenc József felkérésére készültek Erzsébet királyné részére. A kerti szoba berendezése a budai vár kertjének pihenőházában volt található, a jól sikerült darabok másodpéldányait pedig kiállították az 1900. évi Párizsi Világkiállításon. Ezt vásárolta meg a londoni Victoria Albert Múzeum, és ezt láthatjuk most első alkalommal az Iparművészeti Múzeumban. Az eredetiek ugyanis nem maradtak fenn, azok 1945-ben, Budapest ostroma alatt a tűzvészben teljesen elpusztultak.