A keramikus mesés madárpalotája

A madárkastély készítője, Kováts Judit fazekas, az idén a szabadiskola kerámiaműhelyének udvarára is készített egy vadonatúj, bordó tetejű madárházat. Ez utóbbit nem láthatják a park látogatói, Kováts Juditnak viszont alkalma nyílik még közelebbről gyönyörködni a színes tollú jószágokban:

A mókus a tetőre ülve falatozott

- Kinyújtottam az agyagot, készítettem egy sablont, aminek alapján a lapokat, azaz a ház oldalait kivágtam, majd a lapokat összeragasztottam. Az egész agyagépítményt kétszer kell kiégetni: egyszer még nyersen, aztán a mázazás után - meséli a hívogató madárpalota készítésének módját az alkotó, aki nem csak eteti és itatja a kosztosokat, hanem fotókat is készít róluk.

Kováts Judit a műhelyben Fotó: Szabadiskola

- Bosszantott, hogy nem tudom megkülönböztetni őket. Először azért készítettem a fotókat, hogy később kiderítsem, melyik madár fordul meg itt - mondja Judit, és már sorolja, kik járnak a palotába: a veréb, a széncinege, a kékcinege, a barátcinege, a csuszka, a zöldike, a meggyvágó a leggyakoribb, de feltűnik az erdei pinty, a tengelic - mondja a fazekas, és hozzáteszi: mind másként közelít az etetőhöz. A madárpalota mindegyik oldalán ajtók, ablakok várják a kosztosokat: a veréb rögtön betelepszik, a félénkebb, rebbenékenyebb madárfajták óvatosan közelítenek, vagy csak a környéken lehullott magokat szedik fel.

Juditnak a madarak körül ólálkodó macskát is sikerült lencsevégre kapnia. De jár a parkba mókus is: felül a madárpalota piros tetejére. Judit egyre jobb képeket készít: azt mondja, egész nap a műhelyben dolgozik, de a fotózás lett számára a pihenés.