Izraeli–palesztin konfliktus

2024.04.08. 08:54

Izrael megtagadta a török segélyek eljuttatását a Gázai övezetbe

Az izraeli–palesztin háború 185. napjának eseményeit ismertető hírfolyamunkban az MTI, a Magyar Nemzet, a Mandiner, a Világgazdaság és az Origo híreiből válogatunk.

MW

Izraeli katonák harckocsival járőröznek a Gázai övezet határkerítésénél 2024. április 7-én, a palesztinok lakta övezetben dúló háború kitörése után pontosan fél évvel

Forrás: MTI/EPA

Fotó: Abir Szultan

Török külügyminiszter: Izrael megtagadta a török segélyek eljuttatását a Gázai övezetbe

Izrael visszautasította Törökország csatlakozási kérelmét a Gázai övezetben élő palesztinok légi úton történő segélyezéséhez - jelentette be Hakan Fidan török külügyminiszter hétfőn.

A Gázai övezet ellen indított izraeli hadműveletet elutasító, azonnali tűzszünetet sürgető ankarai vezetés már több tízezer tonna humanitárius segélyt küldött az övezetbe a fegyveres konfliktus tavaly októberi kiújulása óta.

Az Egyesült Államok márciusban kezdte meg a segélyszállítmányok légi eljuttatását Hollandia, Franciaország, Spanyolország és más államok közreműködésével.

Fidan most úgy nyilatkozott, hogy közvetítették a szervezők irányába "a török légierő teherszállító repülőgépeinek a humanitárius segélyművelethez való csatlakozási szándékát is". Hétfőn azonban "megtudtuk, hogy Izrael elutasította a kérésünket, a jordániai hatóságok támogatása ellenére"

 - tette hozzá.

"Nincs mentség Izrael számára" az éhező gázai lakosságnak szánt segélyezi kísérlet megakadályozására - mondta Fidan.

Bejelentette, hogy Törökország válaszul "egy sor új intézkedést" hozott Izrael ellen. 

Mint mondta, a már a török elnök által is jóváhagyott intézkedéseket lépésről lépésre tervezik végrehajtani, és csak akkor szüntetik meg őket, ha Izrael tűzszünetet hirdet, és megszakítás nélkül beengedi a Gázai övezetbe a humanitárius segélyeket.

A Nemzetközi Bíróság meghallgatást tartott a Németország elleni nicaraguai vádak ügyében

A Nemzetközi Bíróság (ICJ) hétfőn meghallgatást tartott a Nicaragua és Németország közötti, az Izraelnek nyújtott katonai segélyek és az ENSZ palesztin menekültügyi ügynöksége (UNWRA) finanszírozásának megszüntetése miatt folyó perben.

Nicaragua március 1-jén nyújtott be keresetet a Nemzetközi Bíróságon Németország ellen, mert kifogásolta, hogy Berlin pénzügyi és katonai segélyt nyújt Izraelnek, miközben forrásokat von meg a palesztinokat támogató ügynökségtől.

A meghallgatáson Nicaragua arra kérte a hágai székhelyű testületet, hogy kötelezze Berlint az Izraelbe irányuló fegyverexport leállítására, és vonja vissza az UNRWA finanszírozásának leállítására vonatkozó döntését, arra hivatkozva, hogy a Gázai övezetben fennáll a népirtás komoly veszélye.

Németország Izrael egyik legnagyobb fegyverszállítója, a gazdasági minisztérium adatai szerint 2023-ban 326,5 millió euró értékben adott el katonai felszereléseket és fegyvereket az zsidó államnak.

A közép-amerikai országot képviselő nagykövet, Carlos Jose Argüello Gomez a törvényszék előtti beszédében felhívta a figyelmet, hogy Németország megsértette a népirtás bűntettének megelőzéséről és büntetéséről szóló 1948-as ENSZ-egyezményt azzal, hogy továbbra is fegyvereket szállít Izraelnek.

Egészen biztos, hogy Németország tisztában volt és van azzal, hogy a Gázai övezetben komolyan fennáll a népirtás elkövetésének veszélye

– hangsúlyozta Argüello Gomez. Emlékeztetett arra, hogy az ENSZ-egyezmény értelmében az azt aláíró államoknak, így Németországnak is kötelessége megakadályozni a népirtást.

Wolfgang Büchner német kormányszóvivő korábban azt nyilatkozta: Berlin szerint az ügy megalapozatlan. A német felet kedden hallgatja meg a törvényszék.

A Nicaragua által indított per egy másik népirtási perre épül, amelyet a Dél-afrikai Köztársaság kezdeményezett Izrael ellen. Az ICJ januárban úgy ítélte meg, hogy Dél-Afrika állításai, miszerint Izrael a Gázai övezet elleni támadás során megsértette a népirtási egyezmény által garantált egyes jogokat, megalapozottak, és sürgősségi intézkedéseket rendelt el, többek között felszólította Izraelt, hogy állítsa le a népirtás esetleges cselekményeit. Március végén a bíróság kötelező erejű rendelkezésében felszólította Izraelt, hogy haladéktalanul engedélyezze lényegesen több humanitárius segély eljuttatását a Gázai övezetbe, mivel a térségben éhínség kezd kialakulni.

Palesztin férfiak egy üzlet lerombolt falánál a ciszjordániai Náblusz közelében fekvő Balata menekülttáborban végrehajtott izraeli rajtaütés után 2024. április 8-án
Fotó: Alaa Badarneh / Forrás: MTI/EPA

Hamász: nem történt előrelépés a tárgyalásokon

Nem történt előrelépés a Gázai övezetet ellenőrzése alatt tartó Hamász terrorszervezet és Izrael közötti kairói tárgyalások újabb fordulójában – közölte hétfőn a sajtóval a Hamász egyik tisztségviselője.

A nap folyamán korábban az egyiptomi kormányhoz közeli Al-Qahera News hírtelevízió – magas rangú egyiptomi tisztségviselőre hivatkozva – még arról számolt be, hogy a küldöttségeknek „sikerült megegyeznie a tárgyalások során felmerült kérdésekben”.

Izrael és a Hamász delegációi vasárnap érkeztek ismét az egyiptomi fővárosba, a tűzszünetről és az izraeli túszok elengedéséről zajló tárgyalásokra pedig Kairóba érkezett amerikai Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) igazgatója, William Burns is, valamint a katari kormány delegációja is.

A gázai háború októberi kirobbanása óta Egyiptom – Katar és az Egyesült Államok mellett – igyekszik közvetítő szerepet vállalni a szemben álló felek között. A Kairóban zajló tárgyalásokon a Hamász elsősorban az izraeli hadsereg Gázai övezetből történő teljes kivonását akarja elérni, míg az izraeli fél az októberben az övezetbe hurcolt izraeli túszok szabadon bocsátását követeli.

Humanitárius segélyt dobnak le ejtőernyőkkel egy repülőgépről a Gázai övezet északi részébe a harcok miatt nélkülöző palesztinoknak a dél-izraeli Nir Amból nézve 2024. április 8-án. Az ENSZ szerint a lakosság negyede az éhínség szélén áll a Gázai övezetben
Fotó: Atef Szafadi / Forrás: MTI/EPA

Az izraeli foglyok szabadon bocsátásáért tüntettek Washingtonban

Washington belvárosában a Hamász által túszként tartott foglyok szabadon bocsátásáért tüntettek a palesztin szervezet által Izrael ellen végrehajtott terrortámadás után hat hónappal, vasárnap.

A felszólalók, köztük az amerikai állampolgárságú elhurcolt zsidók szülei, azonnali cselekvést követeltek az Abraham Lincoln emlékmű előtt felállított színpadon.

Washington Georgetown városrészének zsinagógájában a fél évvel ezelőtti, Izraelben elkövetett terrortámadásra emlékezve, idén ezen a napon adták át a Mensch-díjat, amelyet az emberséges magatartásért ítélnek oda.

Steven Geiger, a Mensch Nemzetközi Alapítvány magyar származású létrehozója és elnöke az eseményen elmondta, hogy a szervezet 2002-ben jött létre, részben magyarországi segítséggel a zsidó vészkorszakról szóló emlékek továbbadására, oktatásra. Hangsúlyozta, hogy a szervezet idei díjátadójának helyszíne és időpontja egyben emlékezés a Holokauszt óta a zsidók ellen elkövetett legsúlyosabb erőszakos cselekményre.

Hyim Shafner, az eseménynek helyet adó zsinagóga rabbija elődjéről, Phillip Rabinowitzról is megemlékezett, akit 40 éve, 1984-ben Washingtonban gyilkoltak meg, és aki a zsinagóga közösségét évtizedekkel ezelőtt újjáélesztette. A zsidó közösségi vezető egyben megemlékezett a Hamász túszairól. Elmondta, hogy rendőri biztosítás nélkül sokan nem mernek belépni zsinagóga kapuján, amit néhány évtizede nem tudott volna elképzelni az Egyesült Államokban.

A díjátadón Takács Szabolcs, Magyarország Egyesült Államokban akkreditált nagykövete felkért hozzászólóként a többi között arra mutatott rá, hogy Magyarország a zsidó emberek számára teljesen biztonságos. Megemlékezett arról, hogy 2024 egyben a magyarországi holokauszt 80. évfordulója is, Magyarország pedig mára szembenézett a történtekben való felelősségével.

Emlékeztetett arra is, hogy a magyar kormány volt az, amelyik a fél évvel ezelőtt elkövetett izraeli terrorcselekményeket követően betiltott minden Hamász-párti és Izrael-ellenes tüntetést, valamint úgy fogalmazott, ma a magyar kormány az egyedüli az Európai Unióban és az ENSZ-ben, amely megvédi Izraelt. Rámutatott arra is, hogy a 2023. október 7-én elkövetett terrortámadás nemcsak a múlt, hanem a jelen fájdalmairól is szól.

A Mensch-díj 2024-es egyik kitüntetettje Michael Kahana, a Pennsylvaniai Egyetem professzora, aki az izraeli terrortámadást követően egyik szószólója volt az amerikai egyetemeken elterjedt zsidóellenes megnyilvánulásokkal szembeni kezdeményezésnek.

Elismerték Richard Kurin kulturális antropológus, a washingtoni Smithonian Institute kutatási igazgatójának tevékenységét is, valamint Michael Ruane, a Washington Post újságírójának munkásságát. A díjazottak között volt Theodor Meron jogász, a Hágai Nemzetközi Törvényszék korábbi bírája is.

Vasárnap a Michigan állambeli Dearbornban Izrael ellen vonultak utcára az amerikai muszlim közösség tagjai, akik Egyesült Államok-ellenes jelszavakat is hangoztattak, Joe Bident pedig népirtásban mondták felelősnek.

Oszama Abdulghani, michigani imám Izraelt fasisztának nevezte, és az Iszlám Államhoz hasonlította. A tüntetést a muzulmán szent hónap, a Ramadán utolsó napja alkalmából szervezték, Al-Kudsz napként hirdették meg.

A megmozdulást többen elítélték, és arra mutattak rá, hogy Michigan állam, illetve Dearborn városa az Egyesült Államokban a radikális iszlamista eszmék melegágya.

Ez történt vasárnap:

 

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a feol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában