Ország-világ

2021.09.01. 06:31

Keményen átvertek Gyurcsányék több millió embert

A választásokhoz közeledve egyre gyakrabban kerül szóba a politikai szócsatákban a közteherviselés ügye. A ma döntéseiről sokat hallani, azok baloldali kritikái is kellő nyilvánosságot kapnak, arra azonban már kevesebben emlékezhetnek, hogyan járt el a baloldal, amikor ők határozhatták meg a hazai adószabályokat.

A Mediaworks Hírcentruma feleleveníti a Gyurcsány–Bajnai-korszak, a 2008–2009-es időszak fő adóügyi megoldásait. A sorozat első részében arról az intézkedésről emlékezünk meg, amelyet egyes szakértők csak mint a legnagyobb adózási átverést emlegettek – írja a Magyar Nemzet.

– Az elmúlt húsz év legnagyobb adócsökkentését valósítja meg az átmeneti kormány – 2009 derekán, a megszorítások kellős közepén így harangozta be az akkori balliberális kabinet a különböző adóügyi átalakításokat. Egyes szakértők ugyanakkor egészen másként látták a helyzetet, s a személyi jövedelemadó (szja) módosításait inkább az elmúlt húsz év legnagyobb adóügyi átveréseként értékelték.

De miről is határozott akkor a balliberális többségű törvényhozás?

Abban az évben, vagyis 2009-ben az éves kereset 1,9 millió forintig terjedő része után 18 százalék, míg az efeletti rész után 36 százalék szja-t kellett fizetni. A szabályok 2010-re úgy változtak meg, hogy az alsó kulcs 17 százalékra csökkent, a határ pedig ötmillió forintra nőtt. A második kulcs szintén mérséklődött, 32 százalék lett. Igen ám, de egyúttal bevezették az úgynevezett szuperbruttósítást is, ennek pedig az volt a lényege, hogy az adó alapjához hozzá kellett adni a munkáltatók által fizetendő 27 százalékos járulékot, és az így kapott értékre számították fel az szja kulcsait.

Hova vezetett ez? Hát oda, hogy míg 2009-ben százezer forint után a 18 százalékos alsó kulccsal 18 000 forint adót kellett fizetni, addig a balliberálisok döntése nyomán 2010-ben már felborul a számítás.

Lássuk csak! A százezer forinthoz hozzá kellett adni a munkáltatói járulékot, vagyis 27 ezer forintot, és annak kellett venni a 17 százalékát: 127 ezer forint 17 százaléka pedig 21 590 forint volt. Élt még ugyan az adójóváírás, de a lényeg ez volt: az egyik évben százezer forint 18 százaléka 18 ezer forint volt, a következőben százezer forint 17 százaléka 21 590 forint lett. Vagyis az alsó kulcs a szuperbruttó miatt 21 százalékos, a felső 32 százalékos mérték pedig a valóságban negyven százaléknál is nagyobb elvonást jelentett.

Így nézett ki baloldali olvasatban az elmúlt húsz év legnagyobb adócsökkentése.

A változtatások persze nem maradtak következmények nélkül. Ellentétben a baloldali elképzeléssel – vagyis hogy a tehetősebbek többet tesznek be a közösbe –, az lett a negyvenszázalékos felső szja-kulcs bevezetésének a következménye, hogy egy bizonyos összeg felett nem adtak fizetésemelést a vállalkozások: egyszerűen amiatt, mert a plusz több mint felét elvitte az adó.

A magas adókulcs tehát egyrészt nem növelte látványosan az állami bevételeket, másrészt fékezte a béremelést, és hozzájárult ahhoz, hogy a képzett, keresett magyar munkaerő külföldre menjen dolgozni.

Ráadásul a változtatás elriasztotta a nemzetközi befektetőket is. Nesze neked, munkahelyteremtés!

A rendszert rendkívüli módon megbonyolító szuperbruttósítást a Fidesz–KDNP-kormány csak több év alatt tudta kivezetni.

A múlt felidézése után érdemes megemlíteni a mostani válságkezelést.

Nincs adóemelés, ellenben jövőre – az átlagbérig – szja-mentességet kapnak a 25 évnél fiatalabbak, miközben 5,5 százaléknál nagyobb gazdasági növekedés esetén másfél millió ember visszakapja az idén befizetett jövedelemadóját, nagyjából hatszázmilliárd forint összértékben.

Az eltérő kormányzati hozzáállás nyilvánvaló.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a feol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában