2013.11.14. 09:38
Teadélután napjainkban...
Azt gondolná az ember, hogy mára már a teadélután fogalma eltűnt, elveszett, s nem használják ki e két szép szónak az értelmét, jelentőségét.
Az emberek sietnek, futnak, loholnak a megélhetésért, s nincs idejük összeülni, beszélgetni, barátkozni. Vagy csak egyszerűen leülni az asztalhoz és kortyolgatni a finom gyümölcs teákat, s emlékezni.
Ezen a nézeten próbált már évek óta változtatni a Fejér megyei Honvéd Nyugállományúak Klubjának Női Szekciója. Minden hónap második keddje az a nap, amikor a nyugdíjas asszonyoknak van egy délután, amikor összejönnek egy kis tereferére. Most finom, aranyszínű tea és saját sütötte süteménnyel és természetesen az elmaradhatatlan zsíros kenyérrel történt mindez.
Az ilyen összejövetelek jókedvűen szoktak eltelni. Örömmel üdvözlik egymást a tagok, hiszen egy egy hónap eltelte ebben a korban már soknak tűnik. Szinte sajnálják, mikor vége van az összejövetelnek, s már tervezik a következő hónapot. Az asszonyok életkora változó 60-tól 85 évig minden korosztály megtalálható benne. A hajak színe már szinte mindenkié hófehér, de a szívük, lelkük fiatalságról szól. Elmondják gondjukat, bajukat, a már sajnos meglevő betegségeiket. Irodalmi, zenei beszélgetések, előadások is történnek, s érdeklődve hallgatják. Jelentős, kerek évfordulós költőkről, zeneszerzőkről, írókról is szó esik. Névnapok, születésnapokról sem feledkeznek meg a tagok.
Örömmel kínálgatják egymásnak a teát! Az adakozó kéz már nem a legbiztosabb, kissé ráncos és megtört is, de a tudat, hogy jó szívvel adják feledteti a látványt, hiszen megöregedni becsületben, szeretetben a legjobb dolog a világon.
