2013.06.24. 08:04
Nyári vendég
Nyár van, hőség. Boglárka unokámmal a fűzfa árnyékában próbáljuk hűteni magunkat.
Közben élvezzük a környezetünkben fellelhető csodálatos természet szépségeit: virágokat, árnyat adó fákat, lágy szellő ölelő simogatását, a ragyogó kék ég látványát, vagy csak úgy az együttlét boldogságát. Egyszer csak érdekes jelenség közelít felénk a semmiségből.
Látványnak sem utolsó: fekete alapon, fehér, ragyogó szabályos pöttyök, lábacskák, szarvacskák, s mindez megtetőzve egy világító narancssárga csíkkal. Az ismeretlen csak jön, röppen, s egyenesen Boglárka színes körmére. Izgatottan, szó nélkül figyeljük... Ráröppen a kézre, óvatosan szaglász, s pillekönnyű... Csend van. Figyelünk. Barátkozunk. A jövevényt csak a körmök színessége, illata érdekli... Bennünket meg a nyár varázsa... Elmondhatjuk, hogy egy boszorkány lepke aranyozta be pár percre életünk egy pillanatát.