Fejér vármegyében is sikeresen hadakozott a vegyész tábornok

1818. január 30-án született Görgei Artúr. A szász felmenőkkel rendelkező Görgei atyai nyomásra választotta a katonai pályát. Apja halálát követően Görgei a szívére hallgatva ott hagyta a főhadnagyi rangot és Prágába ment vegyészetet tanulni.

Szakmai pályafutása nem tartott ugyan sokáig, az 1848 tavaszán történt események annyira lázba hozták, hogy amikor elkezdődött a honvédség szervezése, azonnal jelentkezett.

Kezdetben vegyész tudásának megfelelő feladatokat látott el. Tervben volt egy Magyarországon létesülő gyutacsgyár igazgatói pozíciója, de katonai ismereteire nagyobb szükséget láttak Kossuthék.

Katonai tevékenysége igencsak színes és megítélése is meglehetősen megosztó, főleg a világosi fegyverletétel és annak előzményei okán.

A történelmi Magyarország nagy részén hadakozott a császári csapatokkal szemben.

Zichy Jenő elítlésévelés kivégzésével – aki állítólag Jelasics kémje volt – Kossuth Lajos figyelmét is felhívta magára és egészen a tábornoki rangig emelte.

1848. október elején az 5. hadoszlop parancsnokaként Fejér vármegyében vonult fel és Tácnál két század horvát határőrrel hadakozott, akiket végül Soponyánál keretett szét. Ezzel nem végezte be feladatát, visszavonulók útját elvágta, így az ellenség parancsnokának nem volt más választása, mint ezer emberével együtt Görgeinek letenni a fegyvert.

Amikor Philippovich tábornok értesült az eseményekről Ozora felé igyekezett menekülni. Több csapattal együttműködve, Görgei Csapó Vilmos közreműködésével a horváth csapatokat körbefogták. Katonai kinevezései szinte hetente változtak.

Katonai sikerei magukért beszéltek, de a szabadságharc végén személyére

hárult az a nehéz feladat, hogy az aradi haditanács döntése értelmében Világosnál, az orosz cári csapatok előtt letegye a fegyvert.

Görgei Artúr 1916. május 21-én halt meg 98 évesen.