Egy különleges év: Ráckeresztúr 675

Mintegy hét évszázada létezik a falu, Ráckeresztúr néven vélhetően a 17. század közepétől, s ez idő alatt sok-sok ember sorsa kötődött, kötődik oda. Az elmúlt időszakra emlékezik szerény tárlatával a községi könyvtár, melyben minden talpalatnyi helyet felhasználtak. A dobozokat, elvitelre vagy eladásra váró könyveket színes textíliákkal fedték el, és néhány tárgyat is kiállítottak. A három helyiségben elhelyezett tablókon a szervezők bemutatják a települési értéktárban eddig összegyűjtött kincseket (negyven értéket), a település 1986-os és 2016-os arcát, valamint a keresztúri képeskönyvben összegyűjtött életképekből is válogattak: disznóölés az 1970-es években, szüreti felvonulások képei, iskolai csoportképek, esküvői, lakodalmi fotók, régi képeslapok, a község nevezetességeiről készült grafikák. 

A tárlat október elején az Országos Könyvtári Napok keretében nyílt meg, melynek egyik ez évi mottója: „A múlt ismerete a jövő esélye.” Ennek jegyében szervezték a ráckeresztúriak a kiállítást, melynek megnyitóján részt vett Tessely Zoltán országgyűlési képviselő is. Köszöntőjében szólt arról, hogy az emberi kvalitások és a közösség szerepe kiemelkedő egy település életében. A tárlatot Balog Gábor, a Fejér Megyei Értéktár Bizottság elnöke nyitotta meg, aki az értékek megőrzésének fontosságáról beszélt, és megemlítette, hogy mennyire fontos a múlt tárgyi emlékeinek összegyűjtése. Kiemelte, hogy ha nem adjuk át egymásnak a történeteinket, azokat, amiket a nagyszüleinktől, szüleinktől hallottunk, akkor bizony azok feledésbe merülnek. Ezt kellene elkerülni. Ugyanez vonatkozik a régi fotográfiákra, dokumentumokra, tárgyakra is. Az értékgyűjtés és az értékőr­zés éppen ezért kiemelt feladat, és aki erre teszi fel az életét, az egészen biztosan nem élt hiába. Vagy ahogy Móricz Zsigmond írta: „A múlt arra való, hogy ráálljunk s éljünk.” 
A helyi értéktárat bemutató teremben kiemelt helyen szerepel az az öt érték, ami jelenleg már a Fejér megyei értéktárnak is része: a több mint kétszáznegyven esztendeje álló, barokk stílusú, Szent László királyt is ábrázoló Szentháromság-szobor, a délután három órai harangszó, a világrekorder magyar tarka tehén, Auguszta 26 története és az idén a megyei értékek közé felvett Széchenyi Zsigmond-emlékhely és Varga Zoltán zsoké sportpályafutása. Érdekesség, hogy éppen a kiállítás megnyitójának napján érkezett meg a hivatalos értesítés, hogy ez utóbbi két értéket fölvették a megyei értéktárba, ráadásul Varga zsoké életútja a Fejér megyei értékek között az első a sport kategóriában. Érdemes volt hát a helyiek igyekezete, és biztosan sokat számított a Magyar Lovassport Szövetség elnökének, Lázár Vilmosnak és Sereg András sportújságírónak a támogatói nyilatkozata is. 
A Széchenyi Zsigmond-­emlékhely pedig Kovács János fővadász érdeme, aki a Zöld Erdő Vadásztársaság vadgazdasági irányítója, és aki szintén szívén viseli a múltbéli értékeket. A neves előd, Széchenyi Zsigmond utolsó vadászatán éppen Ráckeresztúr határában ejtett el egy őzbakot, ennek állít emléket a Szentháromság-szobor közelében lévő emlékkő. A Ráckeresztúr határában lévő tisztás így aztán kétszeresen is zarándokhely lehet: egyrészt szakrális szempontból, ugyanis a szobron egyedülálló Szent László-ábrázolás látható, másrészt pedig a vadásztársadalom számára.

A könyvtárban nyílt kiállításon látható néhány, a ráckeresztúri értéktárhoz köthető tárgy is, például egy Király Antal által készített citera, egy fotóalbum az 1970-es évekből, ami az egykori tanácselnök, Vrbik József hagyatékából maradt fenn és Novák József falutörténeti munkája, ami mind ez idáig az egyetlen publikált helytörténeti munka. A látogatók örömmel lapozzák fel a régi albumot, belepillantanak a könyvbe is, de főként a képeket szemlélik nagy örömmel. Sajnos nem minden fotónál olvasható, hogy kik láthatók a képen, ez a munka még várat magára. Az adományozók, azaz a képtulajdonosok neve ismert, ám például a csoportképeken szereplők nevét még össze kell gyűjteni. Az lenne az igazi, mondják a helyiek, ha ennek a többéves gyűjtőmunkának nyomtatásban is lenne eredménye, ha a képek megjelennének a régóta áhított keresztúri képeskönyvben. Amíg erre sor kerül, marad a kiállítás, illetve aki teheti, a könyvtár közösségi oldalán megtekintheti a több mint ezerötszáz tételből álló gyűjteményt. Itt aztán bárki kedvére mazsolázhat, hiszen nagyon változatos a képanyag. Például az első világháborús emlékmű avatásáról is találhatók itt korabeli, 1937-ben készült képek. Vagy nem kevésbé értékes az a fényképsorozat, ami 1986-ban készült a faluról, Prekop Ferenc fényképeit digitalizálta a könyvtár, majd 2016-ban azoknak a képeknek a párját készítette el Paizs Ferenc. A képpárok jól mutatják, mennyit változott a település az elmúlt harminc évben. 
Ráckeresztúr fennállásának 675 éves évfordulóján a kiállítást több iskolai osztály is megtekintette már, főként a hon­ismereti héten látogattak el az általános iskolások a könyvtárba, de vélhetően jövő év február végéig még többen is érkeznek majd. A tárlatot felkeresték már Ercsiből érkezett vendégek is, ami külön öröm a szervezőknek, akik szeretettel várnak minden érdeklődőt. A kiállítás a könyvtár nyitvatartási idejében tekinthető meg előreláthatóan 2023. február 28-ig. 
 

Egyelőre nem mindegyik képen olvasható el, kik szerepelnek rajtuk
 

Végh Olga és Baki Imre házasságkötésükkor a násznéppel
 

Tantestületi csoportkép 1945-ből
Forrás: Ráckeresztúri archívum