2022.11.22. 08:03
Egy különleges év: Ráckeresztúr 675
Ráckeresztúr Az idei év különleges a község történetében. Ünnep, ugyanis 675 évvel ezelőtt említették először Keresztúr néven a települést egy határjárási okmányban.

Tantestületi csoportkép 1945-ből
Forrás: Ráckeresztúri archívum
Mintegy hét évszázada létezik a falu, Ráckeresztúr néven vélhetően a 17. század közepétől, s ez idő alatt sok-sok ember sorsa kötődött, kötődik oda. Az elmúlt időszakra emlékezik szerény tárlatával a községi könyvtár, melyben minden talpalatnyi helyet felhasználtak. A dobozokat, elvitelre vagy eladásra váró könyveket színes textíliákkal fedték el, és néhány tárgyat is kiállítottak. A három helyiségben elhelyezett tablókon a szervezők bemutatják a települési értéktárban eddig összegyűjtött kincseket (negyven értéket), a település 1986-os és 2016-os arcát, valamint a keresztúri képeskönyvben összegyűjtött életképekből is válogattak: disznóölés az 1970-es években, szüreti felvonulások képei, iskolai csoportképek, esküvői, lakodalmi fotók, régi képeslapok, a község nevezetességeiről készült grafikák.

A tárlat október elején az Országos Könyvtári Napok keretében nyílt meg, melynek egyik ez évi mottója: „A múlt ismerete a jövő esélye.” Ennek jegyében szervezték a ráckeresztúriak a kiállítást, melynek megnyitóján részt vett Tessely Zoltán országgyűlési képviselő is. Köszöntőjében szólt arról, hogy az emberi kvalitások és a közösség szerepe kiemelkedő egy település életében. A tárlatot Balog Gábor, a Fejér Megyei Értéktár Bizottság elnöke nyitotta meg, aki az értékek megőrzésének fontosságáról beszélt, és megemlítette, hogy mennyire fontos a múlt tárgyi emlékeinek összegyűjtése. Kiemelte, hogy ha nem adjuk át egymásnak a történeteinket, azokat, amiket a nagyszüleinktől, szüleinktől hallottunk, akkor bizony azok feledésbe merülnek. Ezt kellene elkerülni. Ugyanez vonatkozik a régi fotográfiákra, dokumentumokra, tárgyakra is. Az értékgyűjtés és az értékőrzés éppen ezért kiemelt feladat, és aki erre teszi fel az életét, az egészen biztosan nem élt hiába. Vagy ahogy Móricz Zsigmond írta: „A múlt arra való, hogy ráálljunk s éljünk.”
A helyi értéktárat bemutató teremben kiemelt helyen szerepel az az öt érték, ami jelenleg már a Fejér megyei értéktárnak is része: a több mint kétszáznegyven esztendeje álló, barokk stílusú, Szent László királyt is ábrázoló Szentháromság-szobor, a délután három órai harangszó, a világrekorder magyar tarka tehén, Auguszta 26 története és az idén a megyei értékek közé felvett Széchenyi Zsigmond-emlékhely és Varga Zoltán zsoké sportpályafutása. Érdekesség, hogy éppen a kiállítás megnyitójának napján érkezett meg a hivatalos értesítés, hogy ez utóbbi két értéket fölvették a megyei értéktárba, ráadásul Varga zsoké életútja a Fejér megyei értékek között az első a sport kategóriában. Érdemes volt hát a helyiek igyekezete, és biztosan sokat számított a Magyar Lovassport Szövetség elnökének, Lázár Vilmosnak és Sereg András sportújságírónak a támogatói nyilatkozata is.
A Széchenyi Zsigmond-emlékhely pedig Kovács János fővadász érdeme, aki a Zöld Erdő Vadásztársaság vadgazdasági irányítója, és aki szintén szívén viseli a múltbéli értékeket. A neves előd, Széchenyi Zsigmond utolsó vadászatán éppen Ráckeresztúr határában ejtett el egy őzbakot, ennek állít emléket a Szentháromság-szobor közelében lévő emlékkő. A Ráckeresztúr határában lévő tisztás így aztán kétszeresen is zarándokhely lehet: egyrészt szakrális szempontból, ugyanis a szobron egyedülálló Szent László-ábrázolás látható, másrészt pedig a vadásztársadalom számára.

A könyvtárban nyílt kiállításon látható néhány, a ráckeresztúri értéktárhoz köthető tárgy is, például egy Király Antal által készített citera, egy fotóalbum az 1970-es évekből, ami az egykori tanácselnök, Vrbik József hagyatékából maradt fenn és Novák József falutörténeti munkája, ami mind ez idáig az egyetlen publikált helytörténeti munka. A látogatók örömmel lapozzák fel a régi albumot, belepillantanak a könyvbe is, de főként a képeket szemlélik nagy örömmel. Sajnos nem minden fotónál olvasható, hogy kik láthatók a képen, ez a munka még várat magára. Az adományozók, azaz a képtulajdonosok neve ismert, ám például a csoportképeken szereplők nevét még össze kell gyűjteni. Az lenne az igazi, mondják a helyiek, ha ennek a többéves gyűjtőmunkának nyomtatásban is lenne eredménye, ha a képek megjelennének a régóta áhított keresztúri képeskönyvben. Amíg erre sor kerül, marad a kiállítás, illetve aki teheti, a könyvtár közösségi oldalán megtekintheti a több mint ezerötszáz tételből álló gyűjteményt. Itt aztán bárki kedvére mazsolázhat, hiszen nagyon változatos a képanyag. Például az első világháborús emlékmű avatásáról is találhatók itt korabeli, 1937-ben készült képek. Vagy nem kevésbé értékes az a fényképsorozat, ami 1986-ban készült a faluról, Prekop Ferenc fényképeit digitalizálta a könyvtár, majd 2016-ban azoknak a képeknek a párját készítette el Paizs Ferenc. A képpárok jól mutatják, mennyit változott a település az elmúlt harminc évben.
Ráckeresztúr fennállásának 675 éves évfordulóján a kiállítást több iskolai osztály is megtekintette már, főként a honismereti héten látogattak el az általános iskolások a könyvtárba, de vélhetően jövő év február végéig még többen is érkeznek majd. A tárlatot felkeresték már Ercsiből érkezett vendégek is, ami külön öröm a szervezőknek, akik szeretettel várnak minden érdeklődőt. A kiállítás a könyvtár nyitvatartási idejében tekinthető meg előreláthatóan 2023. február 28-ig.
Egyelőre nem mindegyik képen olvasható el, kik szerepelnek rajtuk
Végh Olga és Baki Imre házasságkötésükkor a násznéppel
Tantestületi csoportkép 1945-ből
Forrás: Ráckeresztúri archívum