Bethlen Istvánnak köszönhetjük a Szent István emlékévet

A mai köztudatban azonban a trianoni események utáni, két világháború között betöltött, miniszterelnöki munkássága maradt meg.

Nevéhez fűződik a 10 éven keresztül tartó “bethleni konszolidáció”,de nagy erőfeszítéseket tett Trianon revíziójára is.

Horthy Miklós kormányzó 1938. június 25. napján nyitotta meg az államalapító Szent István király emlékévét. A konzervatív-liberális párt, amit ekkor Bethlen István vezetett, ekkor már erősen féltették Magyarország függetlenségét Németországtól és a magyar szuverenitás megvédésére törekedtek.

A Szent István-tradícióval szerették volna ezt megszilárdítani, amelyhez a kormányzó és a  katolikus egyház is a támogatását adta. Így került sor a nyitóünnepségre, ahol részt vett az ország teljes vezetősége.

Ennek az ünnepségsorozatnak a keretein belül iktatták törvénybe Szent István király napja azaz, hogy augusztus 20. ünnepnap legyen.

“1938-ban Szent István király halálának 900. évfordulóját egész Magyarország nagy pompával ünnepelte. A fõváros mellett fõszerepet kapott Székesfehérvár is. A megyeszékhelyet erre az évre tudatosan elõkészített program keretében, modern nagyvárossá fejlesztették, belvárosának mai képe jórészt ekkor alakult ki. Horthy kormányzó még 1936-ban rendelkezett arról, hogy a Szent István év központi ünnepségeit Esztergomban, Budapesten és Székesfehérváron rendezzék. Hosszas törvényhozási előkészítés után sikerült elérni, hogy az országgyûlés két háza együttes kihelyezett ülést tartson Székesfehérváron, illetve azt, hogy a város az országos program egyik színhelye legyen. Horthy kormányzó, és az állami, egyházi és katonai vezetõk 1938-ban három nagy országos jelentõségû eseményen is jártak Fehérváron: a vitézavatás 1938. május 22-én volt, a Szent Jobb „látogatása” és Prohászka püspök újratemetése 1938. június 1. napján, majd az országgyûlés pedig 1938. augusztus 18-án, államalapító királyunk halálának kilencszázadik évfordulója alkalmából.” – írja a Kanizsai Lokálpatrióta Hetilapban Papp Attila.