Régi idők szilveszterei Fejér megyében

Óévbúcsúztató és egyben újévköszöntő ünnepélyeket már az ókori Mezopotámiában és Egyiptomban is rendeztek, a szokások azután kultúránként változtak, de a „jelenség” túlélte a különböző korszakokat. Fellelhetünk vidám, mulatozó embereket ábrázoló metszeteket, festményeket a középkor szilvesztereiről, s ma már kincsnek számít egy-egy régi fekete-fehér fotográfia is a több évtizedekkel ezelőtti ünnepi pillanatokról, eleink szilvesztereiről.

A szilveszter a naptári év utolsó napja, Újév előestéje, a karácsonyi időszak hetedik napja. Sok országban családi, baráti összejövetelekkel, evéssel-ivással, különféle rendezvényekkel és tűzijátékkal ünneplik. Elenevezését onnan kapta, hogy ezen a napon van Szent Szilveszter pápa ünnepe a katolikus egyházban.

Az éjféli zajkeltés és hangoskodás a néphagyományban a gondok, bajok és a gonosz szellemek elűzését szolgálták – modern megfelelője a fényes, zajos tűzijáték, bár maga a különféle tűz- és füsteffektusok már a puskapor felfedezése előtt is ismertek voltak.  

A szilveszterhez kötődő szokások és hiedelmek az új év kezdetéhez kapcsolódtak, a legtöbb helyen olyan praktikákat és rituálékat tartottak, amelyek élesen elválasztották a régit az újtól. Ilyenkor jellemző volt a jóslás: időjárásra, szerelemre, halálra. De a história fokhagyma-kalendáriumot és szilveszteri ólomöntést is említ. 

Az ünnepi népszokások és babonák közül a jókívánság és az újévi fogadalom kapcsolódik szorosan a szilveszterhez. Ilyenkor mindenki jó egészséget, szerencsét, szerelmet, boldogságot és új dolgok kezdetét kívánja a másiknak és önmagának is. Az újévi fogadalmak tartóssága azonban már egy másik történet.

Az ötvenes évek közepe táján az attrakció centrumában a rádió állt, amelynek szilveszteri műsorát az egész ország hallgatta. Aztán később a televízió mindent vitt! Mindenki bőszen kritizálta, pedig a szerkesztők újra és újra állták a sarat. 

Unokáink hogyan szilvesztereznek majd? Nem tudjuk. Azt viszont bizonyossággal állíthatjuk, hogy néha kell egy kis gondtalan vidámság, oldott légkör, kellemes szórakozás, játék, bolondozás!

Régi idők szilveszterei után kutakodtunk. Hogy is volt egykor? Az archívumokban szűkebb pátriánk, Fejér megye híradásait kerestük, kíváncsisággal bogarásztuk az újságokat. Így szaporodtak egyre a szilveszteri szilánkok.

Fehérvári Kis Újság, 1946. december 29.

A felsővárosi Dalkör nagyszabású Szilveszteri táncmulatságot rendez a Felsővárosi Kat. Kör helyiségében 8 órai kezdettel. 

Fehérvári Kis Újság, 1948. december 25.

Városunkban összesen 31 vendéglő és 84 kocsma van. Ezenkívül 14 egyesületi helyiségben mérnek ki szeszesitalt. Kereken tehát minden 350 emberre jut egy italmérő. Ebbe azonban nem számítottuk be azokat a füszereseket, akik boltjukban még külön kimérnek italt. Az italmérő füszeresek száma ugyanis 109… Zenét tizenegy helyiségben hallhatnak a fehérváriak, mert a zenésvendéglők száma 11. Egyetlen üzlet tart nyitva éjjel 2 óra után. A legérdekesebb: Fehérvárott nincs mulató és nincs kávéház sem. A legjobban menő italmérés a vasuton a resti. 

Fehérvári Kis Újság, 1948. december 31.

Tegnap érkezett meg a városba az Országos Közellátási Hivatal rendelkezése, mely szerint a székesfehérvári pékek is süthetnek sóskiflit. A szabad kifli ára 50 fillér. A jegyközpont vezetője ma délelőtt kiadja az ezzel kapcsolatban az intézkedést a pékeknek, így Székesfehérvárott szilveszterre már lesz szabad kifli.

És néhány hirdetés: Nagy Szilveszter-est a Fülöp-vendéglőben, József-utca 14. szám. Asztalrendelés telefon 46-on.

Szilveszterkor disznótoros vacsorát rendezek. Hangulatos cigányzene. Kiss Pál Lajos vendéglős Havranek J. u. 6.

Szilveszterkor olcsón és jól szórakozhat özv. Wágner Jánosné korcsmájában, Palotai-utca 45. szám.

Fehérvári Kis Újság, 1949. január 1.

Az otthon szilveszterezők kutatva nézegetik a rádióműsort, szerintük ez a legkellemesebb szórakozás az ó év utolsó éjtszakáján.

A pendlizők kiindulópontnak előre asztalt foglalnak valamelyik étteremben, hogy kellő alapozás után végigjárják a város különböző helyeit, ahol ilyenkor élet van és reggeli világosság mellett az utcán fejezzék be az éjtszakát.

Az álkéményseprő már lázasan gyűjti a kormot, nehogy ugy járjon, mint tavaly, amikor lekopott kezéről, arcáról a sok feketeség és reggelre még a kályhacsöveket is szétszedte az egyik étterem konyhájában koromért.

És két új évi jókívánság: Boldog ujesztendőt kíván kedves üzletfeleinek és kartársainak Haár István faredőny és lakatos-üzeme Királykút utca 1. szám.

Üzletfeleinek, jóbarátainak és ismerőseinek boldog ujévet kiván Ormai fotó-szaküzlet.

Fehérvári Kis Újság, 1949. január 4.

Az éjszakát elárasztotta a sok virág- és csokoládé árus, luftballon és szerencsemalac kereskedő, valódi és álkéményseprő. Mindenütt emelkedett volt a hangulat.

Hajnal felé megteltek az utcák, senki sem törődött az égi áldással, kívül, belül egyformán elázott tehát majdnem mindenki. A vig szilveszternek csak a reggeli világosság vetett véget, amely hazanoszogatta a sok vidám embert.

Ki volt az elsőszülött 1949-ben Székesfehérvárott? Kérdésünkre a Szent György kórház szülészeti osztálya adta meg a feleletet: Kovács Jenő vármegyei gazdasági felügyelő kisfia. Az ujszülött 3 kiló 30 deka, igen egészséges. Kovács Jenőnek ez már a harmadik gyermeke, mindhárom fiu!

Fehérvári Napló, 1949. december 31.

A nyilvános étkező- és szórakozóhelyiségeket az 1949. évi december hó 31. napjáról 1950. évi január hó 1. napjára virradó éjjel reggel 6 óráig, az 1950. évi január 1. napjáról január hó 2. napjára virradó éjjel pedig éjfél után 2 óráig szabad nyitva tartani, valamint a helyiségekben a közönség részére zenét szolgáltatni.  

Fejér Megyei Hírlap, 1957. január 3.

A Fekete Sas étterem újévi kismalaca nem másoknak akart szerencsét hozni, hanem magának keresett szerencsét. a szilveszter előtti délutánon megszökött… Öt fehérkabátos, fekete csokornyakkendős pincér indult a malac üldözésére. Végül a legügyesebb a József Attila Gimnázium udvarán ejtette foglyul a szerencséthozó kismalacot.

Fejér Megyei Hírlap, 1961. január 1.

Egy múltszázadbeli német babonalexikon részletesen közli az ólomcseppek falra vetített árnyékának szótárát. Az árnyékok jelképéből „következtethetett” mindenki sorsára: például a csillag – szerencse; a zsákforma – gazdagság. A gyermek pályaválasztásához babona-tanács: ha az árnyék tű alakú – szabó; ha szeg – cipész; ha lomb – erdész; ha kalapács – munkás lesz a gyerekből.

Fejér Megyei Hírlap, 1961. december 31.

Az Állami Déryné Színház művészei december 31-én Szigligeti Ede: Liliomfi című színművével látogatnak el Székesfehérvárra. Ezen a napon kétszer mutatják be a közöségének Szigligeti nagysikerű művét a Városi Színházban, este 7 és 10 órai kezdettel.

Fejér Megyei Hírlap, 1971. január 1.

A Fejér megyei Húsipari Vállalatnál már üresek azok a raktárhelyiségek, ahol eddig a virslit, a debrecenit tartották. Megyénk üzleteibe 83 mázsa virslit és 5 mázsa debrecenit szállítottak ki. 

Az utóbbi néhány napban megnőtt a fehérvári modellház forgalma: de ez alkalommal nem a midi és maxi kabátokat keresték, a sláger az estélyiruha volt. Főleg a kisestélyi. A legnépszerűbb anyag az angol jersey gyöngyhímzéssel és az olasz selyem volt. 

És egy hirdetés: Minden kedves vevőjének eredményekben gazdag boldog új esztendőt kíván a Merkur Személygépkocsi Értékesítő Vállalat.

Fejér Megyei Hírlap, 1971. december 31.

Mit csinál december 31-én? – tette fel a riporter az utolsó hét utolsó kérdését. – Pénteken megveszem az asztalra való húst, a süteménnyel sem bajlódik már szívesen az ember, azt is készet vásárolok – mondta Nyakas Julianna Szabadbattyánban. – Van időm, lefejtem a bort – így Juhász József, a kőszárhegyi Egyetértés Termelőszövetkezet tagja. Polgárdi és Lepsény között, a Mókus bisztróban Mátyás Piroska és Diósi Jánosné gyorsan leteszi elénk a colát. – Hol lesznek szilveszterkor? – Itt, az egységben. Hosszú lesz az éjszaka!

Fejér Megyei Hírlap, 1982. január 3.

Amikor éjfélt ütött az óra, pukkantak a pezsgős dugók, a petárdák, repültek a csillagszórók a több emeletes házak ablakából. Székesfehérvár két nagy szállójában is sokan búcsúztatták az óesztendőt. A Velence éttermében és sörözőjében majd’ háromszázan, az Alba Regiában pedig négyszázan ünnepeltek együtt. Szerencsére sem a tűzoltóknak, sem a közlekedési rendőröknek nem akadt különösebb dolguk az ünnep alatt. A hazai vendégek mellett nagyon sok külföldi búcsúztatta az 1981-es évet hazánkban.

A szegedi körzeti stúdió munkatársai elég rossz időpontot kaptak a Teknyőkaparó című riportműsoruk adásához, 17.40-kor – a kéményseprők jókívánságán túl, a taxisokén még innen – kevesen ülnek a képernyő elé. Ez a nagy készülődés ideje: a vendégvárók még egy termosz kávét lefőznek; a vendégsébe készülők éppen a fürdőszobában foglalatoskodnak; akik étterembe, bálba, műsoros estre indulnak, pénztárcájukból átteszik zakójuk belső zsebébe a több százforintos belépőket; s talán olyan is akad, aki most viszi az utolsó tál süteményt a kártyaasztalra, hogy a szilveszteri tévéműsor élveztét ne kelljen semmiért félbeszakítani – konstatálta a lap jegyzetírója.

Fejér Megyei Hírlap, 1990. december 30.

Falvainkban még egy-két évtizede is szilveszter és újév napján egymást követték a köszöntések, szerencsekívánások, bőségvarázsló cselekedetek. Csókakőn szilveszter este a hat órai hálaadó mise után kezdődött az énekes köszöntés, de még inkább akkor, ha már a fiatalok a bálban kimulatták magukat. Újév hajnalán főleg a legények folytatták az éneklést, de némelykor a leányok is mentek velük. Legtöbbször négyen-öten álltak össze, és a rokon vagy lányos ház ablaka alatt énekelték az újévi köszöntőt. (Gelencsér József: „Aki adott szép új esztendőt…”).

A Fejér Megyei Zöldért Vállalat boltjaiban és kirendeltségein decembere 30-án az alábbi fogyasztási árakat alkalmazták (kg). Burgonya, Székesfehérvár, Dunaújváros és Mór: 15 forint; Sárbogárd: 16 forint. Vöröshagyma: 25, 26, 28 és 27 forint. Sárgarépa: 14, 15, 15 és 14 forint. Savanyúkáposzta: 27, 30, 30 és 27 forint.

Fejér Megyei Hírlap, 1991. január 2.

Futólag búcsúztak az óévtől. Már jócskán „ketyegett” a nevezési idő a szilveszter délelőttjére meghirdetett Pezsgőfutás előtt, de még alig lézengtek néhányan az Agárdi Vízi Sportiskola telepén. Aztán úgy kilenc óra felé hirtelen sorok kezdtek kialakulni a jelentkezéseket fogadó hölgyek asztalai előtt. Ott volt a mezőnyben a videotonos Kovács József futballista és az Ikarus színeiben versenyző maratonista, Sipka Ágnes is.

Évtizedes hagyomány szerint az esztendő utolsó napján a közlekedési rendőröket köszönti az autós társadalom nevében az Autóklub. Az ajándékkosarat Fehérváron a szolgálatban lévő Straub Ferenc és Mogyorósi István főtörzsőrmesterek vették át.

Fejér Megyei Hírlap, 2020. január 2.

– A mi korosztályunk – és itt elsősorban a hetvenen túliakra, mintsem az inneniekre gondolok – ilyen csillogó-villogó szilveszteri mulatságot csak a filmekben láthatott annak idején – fogad már a bejáratnál Buzás Lajosné Irén, a Nádasdladányi Nyugdíjasklub örökifjú, mosolygós, derűs életszemlélettel megáldott elnöke. – Szép ruhát öltünk, a hölgyek kicsinosítják magukat, az urak megpödrik a bajuszukat, felbiggyesztjük fejünkre a színes kalapot, megfújjuk a papírtrombitát.

A ladányi szépkorúak már vagy tucadik alkalommal szövetkeztek közös mulatságra, hogy együtt búcsúztassák az óévet és köszöntsék az újat, fehérasztal mellett, batyus jelleggel, jókedéllyel diskurálva, szórakozva, betáncolva a parkettet, elénekelve a legszebb nótákat.

Az EVM zenekar billentyűse, Unyi Jóska tust húz, és bejelenti, most pedig következzék a klubvezető legkedvesebb zeneszáma: Sosztakovics Második keringője. Micsoda beszéd! Irént és párját már az első taktusok ott találják a táncparketten, és siklanak-forognak a fülbemászó melódiára…