Stílusok közt kalandoznak

– Párommal, Kuthy Mercedesszel klasszikus balettel kezdtük, lehúztunk 6 évet a Madách Színházban, majd 15 éven át jártuk a világot. Amerikától Afrikáig, a világ minden szegletében megfordultunk, a legvégén már saját estünk volt. Maradhattunk volna külföldön, de sosem választottuk a könnyebb utat, ezért öt éve hazajöttünk. Itthon senki nem ismerte a nevünket, a nulláról indultunk mikor Martonvásáron megnyitottuk a stúdiónkat. Nehezen indult. Mindenki azt mondta van itt néptánc, hip-hop, minek a balett? Sokáig nagyon kevés tanítvánnyal üzemeltünk, aztán elmentünk az egyik kereskedelmi csatorna tehetségkutató versenyére ahol a második fordulóig jutottunk. Erre sokan felfigyeltek és rögtön jelentkeztek hozzánk. Jelenleg 80 tanítványunk van négy korosztályban, a 10-12 évesek a legnagyobbak. Most indítottunk egy csoportot Fehérváron is – mondta Nagy-Kuthy Zoltán.

– Mi a tapasztalataink révén tudjuk, hogy mindennek a klasszikus balett az alapja. Amikor külföldi társulatban voltunk a legelején, mi csak balettozni tudtunk. Mondták, hogy de steppelni is kell, meg szaltót csinálni. Mikor visszakérdeztünk, hogy de ki az aki mindezt tudja? Megkaptuk a választ. Hát mindenki. Voltak ott az orosz és New York City balettből, las vegasi show-girl-ök, de mindenki rettentően sokoldalú táncos volt. Ezt kellett behoznunk. Többek közt emiatt mi nem csak klasszikus balettet tanítunk, az nagyon unalmas is tud lenni hosszútávon. Dzsesszbalett és modern balett műsorszámokat is adnak elő a gyerekeink, és ebben egyedülálló a mi kis iskolánk. Más stúdiók nem csinálják ezt, mindenki leteszi a voksát a kortárs vagy éppen a karaktertánc mellett.

– Most legutóbb a Jubileumi Országos Junior Táncművészeti Fesztiválon kaptunk bronzérmet, de számunkra nem ez a fontos. Az a lényeg, hogy amikor lejönnek a színpadról, mit mond Zoli bácsi, meg Mercédesz néni. A többi koreográfus, tánctanár minden versenyen megjegyzi, hogy a mi gyerekeink nem idegesek, nem izgulnak fellépés előtt. Mi nem a kiabálós oktatók vagyunk, nincs eredménykényszer, nem éremért, a helyezésért csináljuk. Ezért mosolyognak fellépéseiken – mondta Nagy-Kuthy Zoltán.