levéltári érv

2021.01.17. 07:30

Zrínyi-szobor: bizonyíték a tervrajzon

Remélhetően lezárja a belvárosi szobor körül kialakult po­lémiát a levéltári kutatás során előkerült eredeti tervrajz, amelynek vázlatán egyértelműen szerepel a költő és hadtudós szobrának felirata.

Tóth Sándor

Schmidl Ferenc és Ohmann Béla egy korabeli fotó

Fotó: archív

Négyesi Lajos, a Szent István Király Múzeum tudományos igazgatóhelyettese először lapunkkal közölte, a Zrínyi-szobor azonosításának fontos dokumentumát találta meg a Városi Levéltár és Kutatóintézetben a múlt héten.

– A városi levéltárban Csurgai Horváth József igazgató úrral megnéztük a vitézi székház 1938-ban készült terveit. Mint ismert, az épületet a város főépítésze, Schmidl Ferenc tervezte. A tervek Ohmann Béla szobrászművész közreműködésével és tudomásával készültek, melyeken két szobor is szerepel. Egy Hungáriát szimbolizáló pajzsos nőalak és egy köpenyes, szablyás férfialak. Ez utóbbiban felismerhető a Zrínyi-szobor. Azonban a levéltár kutatótermében a tervrajzokat átnézve erre nem találtam bizonyítékot. A biztonság kedvéért a fontosabb részletekről készítettem néhány felvételt a telefonommal. A következő nap délelőttjén, amikor megnéztem a képeket, és több részletet felnagyítottam, akkor ért a meglepetés: a szoborvázlat talapzatán ott van a Zrínyi felirat – tájékoztatott bennünket Négyesi Lajos.

Az eredeti rajz
Fotó: levéltár

A Zrínyi család történetének kutatója ezt követően jutott arra az elhatározásra, hogy levélben fordul Székesfehérvár polgármesteréhez, Cser-Palkovics Andráshoz. Ugyanis korábbi javaslatát elutasították azzal, hogy nem indokolt a szobor nevének megváltoztatása – a jelenlegi névtábla szerint: A MAGYAR VITÉZ –, viszont ha sikerül bizonyítani, akkor megfontolandó ennek a tényét feltüntetni rajta.

A polgármesternek január 11-én elküldött levelében Négyesi a döntő bizonyítékkal együtt összegezte tényszerű, bizonyító erejű megállapításait a szoborról (lásd korábbi cikkeink), egyben a következőt kérte: „A leírt tények alapján kérem Polgármester urat, hogy intézkedjen a téves elnevezést is hibásan tartalmazó névtábla eltávolításáról és az alkotás fehér kőanyagához illő táblán a szobor eredeti nevének, Zrínyi Miklós költő és hadvezérnek a feltüntetéséről. A szobor neve körül kialakult polémia mutatja, hogy erre azért is szükség van, hogy a jövőben senki ne nevezhesse át önkényesen Zrínyi Miklós szobrát, még akkor sem, ha ezt »szakértők« érvekkel igyekeznek alátámasztani.”

Négyesi Lajosnak a szoborral kapcsolatos kutatásait remélhetően a város vezetése is megfelelően fogadja, s arról rövidesen tudósíthatunk. A döntést segíthetik a következő vélemények, a kutatást más forrásból is alátámasztó információk.

Schmidl Ferenc és Ohmann Béla egy korabeli fotó
Fotó: archív

Bándy Márta, a vitézi székház tervezőjének, ­Schmidl Ferencnek az unokája nagyapja révén korán megismerte Ohmann Béla nevét és alkotásait. Ugyanis az építész és a szobrász között nemcsak munkakapcsolat volt, hanem jó személyes kapcsolat is kialakult.

Megkeresésünkre a következőként vélekedett a szoborral kapcsolatos érvekről és bizonyítékokról: „Nagyon meggyőzők, azon csodálkozom, eddig miért nem tűnt fel senkinek, mit keres a penna egy közvitéz kezében. Gratulálok Négyesi Lajosnak a felfedezéséhez, örülök, hogy ezzel is gazdagította szeretett városunkat.”

Tüskés Anna művészet- és irodalomtörténész több tanulmányának és előadásának is témája Zrínyi Miklós költő és hadvezér képzőművészeti ábrázolása. A témakör szakértőjeként a következő választ adta: „Négyesi Lajos felfedezésének az a jelentősége, hogy azonosítani tudta a Zrínyi-szobrot Fehérváron.” Tüskés Anna egyben egy újabb forrásművet is megjelöl: Zrínyi székesfehérvári szobrát említi Gádor Endre 1955-ben kiadott könyvében. Gádor Endre sem tévedhetett Ohmann Béla Zrínyi-szobrával kapcsolatban, hiszen nemcsak szobrászművész, de művészettörténész is volt, több könyve jelent meg szobrokról. Végül, de nem utolsósorban idézzük Görög Istvánnak, a pákozdi katonai emlékpark ügyvezetőjének közlését korai emlékéről. A nyugállományú ezredes ma is emlékszik rá, hogy általános iskolai tanárnője, Bozsóné az 1960-as években Zrínyi szobraként mutatta meg a vitézi székház épületszobrát, amikor a helyismereti szakkörön a város szobraival ismertette meg őt és diáktársait.

Előzmények:

https://www.feol.hu/multidezo/megfejtett-szoborrejtely-zrinyi-miklost-abrazolja-a-magyar-vitez-4343005/

https://www.feol.hu/kozelet/helyi-kozelet/kulonbozo-velemenyek-a-zrinyi-szoborrol-4386538/

https://www.feol.hu/multidezo/ervek-es-ujabb-bizonyitekok-adalekok-egy-szobor-tortenetehez-4568518/

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a feol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!