Tartalmas leves diós tésztával

Többször hivatkoztam rá, de szívesen tenném akár havonta is, olyan kedves olvasmányom nekem Végh Antal (1933-2000) Kenyér és vászon című könyve, amit 1986-ban adott ki a Magvető. Ha csak ezt az egy könyvet írta volna Végh Antal, akkor is illenék nem elfelejteni, de sokat írt, termékeny író volt. A szatmári paraszti életről, a változó vidékről és később a magyar futballról, közéletről, politikáról. Én korai műveit kedvelem jobban, a Száz szatmári parasztétel (1974) könyvét melegen ajánlom a néprajz és a kulinária szerelmeseinek. Fiataloknak is! Manapság népszerűek a sütéssel-főzéssel kombinált filmes históriák, ha a szomszédba megyünk értük, azért emeljünk le a mi polcunkról is ott porosodó, s témába illő kiadványt!

A Kenyér és vászonból a májgaluskalevest ajánlom főzésre, fogyasztásra. Húslébe is finom, de a húsos étkekbe beleunván, ám a nyekenyókákba bele nem szeretvén bízvást jó lesz a gyomornak. Én zöldséglevesbe szoktam főzni, amihez jó adag sárgarépát, fehér zöldséget, pasztinákot összekockázok, s kis hagymán, olajon megpárolok, némi vízzel, ha szükséges. Ha ezek majdnem puhák, hozzáadok összedarabolt krumplikat is, petrezselymet, egy-egy zeller darabot már hamarabb, sózom, ízesítem. Mikor csaknem kész, meghintem kicsi liszttel, paprikával, s felöntöm vízzel. Ha nem lisztezem, úgy is jó, s még könnyebb leves lesz.

Ekkor a közben elkészített galuskák következnek. Baromfi-, sertés-, marha- vagy borjúmájat nagyon apróra kockázok, kaparok, fellazítok, s egy kis olajon, hagymán megpárolok. Ha lényegében megsült, kihűtöm, hozzákeverek egy tojást, áztatott zsemlyemorzsát, sót, borsot, apró petrezselymet is lehet.

Összeállítom Végh Antal édesanyját utánozva. Szaggatódeszkáról adagolom késsel a gyöngyöző levesbe, vigyázva, hogy ne folyjanak szét a galuskák. Finom, tartalmas leves ez, melléje valami tészta illik. Diós, mákos, esetleg szilvás barátfüle vagy túrógombóc. A férfiak különösen szeretik, ha mindennap leves kerül az asztalra, s annak nem kell feltétlenül gulyásnak vagy babnak lennie. Viszont az sem baj, ha a család aprajában tudatosítjuk, az a jó, ha naponta elkanalazgatunk egy tányérnyi levest, benne jó zöldségekkel, tésztákkal.