Művész és mérnök volt a Bory-vár megálmodója

Volna-e értéke életünknek, ha álmaink nem volnának? - ez a kérdés olvasható a Bory-vár vendégkönyvének címlapján. Álmok, vágyak, rajongás motiválta a várépítőt, s kiváltképp a felesége iránt érzett múlhatatlan szerelme.

- Hol volt, hol nem volt, mint a népmesékben, volt egy géplakatos, aki hét gyermeket nevelt, köztük Jenőt, aki 130 évvel ezelőtt született - kezdte az igaz mesét a Vörösmarty Társaság Kossuth utcai termében rendezett kiállítás megnyitóján Illyés Endréné, majd így folytatta: - Bory Jenő a fehérvári Főreál elvégzése után városi ösztöndíjjal tanult a József Nádor Műegyetemen, ahol 1903-ban építészmérnöki diplomát kapott. Önkéntes katonaként Bécsben szolgált egy évet. Ha kimenőt kapott, a múzeumokat járta, ismerkedett a nagy gyűjtemények kincseivel. Különleges rajz- és mintázó készséggel rendelkezett, ezért amikor hazajött, beiratkozott a Mintarajz Iskolába, ahol Székely Bertalan is rajzolni tanult. A következő évben a frissen alakult Képzőművészeti Főiskola első szobrászosztályának növendéke lett, majd a mesterkurzust Stróbl Alajos tanítványaként végezte el. Kétéves tanulmányútra kapott állami ösztöndíjat Német- és Olaszországba. Pár hónapot Carrarában töltött, ott faragta felesége, Ilona gyönyörű portréját, a Bonna Vanna szobrot - mesélte Tünde.

Mint ismeretes, 35 éven át a Képzőművészeti Főiskolán a szobrászat tanára volt, 1943-tól 45-ig a rektora is az intézménynek. A Műegyetem építészmérnöki karán pedig mintázást oktatott.

A művészlélek, a romantikus idealista 1912-ben másfél holdas szőlőt vásárolt présházzal és borospincével a Mária-völgyben, amit kis lakóházzá bővítettek, az emeleten műtermet alakítottak ki. A vár építése 1923-ban kezdődött és majd négy évtizedig tartott, beleértve a 2. világháborús károk helyreállítását is. Bory úr volt a tervező, az építész, a pallér, gyakran a kőműves is. Lassan haladt a munka, többnyire csak a nyári szünetekben épült. Pénz sem jutott rá mindig elegendő, viszont lélek, szorgalom, buzgóság mindig volt bőséggel. A várkapitány szüntelenül kísérletezett, a vasbeton-kutatásokat ő nem a laboratóriumban végezte, a valóságban próbálta ki. A vár egyedülálló műszaki teljesítmény és művészeti alkotás. Lyka Károly művészettörténész azt írta róla 1929-ben, hogy kevés művészünk van, aki oly szerencsés kerülővel érkezett volna el művészi pályájához, mint Bory Jenő, aki építész lett, hogy szobrász lehessen.

Az ő személyében az építészet, a szobrászat egy test, egy lélek. Ezt a Vörösmarty Teremben rendezett kiállítás (információ, előzetes bejelentkezés a (22) 320-369-es telefonon) fotói és tervrajzai is ékesen igazolják. A vár építészeti felmérését 2003-ban készítették a VÁRFAL Építésziroda munkatársai egy pályázatra. Az alapoktól a tornyokig, a kéményekig mindent átvilágítottak . A 6 hónapos munka alatt megtapasztalták a várépítő rendkívüli teljesítményét. Csutiné Schleer Erzsébet 3500 munkafotót készített, ebből több tucatot láthatunk a kiállításon. Finomságok, szépségek, fény- és árnyjátékok, lépcsők, oszlopok, spirálok, boltívek láthatók a fotókon, amelyek azokat is meglepték, akik alapos ismerői a Mária-völgyi műteremnek és képtárnak, a százoszlopos udvarnak, az ikrek tornyának és a többinek.

Álmodozók és teremtő csillagok

Csipkerózsika-korszaka is volt az impozáns építménynek, de álmából a gondos utódok, a család tagjai Ágoston Béla vezetésével felébresztették. Szüntelenül renoválják, szépítik, rendezvényekkel töltik meg a falakat, az udvarokat, a kerteket. Rájuk is gondolt, meg a körülöttünk élő sok teremtő álmodozóra a kiállítást megnyitó restaurátor, amikor így fejezte be mondandóját: "Figyeljenek a csillagokra, de ne csak az égen levőkre, hanem a közöttünk élőkre is! Vigyázzanak rájuk!"

- Hol volt, hol nem volt, mint a népmesékben, volt egy géplakatos, aki hét gyermeket nevelt, köztük Jenőt, aki 130 évvel ezelőtt született - kezdte az igaz mesét a Vörösmarty Társaság Kossuth utcai termében rendezett kiállítás megnyitóján Illyés Endréné, majd így folytatta: - Bory Jenő a fehérvári Főreál elvégzése után városi ösztöndíjjal tanult a József Nádor Műegyetemen, ahol 1903-ban építészmérnöki diplomát kapott. Önkéntes katonaként Bécsben szolgált egy évet. Ha kimenőt kapott, a múzeumokat járta, ismerkedett a nagy gyűjtemények kincseivel. Különleges rajz- és mintázó készséggel rendelkezett, ezért amikor hazajött, beiratkozott a Mintarajz Iskolába, ahol Székely Bertalan is rajzolni tanult. A következő évben a frissen alakult Képzőművészeti Főiskola első szobrászosztályának növendéke lett, majd a mesterkurzust Stróbl Alajos tanítványaként végezte el. Kétéves tanulmányútra kapott állami ösztöndíjat Német- és Olaszországba. Pár hónapot Carrarában töltött, ott faragta felesége, Ilona gyönyörű portréját, a Bonna Vanna szobrot - mesélte Tünde.

Mint ismeretes, 35 éven át a Képzőművészeti Főiskolán a szobrászat tanára volt, 1943-tól 45-ig a rektora is az intézménynek. A Műegyetem építészmérnöki karán pedig mintázást oktatott.

A művészlélek, a romantikus idealista 1912-ben másfél holdas szőlőt vásárolt présházzal és borospincével a Mária-völgyben, amit kis lakóházzá bővítettek, az emeleten műtermet alakítottak ki. A vár építése 1923-ban kezdődött és majd négy évtizedig tartott, beleértve a 2. világháborús károk helyreállítását is. Bory úr volt a tervező, az építész, a pallér, gyakran a kőműves is. Lassan haladt a munka, többnyire csak a nyári szünetekben épült. Pénz sem jutott rá mindig elegendő, viszont lélek, szorgalom, buzgóság mindig volt bőséggel. A várkapitány szüntelenül kísérletezett, a vasbeton-kutatásokat ő nem a laboratóriumban végezte, a valóságban próbálta ki. A vár egyedülálló műszaki teljesítmény és művészeti alkotás. Lyka Károly művészettörténész azt írta róla 1929-ben, hogy kevés művészünk van, aki oly szerencsés kerülővel érkezett volna el művészi pályájához, mint Bory Jenő, aki építész lett, hogy szobrász lehessen.

Az ő személyében az építészet, a szobrászat egy test, egy lélek. Ezt a Vörösmarty Teremben rendezett kiállítás (információ, előzetes bejelentkezés a (22) 320-369-es telefonon) fotói és tervrajzai is ékesen igazolják. A vár építészeti felmérését 2003-ban készítették a VÁRFAL Építésziroda munkatársai egy pályázatra. Az alapoktól a tornyokig, a kéményekig mindent átvilágítottak . A 6 hónapos munka alatt megtapasztalták a várépítő rendkívüli teljesítményét. Csutiné Schleer Erzsébet 3500 munkafotót készített, ebből több tucatot láthatunk a kiállításon. Finomságok, szépségek, fény- és árnyjátékok, lépcsők, oszlopok, spirálok, boltívek láthatók a fotókon, amelyek azokat is meglepték, akik alapos ismerői a Mária-völgyi műteremnek és képtárnak, a százoszlopos udvarnak, az ikrek tornyának és a többinek.

Álmodozók és teremtő csillagok

Csipkerózsika-korszaka is volt az impozáns építménynek, de álmából a gondos utódok, a család tagjai Ágoston Béla vezetésével felébresztették. Szüntelenül renoválják, szépítik, rendezvényekkel töltik meg a falakat, az udvarokat, a kerteket. Rájuk is gondolt, meg a körülöttünk élő sok teremtő álmodozóra a kiállítást megnyitó restaurátor, amikor így fejezte be mondandóját: "Figyeljenek a csillagokra, de ne csak az égen levőkre, hanem a közöttünk élőkre is! Vigyázzanak rájuk!"

Mint ismeretes, 35 éven át a Képzőművészeti Főiskolán a szobrászat tanára volt, 1943-tól 45-ig a rektora is az intézménynek. A Műegyetem építészmérnöki karán pedig mintázást oktatott.

A művészlélek, a romantikus idealista 1912-ben másfél holdas szőlőt vásárolt présházzal és borospincével a Mária-völgyben, amit kis lakóházzá bővítettek, az emeleten műtermet alakítottak ki. A vár építése 1923-ban kezdődött és majd négy évtizedig tartott, beleértve a 2. világháborús károk helyreállítását is. Bory úr volt a tervező, az építész, a pallér, gyakran a kőműves is. Lassan haladt a munka, többnyire csak a nyári szünetekben épült. Pénz sem jutott rá mindig elegendő, viszont lélek, szorgalom, buzgóság mindig volt bőséggel. A várkapitány szüntelenül kísérletezett, a vasbeton-kutatásokat ő nem a laboratóriumban végezte, a valóságban próbálta ki. A vár egyedülálló műszaki teljesítmény és művészeti alkotás. Lyka Károly művészettörténész azt írta róla 1929-ben, hogy kevés művészünk van, aki oly szerencsés kerülővel érkezett volna el művészi pályájához, mint Bory Jenő, aki építész lett, hogy szobrász lehessen.

Az ő személyében az építészet, a szobrászat egy test, egy lélek. Ezt a Vörösmarty Teremben rendezett kiállítás (információ, előzetes bejelentkezés a (22) 320-369-es telefonon) fotói és tervrajzai is ékesen igazolják. A vár építészeti felmérését 2003-ban készítették a VÁRFAL Építésziroda munkatársai egy pályázatra. Az alapoktól a tornyokig, a kéményekig mindent átvilágítottak . A 6 hónapos munka alatt megtapasztalták a várépítő rendkívüli teljesítményét. Csutiné Schleer Erzsébet 3500 munkafotót készített, ebből több tucatot láthatunk a kiállításon. Finomságok, szépségek, fény- és árnyjátékok, lépcsők, oszlopok, spirálok, boltívek láthatók a fotókon, amelyek azokat is meglepték, akik alapos ismerői a Mária-völgyi műteremnek és képtárnak, a százoszlopos udvarnak, az ikrek tornyának és a többinek.

Álmodozók és teremtő csillagok

Csipkerózsika-korszaka is volt az impozáns építménynek, de álmából a gondos utódok, a család tagjai Ágoston Béla vezetésével felébresztették. Szüntelenül renoválják, szépítik, rendezvényekkel töltik meg a falakat, az udvarokat, a kerteket. Rájuk is gondolt, meg a körülöttünk élő sok teremtő álmodozóra a kiállítást megnyitó restaurátor, amikor így fejezte be mondandóját: "Figyeljenek a csillagokra, de ne csak az égen levőkre, hanem a közöttünk élőkre is! Vigyázzanak rájuk!"

Mint ismeretes, 35 éven át a Képzőművészeti Főiskolán a szobrászat tanára volt, 1943-tól 45-ig a rektora is az intézménynek. A Műegyetem építészmérnöki karán pedig mintázást oktatott.

A művészlélek, a romantikus idealista 1912-ben másfél holdas szőlőt vásárolt présházzal és borospincével a Mária-völgyben, amit kis lakóházzá bővítettek, az emeleten műtermet alakítottak ki. A vár építése 1923-ban kezdődött és majd négy évtizedig tartott, beleértve a 2. világháborús károk helyreállítását is. Bory úr volt a tervező, az építész, a pallér, gyakran a kőműves is. Lassan haladt a munka, többnyire csak a nyári szünetekben épült. Pénz sem jutott rá mindig elegendő, viszont lélek, szorgalom, buzgóság mindig volt bőséggel. A várkapitány szüntelenül kísérletezett, a vasbeton-kutatásokat ő nem a laboratóriumban végezte, a valóságban próbálta ki. A vár egyedülálló műszaki teljesítmény és művészeti alkotás. Lyka Károly művészettörténész azt írta róla 1929-ben, hogy kevés művészünk van, aki oly szerencsés kerülővel érkezett volna el művészi pályájához, mint Bory Jenő, aki építész lett, hogy szobrász lehessen.

Az ő személyében az építészet, a szobrászat egy test, egy lélek. Ezt a Vörösmarty Teremben rendezett kiállítás (információ, előzetes bejelentkezés a (22) 320-369-es telefonon) fotói és tervrajzai is ékesen igazolják. A vár építészeti felmérését 2003-ban készítették a VÁRFAL Építésziroda munkatársai egy pályázatra. Az alapoktól a tornyokig, a kéményekig mindent átvilágítottak . A 6 hónapos munka alatt megtapasztalták a várépítő rendkívüli teljesítményét. Csutiné Schleer Erzsébet 3500 munkafotót készített, ebből több tucatot láthatunk a kiállításon. Finomságok, szépségek, fény- és árnyjátékok, lépcsők, oszlopok, spirálok, boltívek láthatók a fotókon, amelyek azokat is meglepték, akik alapos ismerői a Mária-völgyi műteremnek és képtárnak, a százoszlopos udvarnak, az ikrek tornyának és a többinek.

Álmodozók és teremtő csillagok

Csipkerózsika-korszaka is volt az impozáns építménynek, de álmából a gondos utódok, a család tagjai Ágoston Béla vezetésével felébresztették. Szüntelenül renoválják, szépítik, rendezvényekkel töltik meg a falakat, az udvarokat, a kerteket. Rájuk is gondolt, meg a körülöttünk élő sok teremtő álmodozóra a kiállítást megnyitó restaurátor, amikor így fejezte be mondandóját: "Figyeljenek a csillagokra, de ne csak az égen levőkre, hanem a közöttünk élőkre is! Vigyázzanak rájuk!"

A művészlélek, a romantikus idealista 1912-ben másfél holdas szőlőt vásárolt présházzal és borospincével a Mária-völgyben, amit kis lakóházzá bővítettek, az emeleten műtermet alakítottak ki. A vár építése 1923-ban kezdődött és majd négy évtizedig tartott, beleértve a 2. világháborús károk helyreállítását is. Bory úr volt a tervező, az építész, a pallér, gyakran a kőműves is. Lassan haladt a munka, többnyire csak a nyári szünetekben épült. Pénz sem jutott rá mindig elegendő, viszont lélek, szorgalom, buzgóság mindig volt bőséggel. A várkapitány szüntelenül kísérletezett, a vasbeton-kutatásokat ő nem a laboratóriumban végezte, a valóságban próbálta ki. A vár egyedülálló műszaki teljesítmény és művészeti alkotás. Lyka Károly művészettörténész azt írta róla 1929-ben, hogy kevés művészünk van, aki oly szerencsés kerülővel érkezett volna el művészi pályájához, mint Bory Jenő, aki építész lett, hogy szobrász lehessen.

Az ő személyében az építészet, a szobrászat egy test, egy lélek. Ezt a Vörösmarty Teremben rendezett kiállítás (információ, előzetes bejelentkezés a (22) 320-369-es telefonon) fotói és tervrajzai is ékesen igazolják. A vár építészeti felmérését 2003-ban készítették a VÁRFAL Építésziroda munkatársai egy pályázatra. Az alapoktól a tornyokig, a kéményekig mindent átvilágítottak . A 6 hónapos munka alatt megtapasztalták a várépítő rendkívüli teljesítményét. Csutiné Schleer Erzsébet 3500 munkafotót készített, ebből több tucatot láthatunk a kiállításon. Finomságok, szépségek, fény- és árnyjátékok, lépcsők, oszlopok, spirálok, boltívek láthatók a fotókon, amelyek azokat is meglepték, akik alapos ismerői a Mária-völgyi műteremnek és képtárnak, a százoszlopos udvarnak, az ikrek tornyának és a többinek.

Álmodozók és teremtő csillagok

Csipkerózsika-korszaka is volt az impozáns építménynek, de álmából a gondos utódok, a család tagjai Ágoston Béla vezetésével felébresztették. Szüntelenül renoválják, szépítik, rendezvényekkel töltik meg a falakat, az udvarokat, a kerteket. Rájuk is gondolt, meg a körülöttünk élő sok teremtő álmodozóra a kiállítást megnyitó restaurátor, amikor így fejezte be mondandóját: "Figyeljenek a csillagokra, de ne csak az égen levőkre, hanem a közöttünk élőkre is! Vigyázzanak rájuk!"

A művészlélek, a romantikus idealista 1912-ben másfél holdas szőlőt vásárolt présházzal és borospincével a Mária-völgyben, amit kis lakóházzá bővítettek, az emeleten műtermet alakítottak ki. A vár építése 1923-ban kezdődött és majd négy évtizedig tartott, beleértve a 2. világháborús károk helyreállítását is. Bory úr volt a tervező, az építész, a pallér, gyakran a kőműves is. Lassan haladt a munka, többnyire csak a nyári szünetekben épült. Pénz sem jutott rá mindig elegendő, viszont lélek, szorgalom, buzgóság mindig volt bőséggel. A várkapitány szüntelenül kísérletezett, a vasbeton-kutatásokat ő nem a laboratóriumban végezte, a valóságban próbálta ki. A vár egyedülálló műszaki teljesítmény és művészeti alkotás. Lyka Károly művészettörténész azt írta róla 1929-ben, hogy kevés művészünk van, aki oly szerencsés kerülővel érkezett volna el művészi pályájához, mint Bory Jenő, aki építész lett, hogy szobrász lehessen.

Az ő személyében az építészet, a szobrászat egy test, egy lélek. Ezt a Vörösmarty Teremben rendezett kiállítás (információ, előzetes bejelentkezés a (22) 320-369-es telefonon) fotói és tervrajzai is ékesen igazolják. A vár építészeti felmérését 2003-ban készítették a VÁRFAL Építésziroda munkatársai egy pályázatra. Az alapoktól a tornyokig, a kéményekig mindent átvilágítottak . A 6 hónapos munka alatt megtapasztalták a várépítő rendkívüli teljesítményét. Csutiné Schleer Erzsébet 3500 munkafotót készített, ebből több tucatot láthatunk a kiállításon. Finomságok, szépségek, fény- és árnyjátékok, lépcsők, oszlopok, spirálok, boltívek láthatók a fotókon, amelyek azokat is meglepték, akik alapos ismerői a Mária-völgyi műteremnek és képtárnak, a százoszlopos udvarnak, az ikrek tornyának és a többinek.

Álmodozók és teremtő csillagok

Csipkerózsika-korszaka is volt az impozáns építménynek, de álmából a gondos utódok, a család tagjai Ágoston Béla vezetésével felébresztették. Szüntelenül renoválják, szépítik, rendezvényekkel töltik meg a falakat, az udvarokat, a kerteket. Rájuk is gondolt, meg a körülöttünk élő sok teremtő álmodozóra a kiállítást megnyitó restaurátor, amikor így fejezte be mondandóját: "Figyeljenek a csillagokra, de ne csak az égen levőkre, hanem a közöttünk élőkre is! Vigyázzanak rájuk!"

Az ő személyében az építészet, a szobrászat egy test, egy lélek. Ezt a Vörösmarty Teremben rendezett kiállítás (információ, előzetes bejelentkezés a (22) 320-369-es telefonon) fotói és tervrajzai is ékesen igazolják. A vár építészeti felmérését 2003-ban készítették a VÁRFAL Építésziroda munkatársai egy pályázatra. Az alapoktól a tornyokig, a kéményekig mindent átvilágítottak . A 6 hónapos munka alatt megtapasztalták a várépítő rendkívüli teljesítményét. Csutiné Schleer Erzsébet 3500 munkafotót készített, ebből több tucatot láthatunk a kiállításon. Finomságok, szépségek, fény- és árnyjátékok, lépcsők, oszlopok, spirálok, boltívek láthatók a fotókon, amelyek azokat is meglepték, akik alapos ismerői a Mária-völgyi műteremnek és képtárnak, a százoszlopos udvarnak, az ikrek tornyának és a többinek.

Álmodozók és teremtő csillagok

Csipkerózsika-korszaka is volt az impozáns építménynek, de álmából a gondos utódok, a család tagjai Ágoston Béla vezetésével felébresztették. Szüntelenül renoválják, szépítik, rendezvényekkel töltik meg a falakat, az udvarokat, a kerteket. Rájuk is gondolt, meg a körülöttünk élő sok teremtő álmodozóra a kiállítást megnyitó restaurátor, amikor így fejezte be mondandóját: "Figyeljenek a csillagokra, de ne csak az égen levőkre, hanem a közöttünk élőkre is! Vigyázzanak rájuk!"

Az ő személyében az építészet, a szobrászat egy test, egy lélek. Ezt a Vörösmarty Teremben rendezett kiállítás (információ, előzetes bejelentkezés a (22) 320-369-es telefonon) fotói és tervrajzai is ékesen igazolják. A vár építészeti felmérését 2003-ban készítették a VÁRFAL Építésziroda munkatársai egy pályázatra. Az alapoktól a tornyokig, a kéményekig mindent átvilágítottak . A 6 hónapos munka alatt megtapasztalták a várépítő rendkívüli teljesítményét. Csutiné Schleer Erzsébet 3500 munkafotót készített, ebből több tucatot láthatunk a kiállításon. Finomságok, szépségek, fény- és árnyjátékok, lépcsők, oszlopok, spirálok, boltívek láthatók a fotókon, amelyek azokat is meglepték, akik alapos ismerői a Mária-völgyi műteremnek és képtárnak, a százoszlopos udvarnak, az ikrek tornyának és a többinek.

Álmodozók és teremtő csillagok

Csipkerózsika-korszaka is volt az impozáns építménynek, de álmából a gondos utódok, a család tagjai Ágoston Béla vezetésével felébresztették. Szüntelenül renoválják, szépítik, rendezvényekkel töltik meg a falakat, az udvarokat, a kerteket. Rájuk is gondolt, meg a körülöttünk élő sok teremtő álmodozóra a kiállítást megnyitó restaurátor, amikor így fejezte be mondandóját: "Figyeljenek a csillagokra, de ne csak az égen levőkre, hanem a közöttünk élőkre is! Vigyázzanak rájuk!"

Álmodozók és teremtő csillagok

Csipkerózsika-korszaka is volt az impozáns építménynek, de álmából a gondos utódok, a család tagjai Ágoston Béla vezetésével felébresztették. Szüntelenül renoválják, szépítik, rendezvényekkel töltik meg a falakat, az udvarokat, a kerteket. Rájuk is gondolt, meg a körülöttünk élő sok teremtő álmodozóra a kiállítást megnyitó restaurátor, amikor így fejezte be mondandóját: "Figyeljenek a csillagokra, de ne csak az égen levőkre, hanem a közöttünk élőkre is! Vigyázzanak rájuk!"

Álmodozók és teremtő csillagok

Csipkerózsika-korszaka is volt az impozáns építménynek, de álmából a gondos utódok, a család tagjai Ágoston Béla vezetésével felébresztették. Szüntelenül renoválják, szépítik, rendezvényekkel töltik meg a falakat, az udvarokat, a kerteket. Rájuk is gondolt, meg a körülöttünk élő sok teremtő álmodozóra a kiállítást megnyitó restaurátor, amikor így fejezte be mondandóját: "Figyeljenek a csillagokra, de ne csak az égen levőkre, hanem a közöttünk élőkre is! Vigyázzanak rájuk!"

Álmodozók és teremtő csillagok

Csipkerózsika-korszaka is volt az impozáns építménynek, de álmából a gondos utódok, a család tagjai Ágoston Béla vezetésével felébresztették. Szüntelenül renoválják, szépítik, rendezvényekkel töltik meg a falakat, az udvarokat, a kerteket. Rájuk is gondolt, meg a körülöttünk élő sok teremtő álmodozóra a kiállítást megnyitó restaurátor, amikor így fejezte be mondandóját: "Figyeljenek a csillagokra, de ne csak az égen levőkre, hanem a közöttünk élőkre is! Vigyázzanak rájuk!"

Álmodozók és teremtő csillagok

Csipkerózsika-korszaka is volt az impozáns építménynek, de álmából a gondos utódok, a család tagjai Ágoston Béla vezetésével felébresztették. Szüntelenül renoválják, szépítik, rendezvényekkel töltik meg a falakat, az udvarokat, a kerteket. Rájuk is gondolt, meg a körülöttünk élő sok teremtő álmodozóra a kiállítást megnyitó restaurátor, amikor így fejezte be mondandóját: "Figyeljenek a csillagokra, de ne csak az égen levőkre, hanem a közöttünk élőkre is! Vigyázzanak rájuk!"

Álmodozók és teremtő csillagok

Csipkerózsika-korszaka is volt az impozáns építménynek, de álmából a gondos utódok, a család tagjai Ágoston Béla vezetésével felébresztették. Szüntelenül renoválják, szépítik, rendezvényekkel töltik meg a falakat, az udvarokat, a kerteket. Rájuk is gondolt, meg a körülöttünk élő sok teremtő álmodozóra a kiállítást megnyitó restaurátor, amikor így fejezte be mondandóját: "Figyeljenek a csillagokra, de ne csak az égen levőkre, hanem a közöttünk élőkre is! Vigyázzanak rájuk!"

Álmodozók és teremtő csillagok

Csipkerózsika-korszaka is volt az impozáns építménynek, de álmából a gondos utódok, a család tagjai Ágoston Béla vezetésével felébresztették. Szüntelenül renoválják, szépítik, rendezvényekkel töltik meg a falakat, az udvarokat, a kerteket. Rájuk is gondolt, meg a körülöttünk élő sok teremtő álmodozóra a kiállítást megnyitó restaurátor, amikor így fejezte be mondandóját: "Figyeljenek a csillagokra, de ne csak az égen levőkre, hanem a közöttünk élőkre is! Vigyázzanak rájuk!"

Csipkerózsika-korszaka is volt az impozáns építménynek, de álmából a gondos utódok, a család tagjai Ágoston Béla vezetésével felébresztették. Szüntelenül renoválják, szépítik, rendezvényekkel töltik meg a falakat, az udvarokat, a kerteket. Rájuk is gondolt, meg a körülöttünk élő sok teremtő álmodozóra a kiállítást megnyitó restaurátor, amikor így fejezte be mondandóját: "Figyeljenek a csillagokra, de ne csak az égen levőkre, hanem a közöttünk élőkre is! Vigyázzanak rájuk!"

Csipkerózsika-korszaka is volt az impozáns építménynek, de álmából a gondos utódok, a család tagjai Ágoston Béla vezetésével felébresztették. Szüntelenül renoválják, szépítik, rendezvényekkel töltik meg a falakat, az udvarokat, a kerteket. Rájuk is gondolt, meg a körülöttünk élő sok teremtő álmodozóra a kiállítást megnyitó restaurátor, amikor így fejezte be mondandóját: "Figyeljenek a csillagokra, de ne csak az égen levőkre, hanem a közöttünk élőkre is! Vigyázzanak rájuk!"

Csipkerózsika-korszaka is volt az impozáns építménynek, de álmából a gondos utódok, a család tagjai Ágoston Béla vezetésével felébresztették. Szüntelenül renoválják, szépítik, rendezvényekkel töltik meg a falakat, az udvarokat, a kerteket. Rájuk is gondolt, meg a körülöttünk élő sok teremtő álmodozóra a kiállítást megnyitó restaurátor, amikor így fejezte be mondandóját: "Figyeljenek a csillagokra, de ne csak az égen levőkre, hanem a közöttünk élőkre is! Vigyázzanak rájuk!"

Csipkerózsika-korszaka is volt az impozáns építménynek, de álmából a gondos utódok, a család tagjai Ágoston Béla vezetésével felébresztették. Szüntelenül renoválják, szépítik, rendezvényekkel töltik meg a falakat, az udvarokat, a kerteket. Rájuk is gondolt, meg a körülöttünk élő sok teremtő álmodozóra a kiállítást megnyitó restaurátor, amikor így fejezte be mondandóját: "Figyeljenek a csillagokra, de ne csak az égen levőkre, hanem a közöttünk élőkre is! Vigyázzanak rájuk!"