Adj uram humorérzéket!

Az egyházi szokásokban, liturgiákban kevésbé járatos és azokat ritkán gyakorló látogató számára is (vagy nekik még inkább) sok érdekességgel szolgál az Egyházmegyei Múzeumban látható kiállítás. Címe: Föld és Ég között - meglehetősen talányos. Smohay András, a múzeum igazgatója, a tárlat kurátora nem titkolja, hogy szándékos volt a címadás. Az volt a céljuk, hogy felkeltsék vele a kíváncsiságot: vajon mit akarnak megmutatni, kifejezni, összefoglalni a tárlat rendezői? A központi téma az ima, imádság, amely - ahogyan a kiállítást megnyitó Dávid Katalin művészettörténész fogalmazott - legáltalánosabb kommunikációs forma a teremtett világ és a Teremtője között.

Minden ember nyitott a transzcendens világra, keresi a kapcsolatot, létének értelmét kutatja, és eljut odáig, kell, hogy létezzen egy rajta túlmutató teremtő, véli a kurátor. Az Istent kereső ember és az embert kereső Isten, és lehetséges találkozásuk. Ez a kiállítás kiindulópontja, és a különböző termekben az egyház válaszát mutatják meg erre. Hozzátette: asszociációk ébresztésére, gondolatok szabad fűzésére építették fel ezt a tárlatot, amely, habár bizonyos tartalmak köré rendezték, nyitott „történet”. Célja, hogy kérdéseket generáljon, amelyekre a nézőnek kellene választ találnia.

Egyetemes a téma, térben és időben, ezért indul „messziről” a tárlat. Az első teremben Lüszipposz köréhez tartozó szobrász, Krisztus előtt 300 körül készült szobrának másolatát láthatjuk. Imádkozó fiú a címe, a meztelen férfialak az ég felé emeli karjait. Közben egy film pereg, a világvallások Assisi-ben évente rendezett találkozóján készült. A folyosón egyházi és történelmi személyiségek, költők, művészek tudósok, képei láthatók, imájuk szövegével vagy az imádságról megfogalmazott gondolataikkal. Assissi Szent Ferencé, Szent Benedeké, Ady Endréé, Vörösmarty Mihályé, József Attiláé, Szent-Györgyi Alberté. Smohay Andrástól megtudom, hogy az ő kedvence Mórus Szent Tamás imája, amelyet egy interjú szerint Ferenc pápa is minden nap elmond. Így hangzik: „Adj Uram humorérzéket! Segíts, hogy értsem a tréfát, hogy vidám legyek, és másokat is fel tudjak vidítani!”

A következő szoba a talán legismertebb, Miatyánk, ki vagy a mennyekben... kezdetű imát illusztrálja. Itt látható Johann Christoph Böcklinnek az ima soraira készült sorozata, amelyből valószínűleg apácák készítettek fantasztikus kollázsokat. Üdvözlégy Mária - az egyház anyjához, Szűz Máriáház kapcsolódó képek, tárgyak, imák sorakoznak egy másik helyiségben. Köztük az egykori fehérvári püspök, Takács Nándor hagyatékából származó rózsafüzérek. Az imádkozó szentekről szóló térben pedig Aba Novák Vilmos Jézus szentséges szíve című faliképtanulmánya is helyet kapott.

A kiállítás középpontjának szánt fehér szobába lépünk be. Az elmélyülésre szolgáló térben egy hangsúlyos felirat olvasható a falon: Aki van. Aztán megérkezünk a közösségi ima terébe, ahol Mária Teréziával is „találkozunk”. Ő alapította a székesfehérvári egyházmegyét, és tagja volt az egyházmegye első, 1780-ban alakult imatársaságának is. Sajátkezűleg aláírt tagkönyve is látható, amelyet a szabályzat szerint halála után a kancellária visszaküldött.

Dicsőség az Atyának, a Fiúnak és a Szentléleknek. A Szentháromság termébe érünk. Itt helyezték el azt a rokokó darabot, amelyet a tárlaton látható számos tárgy mellett Szilárdfy Zoltán adományozott a múzeumnak. A Paradicsomfából kinőtt kereszt kompozíción a fa gyökere melletti csontváz a halált jelképezi, a fára felkúszik a kígyó, vagyis ez a büntetés fája. Abból pedig kinő a kereszt, amely az égig ér,

A kérő- és hálaadó ima rekvizítumait is megmutatják. Például azt a 18. századi osztrák vértet, amelyet Bodajkon hagyott egy katona, mert csoda történt vele. A makkosmáriai trinitárius kolostorból származó csodák, imameghallgatások jegyzőkönyveit ugyancsak kiállították. Eljutunk a bűnbánat múzeumi helyszínére is, ahol megtekinthető Prohászka Ottokár gyóntatószéke, Nagyon érdekes Varga Nándor Lajos fametszet sorozata a keresztútról. Az oltár is ott van, amely a szentmisére, az egyház imagyakorlatának csúcsára utal. Zsoltáros könyvek, misekönyvek és az a miseruha is látható, amelyet Mária Terézia 1776-ban adományozott.

A kiállítás utolsó része a székesegyházról szól, amely az egyházmegye szent helye. Itt állították ki a tavaly az északi toronykeresztben megtalált időkapszulát, és más leleteket, a padlón pedig a székesegyház fotója és a belváros látszik. Odébb Szent István és Szent Gellért ereklyéjét helyezték el. Fotókon pedig azt mutatják meg, hogy mi történt a székesgyházzal 2014-ben.

Érdekes és jól rendezett tárlat a Föld és Ég között. Egyfajta frissebb, nyitottabb személetet jelent az Egyházmezei Múzeum életében. Kevésbé „imádságos” embereknek is ajánlható.