Harry Potter világa még mindig sikeres - De vajon miért?

Az ifjúsági irodalom - mint külön irodalmi ág - kezdetét nehéz meghatározni. Mesék már az ókorban is íródtak, azonban a külön tinédzsereknek készült olvasmányok a 17. században jelentek meg először, Magyarországon pedig jóval később, a 19. század végén, a 20. század elején váltak jelentőssé. Molnár Ferenc - A Pál utcai fiúk, Karinthy Frigyes - Tanár úr kérem, Fekete Istvántól a Tüskevár, majd Szabó Magda regényei hozták lázba a fiatal könyvmolyokat annak idején.

Sára és Bogi is nagyon szeret olvasni. Bár műfajban kicsit eltér az ízlésük, az ifjúságnak íródott regények mind a két testvért lekötik

Sohonyai Edit szerint - aki maga is számos ifjúsági regényt írt - az akkori és a mai ifjúsági irodalom között rengeteg a különbség.

- Ma sokkal naturálisabbak a fiataloknak szóló írások. Szlenget használunk, sőt, a káromkodás is jelen van egy-egy műben. Annak idején ez elfogadhatatlan volt, a szerkesztők kiirtották a lazább szófordulatokat és kifejezéseket. Az ifjúsági könyveknél is megpróbáltunk a köznyelv szintje fölé emelkedni kicsivel és ilyen mód tanítani a fiatalokat. Ma a cél - és sok esetben az egyetlen cél - a szórakoztatás - magyarázza Edit.

Az írónő szerint a felnőtteket és a gyerekeket is ugyanazokkal a dolgokkal lehet megfogni: a halál, a szerelem, a váratlan fordulat, a humor és a jó karakterek az „eszköztár” részei. Persze, egyáltalán nem mindegy, miként zsúfoljuk ezeket egy könyvbe.

- A Harry Potter-regények például több szempontból is zseniálisak. Adott egy szemüveges, árva, kitaszított kisfiú, egy vörös hajú, szerényebb körülmények között élő srác és egy mindenből kitűnő, kicsit tudálékos, de jószívű kislány - ezek olyan karakterek, melyekkel könnyű azonosulni - vélekedik az írónő.

A Warner Brothers Stúdió Londonban minden rajongó számára vágyott álom: a Harry Potter-filmek helyszínein sokan fotózkodnak

- De ne feledkezzünk meg, magáról a történetről se, amelyben - bár egy varázsvilágban játszódik - a főhősök problémái ugyanazok, mint olvasóiké. Nem kedvel a tanár, készülni kell a vizsgákra, nem szeretnek viszont - magyarázza Edit.

A Harry Potter és a Bölcsek köve - tehát a sorozat első része - 1997-ben jelent meg. Hét részre osztva ismerhettük meg a pálcaforgató kamaszok történetét. A méltán híres alkotás nemcsak a lányokat, a fiúkat is megszólította, mondhatjuk: a könyv új löketet adott az ifjúsági irodalomnak. És hatása még ma is érezhető, hiszen nemrég jelent meg egy továbbgondolása is a történetnek.

- A Harry Potter pszichológiája is nagyon érdekes: a diákok nem egyéni érdekeiket képviselve küzdenek, hanem együtt, egy célért, például a házkupáért. A harcok nem valaminek a megszerzését szolgálják, hanem a barátok, a jó ügy védelmezését. A történetnek nagyon egyértelmű, tiszta értékrendje van - magyarázza az írónő, aki mindamellett azt is hozzáteszi: az Alkonyat-trilógiáról és még sok más, ifjúsági regénynek titulált alkotásról ez nem mondható el, ezért sem árt, ha az anya, mielőtt a gyermek kezébe ad valamit, azt elolvassa és kicsit elemzi magában a történetet.

Kégl Viktória gyermek-szakpszichológus szerint a mai ifjúsági könyvekre jellemző, hogy egy teljesen más világban játszódnak. Ez egyrészt pozitív, hiszen fejlődik olvasás közben a fantázia, másrészt figyelni kell rá, hogy a tinédzser vagy a gyermek ne eszközként használja ezeket a regényeket, amivel ki tud menekülni, el tud szakadni a valóságtól.

- Normális esetben a gyerekek, ahogy növekednek, egyre jobban kötődnek majd a könyveken keresztül is a realitáshoz, a való világhoz. Viszont azt is el kell mondanunk - ha menekülésről beszélünk -: nem a könyvek jelentenek a gyerekekre igazi veszélyt, sokkal inkább a televízió és a videójáték.

A legendás állatok és megfigyelésük című filmet a napokban mutatták be a mozikban. Ez az alkotás is J. K. Rowling világában játszódik, de csak gyenge szálakkal kötődik a Harry Potter-történethez. A varázslat - az eddig megjelent kritikák alapján - azonban így is működik

- A Harry Potter példájánál maradva: a könyvek azért is jobbak egy gyereknek, kiskamasznak mert a rémisztő részeket is úgy jelenítik meg saját képzeletükben, ahogy az még neki jó, ahogy nem rémisztő. A filmek esetében viszont erre nincsen lehetőség - magyarázza Viktória.

Janka Barkóczi filmkritikus és történész szerint a könyvekből készült filmeknek is megvan a maguk haszna.

- Ma sok alkotás célozza a tinédzsereket. Alapvetően azért, mert ők azok, akik moziba járnak, és ezzel az ipar is tökéletesen tisztában van. De ezt ne negatívumként fogjuk fel, számos példát ismerünk, amikor egy tini azért veszi kezébe a könyvet, mert a film tetszett neki. Tehát a filmadaptációk esetében a mozi egyfajta előkapuja is lehet a regénynek - magyarázza Janka, aki szerint egy adaptációnak nem kell foggal-körömmel ragaszkodni a könyvhöz. A lényeg, hogy annak szellemiségét, hangulatát át tudja adni, és persze a fordulatok, a végkifejlet ne változzon.

- Az ifjúságnak készült filmek esetében is kulcsfontosságú az, ami a könyvekben, hogy a hasonló problémákon legyen a hangsúly, és hogy az alkotás a végén megoldókulcsot nyújtson a tinédzsernek. A mostanában oly jellemző, két világ-felállás is a tinédzserben lezajló változást, a felnőtt- és gyermekkor közötti létet szimbolizálja. Ebből a szempontból nagyon tudatosak és értékesek ezek a filmek és természetesen az alapként szolgáló könyvek is - magyarázza a filmkritikus.