2016.11.09. 14:52
Egyszerre szabad és kötött - Szentes Ottokár-művek a Pelikánban
Székesfehérvár – A jövő hét végéig még látható a Pelikán Galériában Szentes Ottokár festőművész kiállítása. Különösebb cím nélkül nyílt meg a Székesfehérvári Művészek Társaságához tartozó Szentes Ottokár festőművész kiállítása a Pelikán Galériában.
Az alkotó jelenleg a Ciszterci Szent István Gimnáziumban, valamint az Aranykéz Gimnázium, Szakgimnázium és Szakközépiskolában tanít. Szabad idejét azonban a festésnek szenteli, így jöhetett létre a kiállítás, amelyet egyik kedves volt tanítványa, Hermann Júlia képzőművészeti kurátor ajánlott a közönség figyelmébe. Személyes információként elhangzott: Szentes Ottokár Ciszterciben tartott művészettörténet óráinak nagy szerepük volt abban, hogy a művészettörténész, kurátor művészeti tanulmányokba kezdjen. A kiállítás anyagáról megtudhattuk, hogy azt lényegében a művész maga rendezte, ő jelölte ki a képek helyét, amely tulajdonképpen a köztük lévő, családra is utaló kapcsolatokon alapszik.
„A falakon látható képek testvérek, szülők, nagynénik, nagybácsik és unokatesók, a Szentes Ottokár-család tagjai” – fogalmazott Hermann Júlia, aki jellemezte is a műveket. „A könnyű, légies színfoltokból álló háttér és az azon hol jól kidolgozott, hol elnagyolt, de mindenképpen időtlennek tetsző geometrikus absztrakt grafika a család minden tagjának sajátja. Jellemzi még őket a szabadság és a spontaneitás, közben pedig a megkötöttség és a precizitás is.
Balról Hermann Júlia, Szűcs Erzsébet és Szentes Ottokár a megnyitón
Fotó: Koppán Viktor
Nem akarnak megmondani semmit, mégis mindennek van mondanivalója. Ezt a fajta kettősséget talán a több képen is központi alakként lengő sárkány-motívum írja le legjobban, ami annak ellenére szállni akar, hogy meg van kötve. Vagy: annak ellenére meg van kötve, hogy szállni szeretne. Ki tudja, talán Szentes Ottokár ( ) magánmitológiájának része.”
A tárlaton az olajképek mellett képviseltetik magukat a család „vadhajtásai” is. Hermann Júlia ezekről így beszélt: „Az üveg alá zárt organikus (és néha csak organikusnak tűnő) anyagokban talán még inkább megjelenik az a kettősség, ami a már említett spontaneitás és precizitás kontrasztjából ered, hiszen egy spontán véletlennek köszönhetően születtek meg, elrendezésüket tekintve mégis jól kigondolt, pontos művek, (...) személyes üzenettel.”
A kiállítás november 18–ig látható.
