Ők, akik otthonainkat építették

Ötven éve történt ez a címe annak a kiállításnak, amely betekintést enged abba az időszakba, amikor Székesfehérvár mai látképe elkezdett formálódni. Panelházak, iskolák, óvodák, rendelők, csarnokok és ipari parkok épültek rövid idő alatt, mint ahogy a gombák nőnek ki a földből.

Volt olyan iskola, amelynek terveit februárban kezdték csak megvalósítani, és mégis: a szeptemberi csöngetésre minden a helyén volt.

A Palotavárosi tömbök, a Lövölde utcai lakások, a Tóvárosi Lakónegyed, a Gáz utcai sportcsarnok, de még a helyi vasútállomás jármű javító épülete is amely mostanra szórakozó hellyé alakult ebben az időszakban épült fel, vagy egészült ki. Az építkezések hátterében pedig nem más állt, mint az ARÉV, amely mindamellett, hogy formálta a megyeszékhelyt, munkát adott rengeteg embernek.

Az Ötven éve történt elnevezést viselő tárlat megnyitóján zsúfolásig megteltek az Új Magyar Képtár termei hajdani dolgozókkal, érdeklődőkkel. Az ARÉV, volt hogy négyezer embernek adott munkát egyszerre, különösen a nyolcvanas évesben volt nagy az alkalmazottak száma, így talán nem is csoda, hogy ennyien gyűltek össze az évfordulóra.
Fotó: Koppán Viktor

Az ARÉV Baráti Kör Egyesület és a Szent István Király Múzeum összefogásának eredménye, hogy ezeknek a munkáknak a dokumentumai megtekinthetők most az Új Magyar Képtárban volt, aréves kollégák tárlatvezetésével.

Ezen a túrán ismerkedtünk meg mi is Barna Gáborral, egykori elnök vezérigazgatóval és Danner-Stipkovits Gerharddal, aki anno az export munkákért volt felelős.

- Az ARÉV elődje 1949-ben alakult, közel harminc szakmabelivel és már akkor is egy nagyon családias vállalat volt. Ha valaki ott dolgozott, annak egészen biztos oda került az egyik gyermeke is - magyarázza Barna Gábor, majd hozzáteszi: ez azért lehetett így mert a tudás, akkor még apáról fiúra szállt, de az is hozzá tartozik, hogy az ARÉV egy jó munkahely volt. Illetve, nem csak jó, eredményes is: - A hetvenes évektől a cég annyira kinőtte magát, hogy a megyén kívül is vállalt munkákat: a Balaton környékén, Budapesten, Miskolcon. Aztán a szakembereink külföldre is elmentek dolgozni. Irakba például, de Németországban is rengeteg munkát vállaltunk. Akkoriban tőlünk Nyugatra olyan mértékű volt az építőipari fellendülés, hogy nem bírták a helyiek. Mondjuk, itthon sem kellett futni a munkáért... Inkább elfutni kellett előle nevet a két egykori aréves.

Mint megtudom, a vállalat nagy újító volt az iparban: először csináltak Magyarországon függőtetős sportcsarnokot és olyan panellakásokat, amik akkor sem dőltek össze, ha a lakás összes belső falát kibontják.

- A panellakásokat eredetileg ötven évre tervezték, de miután Angliában egy konyhai robbanás miatt ledőlt egy egész tömb, meg kellett erősíteni a szerkezetet, így időt állóbb lett - magyarázza Danner-Stipkovits Gerhard, aki azt is hozzáfűzi: közel huszonegyezer lakás épült az ARÉV jóvoltából Fehérváron, ráadásul nagyon gyorsan.

- Munkaerő volt, alapanyag viszont kevés ezért kitalálták, hogy gyártsunk le mindent, amit csak tudunk a telep berkein belül és végezzük el a összeszerelést is. Így a helyszínen nagyon gyorsan végezni lehetett - mesélik a szakemberek.

Az ARÉV nagy újítása volt még, hogy minden szakmát külön szedett : Önálló üzemük volt a kőműveseknek, az ácsoknak és a burkolóknak is. Az építésvezetők csak koordinálták a munkát, nem vezették a csapatot, ami azt eredményezte, hogy a mindig, mindenkinek volt dolga.

- A cég alapvetően az emberekre is figyelt. Emlékszem: a munkások egy év alatt, csak a bónuszokból össze tudtak szedni egy Trabantra valót - mosolyog az egykori igazgató és hozzáteszi: annál jobb dolguk sose volt.