Szenzáció a Csók-tárlaton: látható lesz a restaurált Nirvána című festmény

A Bálványok és démonok című  életmű-kiállítás azért is tarthat számot országos érdeklődésre, mert a nagyközönség utoljára 1965-ben, Budapesten láthatott olyan tárlatot, amely a neves festőművész életútját reprezentálta. Az április 17-étől látogatható kiállításról tegnap a Hiemer-házban sajtótájékoztatón számolt be Cser-Palkovics András, Székesfehérvár polgármestere, Vargha Tamás, a megyei közgyűlés elnöke, Bráyer Éva  fehérvári alpolgármester, Demeter Zsófia megyei múzeumigazgató, Szűcs Erzsébet, a Városi Képtár -Deák Gyűjtemény igazgatója, és Gärtner Petra, a kiállítás egyik kurátora.
 
A  nagyszabású, komoly  költségvetésű kiállítás a város és a megye összefogásával jöhetett létre: a tárlat megrendezése 15 millió forintba kerül, amelyhez 5-5 millióval járul hozzá a két önkormányzat, de a Nemzeti Kulturális Alap és a Nemzeti Erőforrás Minisztérium, vállalkozók, magánemberek is segítették a létrejöttét. Vargha Tamás és Cser-Palkovics András egyaránt  hangsúlyozta: a város és a megye szeretné, ha ezután hasonló összefogással minden évben születne Fehérváron egy-egy nagyszabású tárlat. Cser-Palkovics András hozzátette: jó volna, ha idővel Fehérváron állandó kiállítás is nyílhatna Csók István műveiből. Ehhez persze, meg kell találni a méltó helyet. Vargha Tamás pedig  kérdésünkre válaszolva   elmondta: a megyei önkormányzat  szeretné, ha hosszú távon sikerülne a leromlott állapotba került  cecei Csók-múzeumot is felújítani. Ez a cecei és a megyei önkormányzat összefogásával, pályázati pénzből sikerülhet. Demeter Zsófia múzeumigazgató arról beszélt: egy efféle kiállítás megszervezése hatalmas feladat, és nemcsak a szervezés, a  képek  kölcsönzése, biztosítása miatt, hanem azért is, mert óriási kutatómunka előzi meg. Egy-egy életmű-kiállítás azonban mindig új összefüggéseket tár fel egy-egy alkotóval kapcsolatban, s ez a szakmabeliek számára is izgalmas felfedezés lehet.

Szűcs Erzsébet  és Gartner Petra művészettörténészek arról számoltak be, hogy az október 2-áig látható tárlathoz számtalan kísérőprogram kapcsolódik majd.  Egyebek között a májusi Kortárs Művészeti Fesztivál keretében a Magyar Plakáttársaság mutatja be a kiállításra reflektáló plakátjait...
A város támogatásával évről évre eddig is bemutattak nagyobb lélegzetű tárlatokat a városi képtárban.  Brájer Éva alpolgármester elmondta: az elmúlt esztendők gyakorlata alapján, most is szeretnék lehetővé tenni, hogy az iskolai csoportok ingyenesen látogathassák a kiállítást. Sőt, a nyáron, a Bregyó-közi napközis tábor résztvevőit is feltétlenül megismertetik Csók István művészetével.

A két helyszínen együttesen 150 műtárgyat állítanak  majd ki: a festményeken kívül fotókat és  Csók István keleti  gyűjteményének egyes darabjait is. A kiállítás egyik érdekessége ugyanis, hogy igyekeznek megmutatni azokat a bútorokat, szobrokat, amelyek szerepelnek Csók István híres festményein. Az alkotó híres keleti gyűjteményének egyes darabjait a Hopp Ferenc Kelet-Ázsiai Múzeum adja kölcsön a tárlatra. Ami a festményeket illeti: az alkotó valamennyi főműve szerepel majd. A legnagyobb szenzáció pedig, hogy Fehérvárra érkezik a hatalmas főmű, a Nirvána, amelyet a Magyar Nemzeti Galériában a fehérvári bemutatóra  restauráltak. A képet  amely évek óta raktárban volt   most megint  teljes pompájában láthatja a közönség. 

Bálványok és démonok a kiállítás címe, nem véletlenül. Csók Istvánt  a francia impresszionizmus legderűsebb követőjeként, az életöröm festőjeként  tartják számon. Pályájának egyik vezérmotívuma volt az érzéki női test ábrázolása, ugyanakkor festészetének másik vonulatában az asszonyi alakok démonként jelentek meg...