Bosszúvágytól megbocsátásig

- Ez az Elektra egy átirat, vagy még annál is több, egy fiatal író munkája. Felfedezhetők benne Szophoklész-szövegek, és ez eredeti alaptörténet bizonyos elemei is megmaradtak. A helyszín persze más, valamelyik dél-amerikai diktatúra, de az sem konkrét igazából, és a jelmezek, a tér is kissé elemeltek . Más kérdés, hogy a ruhát és a parókát meg kellett szoknom. Amikor először beöltöztem, valaki azt mondta, úgy nézek ki, mint Ursula, a polipasszony A kis hableányból. Vadállati, majd meglátja.

Játszott már egy-két érdekes görög drámaverzióban Györgyi Anna, de az Elektra, mint zenés játék mégiscsak különleges kihívás.

- Vedres Csaba írta a zenét, amely végig, a szövegek alatt is szól. Nagyon ritkán van benne csönd. Ehhez képest rövid volt a próbaidőszak, mindössze egy hónap, és az nagyon kevés, zenés darabnál pedig különösen. Keményen kellett készülni. Újszerű ez az Elektra, de nem nevezném abszurdnak. Inkább megrázó történet a bosszúról, bosszúvágyról és a megbocsátásról. Fehérváron egyébként még nem játszottam, de Galambos Péter rendezőt régről, még a főiskoláról ismerem, és Mihályfi Balázzsal is játszom egy darabban, a Centrál Színházban. Úgy alakult, hogy szeptemberben eljöttem az Új Színházból, szabadúszó lettem. Akkortájt felvetődött, hogy Galambossal megcsináljuk A vágy villamosát, de aztán változtak a dolgok. Jött az Elektra, hívtak, és elvállaltam. Jó társaságot találtam itt, és minden elismerésem, le a kalappal az Elektrát alakító Váradi Eszter Sára előtt, aki a töméntelen szöveget, éneket egy hónap alatt megtanulta.

Monodrámában lép fel a Pinceszínházban, a Centrálban új szerep vár rá, játszik Fehérváron, mégis:

- Társulathívő vagyok, nem szeretem a szabadúszó életformát. Volt, ahova hívtak, de én valami újra, másra vágyom. Lenne, ahova szívesen mennék, ott viszont a korosztályomba tartozó legkiválóbb színésznők dolgoznak. Nehéz lesz, de én bízom benne, hogy megtalálom a hozzám közel álló társulatot. A két gyerekem még kicsi, a férjem is színházi rendező, mindenképpen a fővároshoz vagyok kötve. Szeretem a filmeket is, és szeretnék minél többet forgatni, és főleg minél több jó filmben szerepelni. A szinkront is kedvelem, bár a gyerekek miatt újabban kevesebbet vállalok.

Most azonban a fehérvári bemutatóra figyel, koncentrál. S ugyanezt teszi Kovács-Cohner Róbert fiatal költő-drámaíró is, aki a próbák kezdetétől figyelemmel kíséri az előadás születését. Ő készítette a fehérvári Elektra átiratát. Ennél a pontnál azonnal kijavít:

- Nem átírtam a darabot, hanem gyakorlatilag újraírtam. A Devecseri-fordítás alapján maradt néhány vendégmondat , de egyébként nem sokat hagytunk az eredeti szövegből. Teljesen új a szövegkönyv. A darab első felében nagyjából követjük az eredeti cselekményt, még a jelenetek sorrendjét is, utána azonban teljesen más irányt vesz a darab. Dalszövegekkel, prózai és verses részekkel. Egy jól meghatározható ponttól akciódúsabb, az eredetitől teljesen eltérő, meglepő fordulatokkal, csavarokkal teli folytatás és befejezés következik. Olyan, amely a korábbiak jelentését is átírja, módosítja.

Talán közelebb akarják hozni a mai, fiatalabb nézőhöz a klasszikus görög történetet, vetem közbe.

- Természetesen van ilyen szándék. A rendező felhívta a figyelmemet, hogy lehetőleg kerüljem az archaikus hangzást, még a vendégszövegeknél is. A szöveg lüktetése, a jambusok és hexamaterek ezzel együtt hangulatukban hordozzák a szophoklészi világot.