Zenész, tanár és menedzser

Hogyan lett a versenyszerűen kajakozó ifjúból citerázó, tekerőző, tamburázó népzenész? Gyerekként zongorázni tanult, a polgári családok akkoriban fontosnak tartották a zenei műveltséget. Karácsonyra hangszereket kapott, egy ízben citerával lepték meg szülei Varró Jánost...

A kajakból való végleges kiszállás nem volt fájdalommentes, de legikább a Velencei-tó, a nádasban kanyargó vízi utak csöndje és rejtelmei hiányoznak neki. Hajdani sporttársai, cimborái nógatják: ülj be közénk, evezz velünk a sárkányhajóban, de ellenáll a kísértésnek, hátha elcsábítja a tó tündére.

A képzőművészet felé is elkalandozott. Ballagó Imre festőművész szakkörébe járt, ám amikor rátalált a Tavaszi szél citerazenekarra, nem volt kétséges, hogy melyik utat választja.

Börgöndön katonáskodott, írnok, mozigépész, dekoratőr volt, fotózott és citerázott. Hogy a laktanyát sűrűbben elhagyhassa, jelentkezett az akkoriban zajló Forgószín kulturális vetélkedőre, amelynek gálaműsorában találkozott Kneifel Imrével, aki a Tilinkó zenekarba invitálta. Bódi Árpád jóvoltából akkortájt indult a zeneiskolában a népzeneoktatás, a tanári kar a tilinkós ifjakból verbuválódott. Varró János a tanárképző után az ELTE-n kulturális menedzseri diplomát szerzett. A Népművészet ifjú mestere először óraadó volt a zeneis- kolában, közben Abán, Soponyán népdalköröket, citerazenekarokat vezetett, oktatott, több folklóregyüttest hívott életre. A tegnapi beszélgetésre Igarról jött, ahol egy fantasztikus asszonykórust menedzsel. 1982 óta a Hermann László Zeneiskola és Zeneművészeti Szakközépiskola tanára, 2005-től a népzenei tanszak vezetője. A szakma csúcsa számára a tanítás. Fontosnak tartja az alapfokú képzés minőségét, ugyanis rengeteg múlik azon, hogyan teszi meg a gyerek az első lépéseket, hogyan adják kezébe a hangszert. Az első feladat: saját örömére játsszon, ha már eleget tud, másoknak is szerezzen örömet, a csúcs pedig az, ha át tudja adni tudását. Ha valaki előadóművészként is sikeres, az már hab a tortán.

A tanár úr és tanítványai számtalan versenyt nyertek. Díjai között Vörösmarty, Klebelsberg Kunó nevével fémjelzett elismerések vannak, a legfrissebb kitüntetést, a Fricsay-díjat tegnap vette át a zenei világnapot ünneplő, köszöntő hangversenyen.

Milyen egy sikeres népzenész egy napja? Vegyük például a mait, a péntekit. Gyermektáncházzal indít, majd Mórra megy, az ünnepi közgyűlésen szólóénekest és gyerekeket kísér, aztán Rácalmás felé kanyarodik, a tökfesztiválon zenél, este pedig az MMK Művészetek Házában fellép a szakmai nap gálaestjén. A többi között ezért nevezi cigányéletnek a zenészsorsot. Milyen az anyagi megbecsülésük? Huszadika körül már kiürül a családi kassza, főleg ha mindkét szülő pedagógus. Varróéknál ráadásul iker-kiadások vannak. Nagyobbik fiuk a veszprémi egyetemre jár, műszaki menedzsernek készül, iker lánytestvére Budapesten kezdett a vállalkozási főiskolán. Az egyik koleszos, a másik viszont albérletbe kényszerült. Lányuk klasszikus és népi hegedűn játszik, cimbalmozik, a Cserta Balázs-varázs nyomán a szaxofon csábításának is engedett. Nem lehetetlen, hogy zenekart is talál magának. A Varró családnak van még egy tartósabban otthon lévő kisfia, aki 8 éves, karatézik és úszik. Az édesanya rajzszakos tanár és tanítónő, ám ő is zenére termett, a győri zenei szakközépiskolában csellózni tanult.

Az apa szenvedélye a népi hangszerek gyűjtése, több tucat zeneszerszámmal büszkélkedhet. Juhász Zsófi jóvoltából még álmai hangszerét, a zeneszerszámok királynőjét is birtokolja. A fujarát a szlovákiai hegyekben fújták hajdanán a pásztorok. Az embernél is nagyobb hangszert egy szájba hajló csövön fújják meg, a kéz ujjai pedig három lyukon játszadoznak. A magas hangszer hangja nem erőteljes, inkább intim, bársonyosan mély. A tárogató és a fujara kettőse leírhatatlanul lenyűgőző hangzást produkál. Lélekemelő hatása szinte tapintható. A citera és a tekerő is csodásan zeng például a templomokban. A tekerőlant szeszélyes sorsfordulatairól is mesélt. Először templomi hangszer volt, és olyan nagy testű, hogy ketten szólaltatták meg. Később kiment az utcára, és az örömlányok hangszere lett, az utca lányai erőteljes hangzásával irányították magukra a férfinép figyelmét, vágyát. A barokk korban a francia királyi udvar népszerű hangszerszáma lett. Zeneszerzők komponáltak rá darabokat, hercegek, grófok tanultak rajta, akkora lett az igény, hogy nem győzték a megrendeléseket teljesíteni. Ezért a rafináltabb hangszerkészítők a reneszánsz hasas testeket alakították át. A hangszert ma is kedvelik, van egy fehérvári család, ahol az apa, az anya és két fiuk is ezt a hangszerszámot választotta, tanulja. A család minden nyári táborba elmegy, és rendületlenül tekernek.

Aranydiplomások és az Év kórusai:

A kórusokat minősítő szerepléseik után megkapták az aranydiplomát és az Év kórusa címet: a Kodály iskola és AMI Kicsinyek kórusa (karnagy: Kapásné Lévai Edit), a Pausa kamarakórus (Borbás Károly), a Teleki fiúkara és vegyes kara (Lovrekné Auth Ágnes).

Az aranydiplomát és az országos dicsérő oklevelet négy kórus vehette át: a Kodály iskola fiúkara, leánykara és gyermekkara, a Teleki egynemű kara (karnagyok: Kneifel Imre, Fekete Mariann, Lovrekné Auth Ágnes).

A képzőművészet felé is elkalandozott. Ballagó Imre festőművész szakkörébe járt, ám amikor rátalált a Tavaszi szél citerazenekarra, nem volt kétséges, hogy melyik utat választja.

Börgöndön katonáskodott, írnok, mozigépész, dekoratőr volt, fotózott és citerázott. Hogy a laktanyát sűrűbben elhagyhassa, jelentkezett az akkoriban zajló Forgószín kulturális vetélkedőre, amelynek gálaműsorában találkozott Kneifel Imrével, aki a Tilinkó zenekarba invitálta. Bódi Árpád jóvoltából akkortájt indult a zeneiskolában a népzeneoktatás, a tanári kar a tilinkós ifjakból verbuválódott. Varró János a tanárképző után az ELTE-n kulturális menedzseri diplomát szerzett. A Népművészet ifjú mestere először óraadó volt a zeneis- kolában, közben Abán, Soponyán népdalköröket, citerazenekarokat vezetett, oktatott, több folklóregyüttest hívott életre. A tegnapi beszélgetésre Igarról jött, ahol egy fantasztikus asszonykórust menedzsel. 1982 óta a Hermann László Zeneiskola és Zeneművészeti Szakközépiskola tanára, 2005-től a népzenei tanszak vezetője. A szakma csúcsa számára a tanítás. Fontosnak tartja az alapfokú képzés minőségét, ugyanis rengeteg múlik azon, hogyan teszi meg a gyerek az első lépéseket, hogyan adják kezébe a hangszert. Az első feladat: saját örömére játsszon, ha már eleget tud, másoknak is szerezzen örömet, a csúcs pedig az, ha át tudja adni tudását. Ha valaki előadóművészként is sikeres, az már hab a tortán.

A tanár úr és tanítványai számtalan versenyt nyertek. Díjai között Vörösmarty, Klebelsberg Kunó nevével fémjelzett elismerések vannak, a legfrissebb kitüntetést, a Fricsay-díjat tegnap vette át a zenei világnapot ünneplő, köszöntő hangversenyen.

Milyen egy sikeres népzenész egy napja? Vegyük például a mait, a péntekit. Gyermektáncházzal indít, majd Mórra megy, az ünnepi közgyűlésen szólóénekest és gyerekeket kísér, aztán Rácalmás felé kanyarodik, a tökfesztiválon zenél, este pedig az MMK Művészetek Házában fellép a szakmai nap gálaestjén. A többi között ezért nevezi cigányéletnek a zenészsorsot. Milyen az anyagi megbecsülésük? Huszadika körül már kiürül a családi kassza, főleg ha mindkét szülő pedagógus. Varróéknál ráadásul iker-kiadások vannak. Nagyobbik fiuk a veszprémi egyetemre jár, műszaki menedzsernek készül, iker lánytestvére Budapesten kezdett a vállalkozási főiskolán. Az egyik koleszos, a másik viszont albérletbe kényszerült. Lányuk klasszikus és népi hegedűn játszik, cimbalmozik, a Cserta Balázs-varázs nyomán a szaxofon csábításának is engedett. Nem lehetetlen, hogy zenekart is talál magának. A Varró családnak van még egy tartósabban otthon lévő kisfia, aki 8 éves, karatézik és úszik. Az édesanya rajzszakos tanár és tanítónő, ám ő is zenére termett, a győri zenei szakközépiskolában csellózni tanult.

Az apa szenvedélye a népi hangszerek gyűjtése, több tucat zeneszerszámmal büszkélkedhet. Juhász Zsófi jóvoltából még álmai hangszerét, a zeneszerszámok királynőjét is birtokolja. A fujarát a szlovákiai hegyekben fújták hajdanán a pásztorok. Az embernél is nagyobb hangszert egy szájba hajló csövön fújják meg, a kéz ujjai pedig három lyukon játszadoznak. A magas hangszer hangja nem erőteljes, inkább intim, bársonyosan mély. A tárogató és a fujara kettőse leírhatatlanul lenyűgőző hangzást produkál. Lélekemelő hatása szinte tapintható. A citera és a tekerő is csodásan zeng például a templomokban. A tekerőlant szeszélyes sorsfordulatairól is mesélt. Először templomi hangszer volt, és olyan nagy testű, hogy ketten szólaltatták meg. Később kiment az utcára, és az örömlányok hangszere lett, az utca lányai erőteljes hangzásával irányították magukra a férfinép figyelmét, vágyát. A barokk korban a francia királyi udvar népszerű hangszerszáma lett. Zeneszerzők komponáltak rá darabokat, hercegek, grófok tanultak rajta, akkora lett az igény, hogy nem győzték a megrendeléseket teljesíteni. Ezért a rafináltabb hangszerkészítők a reneszánsz hasas testeket alakították át. A hangszert ma is kedvelik, van egy fehérvári család, ahol az apa, az anya és két fiuk is ezt a hangszerszámot választotta, tanulja. A család minden nyári táborba elmegy, és rendületlenül tekernek.

Aranydiplomások és az Év kórusai:

A kórusokat minősítő szerepléseik után megkapták az aranydiplomát és az Év kórusa címet: a Kodály iskola és AMI Kicsinyek kórusa (karnagy: Kapásné Lévai Edit), a Pausa kamarakórus (Borbás Károly), a Teleki fiúkara és vegyes kara (Lovrekné Auth Ágnes).

Az aranydiplomát és az országos dicsérő oklevelet négy kórus vehette át: a Kodály iskola fiúkara, leánykara és gyermekkara, a Teleki egynemű kara (karnagyok: Kneifel Imre, Fekete Mariann, Lovrekné Auth Ágnes).

A képzőművészet felé is elkalandozott. Ballagó Imre festőművész szakkörébe járt, ám amikor rátalált a Tavaszi szél citerazenekarra, nem volt kétséges, hogy melyik utat választja.

Börgöndön katonáskodott, írnok, mozigépész, dekoratőr volt, fotózott és citerázott. Hogy a laktanyát sűrűbben elhagyhassa, jelentkezett az akkoriban zajló Forgószín kulturális vetélkedőre, amelynek gálaműsorában találkozott Kneifel Imrével, aki a Tilinkó zenekarba invitálta. Bódi Árpád jóvoltából akkortájt indult a zeneiskolában a népzeneoktatás, a tanári kar a tilinkós ifjakból verbuválódott. Varró János a tanárképző után az ELTE-n kulturális menedzseri diplomát szerzett. A Népművészet ifjú mestere először óraadó volt a zeneis- kolában, közben Abán, Soponyán népdalköröket, citerazenekarokat vezetett, oktatott, több folklóregyüttest hívott életre. A tegnapi beszélgetésre Igarról jött, ahol egy fantasztikus asszonykórust menedzsel. 1982 óta a Hermann László Zeneiskola és Zeneművészeti Szakközépiskola tanára, 2005-től a népzenei tanszak vezetője. A szakma csúcsa számára a tanítás. Fontosnak tartja az alapfokú képzés minőségét, ugyanis rengeteg múlik azon, hogyan teszi meg a gyerek az első lépéseket, hogyan adják kezébe a hangszert. Az első feladat: saját örömére játsszon, ha már eleget tud, másoknak is szerezzen örömet, a csúcs pedig az, ha át tudja adni tudását. Ha valaki előadóművészként is sikeres, az már hab a tortán.

A tanár úr és tanítványai számtalan versenyt nyertek. Díjai között Vörösmarty, Klebelsberg Kunó nevével fémjelzett elismerések vannak, a legfrissebb kitüntetést, a Fricsay-díjat tegnap vette át a zenei világnapot ünneplő, köszöntő hangversenyen.

Milyen egy sikeres népzenész egy napja? Vegyük például a mait, a péntekit. Gyermektáncházzal indít, majd Mórra megy, az ünnepi közgyűlésen szólóénekest és gyerekeket kísér, aztán Rácalmás felé kanyarodik, a tökfesztiválon zenél, este pedig az MMK Művészetek Házában fellép a szakmai nap gálaestjén. A többi között ezért nevezi cigányéletnek a zenészsorsot. Milyen az anyagi megbecsülésük? Huszadika körül már kiürül a családi kassza, főleg ha mindkét szülő pedagógus. Varróéknál ráadásul iker-kiadások vannak. Nagyobbik fiuk a veszprémi egyetemre jár, műszaki menedzsernek készül, iker lánytestvére Budapesten kezdett a vállalkozási főiskolán. Az egyik koleszos, a másik viszont albérletbe kényszerült. Lányuk klasszikus és népi hegedűn játszik, cimbalmozik, a Cserta Balázs-varázs nyomán a szaxofon csábításának is engedett. Nem lehetetlen, hogy zenekart is talál magának. A Varró családnak van még egy tartósabban otthon lévő kisfia, aki 8 éves, karatézik és úszik. Az édesanya rajzszakos tanár és tanítónő, ám ő is zenére termett, a győri zenei szakközépiskolában csellózni tanult.

Az apa szenvedélye a népi hangszerek gyűjtése, több tucat zeneszerszámmal büszkélkedhet. Juhász Zsófi jóvoltából még álmai hangszerét, a zeneszerszámok királynőjét is birtokolja. A fujarát a szlovákiai hegyekben fújták hajdanán a pásztorok. Az embernél is nagyobb hangszert egy szájba hajló csövön fújják meg, a kéz ujjai pedig három lyukon játszadoznak. A magas hangszer hangja nem erőteljes, inkább intim, bársonyosan mély. A tárogató és a fujara kettőse leírhatatlanul lenyűgőző hangzást produkál. Lélekemelő hatása szinte tapintható. A citera és a tekerő is csodásan zeng például a templomokban. A tekerőlant szeszélyes sorsfordulatairól is mesélt. Először templomi hangszer volt, és olyan nagy testű, hogy ketten szólaltatták meg. Később kiment az utcára, és az örömlányok hangszere lett, az utca lányai erőteljes hangzásával irányították magukra a férfinép figyelmét, vágyát. A barokk korban a francia királyi udvar népszerű hangszerszáma lett. Zeneszerzők komponáltak rá darabokat, hercegek, grófok tanultak rajta, akkora lett az igény, hogy nem győzték a megrendeléseket teljesíteni. Ezért a rafináltabb hangszerkészítők a reneszánsz hasas testeket alakították át. A hangszert ma is kedvelik, van egy fehérvári család, ahol az apa, az anya és két fiuk is ezt a hangszerszámot választotta, tanulja. A család minden nyári táborba elmegy, és rendületlenül tekernek.

Aranydiplomások és az Év kórusai:

A kórusokat minősítő szerepléseik után megkapták az aranydiplomát és az Év kórusa címet: a Kodály iskola és AMI Kicsinyek kórusa (karnagy: Kapásné Lévai Edit), a Pausa kamarakórus (Borbás Károly), a Teleki fiúkara és vegyes kara (Lovrekné Auth Ágnes).

Az aranydiplomát és az országos dicsérő oklevelet négy kórus vehette át: a Kodály iskola fiúkara, leánykara és gyermekkara, a Teleki egynemű kara (karnagyok: Kneifel Imre, Fekete Mariann, Lovrekné Auth Ágnes).

Börgöndön katonáskodott, írnok, mozigépész, dekoratőr volt, fotózott és citerázott. Hogy a laktanyát sűrűbben elhagyhassa, jelentkezett az akkoriban zajló Forgószín kulturális vetélkedőre, amelynek gálaműsorában találkozott Kneifel Imrével, aki a Tilinkó zenekarba invitálta. Bódi Árpád jóvoltából akkortájt indult a zeneiskolában a népzeneoktatás, a tanári kar a tilinkós ifjakból verbuválódott. Varró János a tanárképző után az ELTE-n kulturális menedzseri diplomát szerzett. A Népművészet ifjú mestere először óraadó volt a zeneis- kolában, közben Abán, Soponyán népdalköröket, citerazenekarokat vezetett, oktatott, több folklóregyüttest hívott életre. A tegnapi beszélgetésre Igarról jött, ahol egy fantasztikus asszonykórust menedzsel. 1982 óta a Hermann László Zeneiskola és Zeneművészeti Szakközépiskola tanára, 2005-től a népzenei tanszak vezetője. A szakma csúcsa számára a tanítás. Fontosnak tartja az alapfokú képzés minőségét, ugyanis rengeteg múlik azon, hogyan teszi meg a gyerek az első lépéseket, hogyan adják kezébe a hangszert. Az első feladat: saját örömére játsszon, ha már eleget tud, másoknak is szerezzen örömet, a csúcs pedig az, ha át tudja adni tudását. Ha valaki előadóművészként is sikeres, az már hab a tortán.

A tanár úr és tanítványai számtalan versenyt nyertek. Díjai között Vörösmarty, Klebelsberg Kunó nevével fémjelzett elismerések vannak, a legfrissebb kitüntetést, a Fricsay-díjat tegnap vette át a zenei világnapot ünneplő, köszöntő hangversenyen.

Milyen egy sikeres népzenész egy napja? Vegyük például a mait, a péntekit. Gyermektáncházzal indít, majd Mórra megy, az ünnepi közgyűlésen szólóénekest és gyerekeket kísér, aztán Rácalmás felé kanyarodik, a tökfesztiválon zenél, este pedig az MMK Művészetek Házában fellép a szakmai nap gálaestjén. A többi között ezért nevezi cigányéletnek a zenészsorsot. Milyen az anyagi megbecsülésük? Huszadika körül már kiürül a családi kassza, főleg ha mindkét szülő pedagógus. Varróéknál ráadásul iker-kiadások vannak. Nagyobbik fiuk a veszprémi egyetemre jár, műszaki menedzsernek készül, iker lánytestvére Budapesten kezdett a vállalkozási főiskolán. Az egyik koleszos, a másik viszont albérletbe kényszerült. Lányuk klasszikus és népi hegedűn játszik, cimbalmozik, a Cserta Balázs-varázs nyomán a szaxofon csábításának is engedett. Nem lehetetlen, hogy zenekart is talál magának. A Varró családnak van még egy tartósabban otthon lévő kisfia, aki 8 éves, karatézik és úszik. Az édesanya rajzszakos tanár és tanítónő, ám ő is zenére termett, a győri zenei szakközépiskolában csellózni tanult.

Az apa szenvedélye a népi hangszerek gyűjtése, több tucat zeneszerszámmal büszkélkedhet. Juhász Zsófi jóvoltából még álmai hangszerét, a zeneszerszámok királynőjét is birtokolja. A fujarát a szlovákiai hegyekben fújták hajdanán a pásztorok. Az embernél is nagyobb hangszert egy szájba hajló csövön fújják meg, a kéz ujjai pedig három lyukon játszadoznak. A magas hangszer hangja nem erőteljes, inkább intim, bársonyosan mély. A tárogató és a fujara kettőse leírhatatlanul lenyűgőző hangzást produkál. Lélekemelő hatása szinte tapintható. A citera és a tekerő is csodásan zeng például a templomokban. A tekerőlant szeszélyes sorsfordulatairól is mesélt. Először templomi hangszer volt, és olyan nagy testű, hogy ketten szólaltatták meg. Később kiment az utcára, és az örömlányok hangszere lett, az utca lányai erőteljes hangzásával irányították magukra a férfinép figyelmét, vágyát. A barokk korban a francia királyi udvar népszerű hangszerszáma lett. Zeneszerzők komponáltak rá darabokat, hercegek, grófok tanultak rajta, akkora lett az igény, hogy nem győzték a megrendeléseket teljesíteni. Ezért a rafináltabb hangszerkészítők a reneszánsz hasas testeket alakították át. A hangszert ma is kedvelik, van egy fehérvári család, ahol az apa, az anya és két fiuk is ezt a hangszerszámot választotta, tanulja. A család minden nyári táborba elmegy, és rendületlenül tekernek.

Aranydiplomások és az Év kórusai:

A kórusokat minősítő szerepléseik után megkapták az aranydiplomát és az Év kórusa címet: a Kodály iskola és AMI Kicsinyek kórusa (karnagy: Kapásné Lévai Edit), a Pausa kamarakórus (Borbás Károly), a Teleki fiúkara és vegyes kara (Lovrekné Auth Ágnes).

Az aranydiplomát és az országos dicsérő oklevelet négy kórus vehette át: a Kodály iskola fiúkara, leánykara és gyermekkara, a Teleki egynemű kara (karnagyok: Kneifel Imre, Fekete Mariann, Lovrekné Auth Ágnes).

Börgöndön katonáskodott, írnok, mozigépész, dekoratőr volt, fotózott és citerázott. Hogy a laktanyát sűrűbben elhagyhassa, jelentkezett az akkoriban zajló Forgószín kulturális vetélkedőre, amelynek gálaműsorában találkozott Kneifel Imrével, aki a Tilinkó zenekarba invitálta. Bódi Árpád jóvoltából akkortájt indult a zeneiskolában a népzeneoktatás, a tanári kar a tilinkós ifjakból verbuválódott. Varró János a tanárképző után az ELTE-n kulturális menedzseri diplomát szerzett. A Népművészet ifjú mestere először óraadó volt a zeneis- kolában, közben Abán, Soponyán népdalköröket, citerazenekarokat vezetett, oktatott, több folklóregyüttest hívott életre. A tegnapi beszélgetésre Igarról jött, ahol egy fantasztikus asszonykórust menedzsel. 1982 óta a Hermann László Zeneiskola és Zeneművészeti Szakközépiskola tanára, 2005-től a népzenei tanszak vezetője. A szakma csúcsa számára a tanítás. Fontosnak tartja az alapfokú képzés minőségét, ugyanis rengeteg múlik azon, hogyan teszi meg a gyerek az első lépéseket, hogyan adják kezébe a hangszert. Az első feladat: saját örömére játsszon, ha már eleget tud, másoknak is szerezzen örömet, a csúcs pedig az, ha át tudja adni tudását. Ha valaki előadóművészként is sikeres, az már hab a tortán.

A tanár úr és tanítványai számtalan versenyt nyertek. Díjai között Vörösmarty, Klebelsberg Kunó nevével fémjelzett elismerések vannak, a legfrissebb kitüntetést, a Fricsay-díjat tegnap vette át a zenei világnapot ünneplő, köszöntő hangversenyen.

Milyen egy sikeres népzenész egy napja? Vegyük például a mait, a péntekit. Gyermektáncházzal indít, majd Mórra megy, az ünnepi közgyűlésen szólóénekest és gyerekeket kísér, aztán Rácalmás felé kanyarodik, a tökfesztiválon zenél, este pedig az MMK Művészetek Házában fellép a szakmai nap gálaestjén. A többi között ezért nevezi cigányéletnek a zenészsorsot. Milyen az anyagi megbecsülésük? Huszadika körül már kiürül a családi kassza, főleg ha mindkét szülő pedagógus. Varróéknál ráadásul iker-kiadások vannak. Nagyobbik fiuk a veszprémi egyetemre jár, műszaki menedzsernek készül, iker lánytestvére Budapesten kezdett a vállalkozási főiskolán. Az egyik koleszos, a másik viszont albérletbe kényszerült. Lányuk klasszikus és népi hegedűn játszik, cimbalmozik, a Cserta Balázs-varázs nyomán a szaxofon csábításának is engedett. Nem lehetetlen, hogy zenekart is talál magának. A Varró családnak van még egy tartósabban otthon lévő kisfia, aki 8 éves, karatézik és úszik. Az édesanya rajzszakos tanár és tanítónő, ám ő is zenére termett, a győri zenei szakközépiskolában csellózni tanult.

Az apa szenvedélye a népi hangszerek gyűjtése, több tucat zeneszerszámmal büszkélkedhet. Juhász Zsófi jóvoltából még álmai hangszerét, a zeneszerszámok királynőjét is birtokolja. A fujarát a szlovákiai hegyekben fújták hajdanán a pásztorok. Az embernél is nagyobb hangszert egy szájba hajló csövön fújják meg, a kéz ujjai pedig három lyukon játszadoznak. A magas hangszer hangja nem erőteljes, inkább intim, bársonyosan mély. A tárogató és a fujara kettőse leírhatatlanul lenyűgőző hangzást produkál. Lélekemelő hatása szinte tapintható. A citera és a tekerő is csodásan zeng például a templomokban. A tekerőlant szeszélyes sorsfordulatairól is mesélt. Először templomi hangszer volt, és olyan nagy testű, hogy ketten szólaltatták meg. Később kiment az utcára, és az örömlányok hangszere lett, az utca lányai erőteljes hangzásával irányították magukra a férfinép figyelmét, vágyát. A barokk korban a francia királyi udvar népszerű hangszerszáma lett. Zeneszerzők komponáltak rá darabokat, hercegek, grófok tanultak rajta, akkora lett az igény, hogy nem győzték a megrendeléseket teljesíteni. Ezért a rafináltabb hangszerkészítők a reneszánsz hasas testeket alakították át. A hangszert ma is kedvelik, van egy fehérvári család, ahol az apa, az anya és két fiuk is ezt a hangszerszámot választotta, tanulja. A család minden nyári táborba elmegy, és rendületlenül tekernek.

Aranydiplomások és az Év kórusai:

A kórusokat minősítő szerepléseik után megkapták az aranydiplomát és az Év kórusa címet: a Kodály iskola és AMI Kicsinyek kórusa (karnagy: Kapásné Lévai Edit), a Pausa kamarakórus (Borbás Károly), a Teleki fiúkara és vegyes kara (Lovrekné Auth Ágnes).

Az aranydiplomát és az országos dicsérő oklevelet négy kórus vehette át: a Kodály iskola fiúkara, leánykara és gyermekkara, a Teleki egynemű kara (karnagyok: Kneifel Imre, Fekete Mariann, Lovrekné Auth Ágnes).

A tanár úr és tanítványai számtalan versenyt nyertek. Díjai között Vörösmarty, Klebelsberg Kunó nevével fémjelzett elismerések vannak, a legfrissebb kitüntetést, a Fricsay-díjat tegnap vette át a zenei világnapot ünneplő, köszöntő hangversenyen.

Milyen egy sikeres népzenész egy napja? Vegyük például a mait, a péntekit. Gyermektáncházzal indít, majd Mórra megy, az ünnepi közgyűlésen szólóénekest és gyerekeket kísér, aztán Rácalmás felé kanyarodik, a tökfesztiválon zenél, este pedig az MMK Művészetek Házában fellép a szakmai nap gálaestjén. A többi között ezért nevezi cigányéletnek a zenészsorsot. Milyen az anyagi megbecsülésük? Huszadika körül már kiürül a családi kassza, főleg ha mindkét szülő pedagógus. Varróéknál ráadásul iker-kiadások vannak. Nagyobbik fiuk a veszprémi egyetemre jár, műszaki menedzsernek készül, iker lánytestvére Budapesten kezdett a vállalkozási főiskolán. Az egyik koleszos, a másik viszont albérletbe kényszerült. Lányuk klasszikus és népi hegedűn játszik, cimbalmozik, a Cserta Balázs-varázs nyomán a szaxofon csábításának is engedett. Nem lehetetlen, hogy zenekart is talál magának. A Varró családnak van még egy tartósabban otthon lévő kisfia, aki 8 éves, karatézik és úszik. Az édesanya rajzszakos tanár és tanítónő, ám ő is zenére termett, a győri zenei szakközépiskolában csellózni tanult.

Az apa szenvedélye a népi hangszerek gyűjtése, több tucat zeneszerszámmal büszkélkedhet. Juhász Zsófi jóvoltából még álmai hangszerét, a zeneszerszámok királynőjét is birtokolja. A fujarát a szlovákiai hegyekben fújták hajdanán a pásztorok. Az embernél is nagyobb hangszert egy szájba hajló csövön fújják meg, a kéz ujjai pedig három lyukon játszadoznak. A magas hangszer hangja nem erőteljes, inkább intim, bársonyosan mély. A tárogató és a fujara kettőse leírhatatlanul lenyűgőző hangzást produkál. Lélekemelő hatása szinte tapintható. A citera és a tekerő is csodásan zeng például a templomokban. A tekerőlant szeszélyes sorsfordulatairól is mesélt. Először templomi hangszer volt, és olyan nagy testű, hogy ketten szólaltatták meg. Később kiment az utcára, és az örömlányok hangszere lett, az utca lányai erőteljes hangzásával irányították magukra a férfinép figyelmét, vágyát. A barokk korban a francia királyi udvar népszerű hangszerszáma lett. Zeneszerzők komponáltak rá darabokat, hercegek, grófok tanultak rajta, akkora lett az igény, hogy nem győzték a megrendeléseket teljesíteni. Ezért a rafináltabb hangszerkészítők a reneszánsz hasas testeket alakították át. A hangszert ma is kedvelik, van egy fehérvári család, ahol az apa, az anya és két fiuk is ezt a hangszerszámot választotta, tanulja. A család minden nyári táborba elmegy, és rendületlenül tekernek.

Aranydiplomások és az Év kórusai:

A kórusokat minősítő szerepléseik után megkapták az aranydiplomát és az Év kórusa címet: a Kodály iskola és AMI Kicsinyek kórusa (karnagy: Kapásné Lévai Edit), a Pausa kamarakórus (Borbás Károly), a Teleki fiúkara és vegyes kara (Lovrekné Auth Ágnes).

Az aranydiplomát és az országos dicsérő oklevelet négy kórus vehette át: a Kodály iskola fiúkara, leánykara és gyermekkara, a Teleki egynemű kara (karnagyok: Kneifel Imre, Fekete Mariann, Lovrekné Auth Ágnes).

A tanár úr és tanítványai számtalan versenyt nyertek. Díjai között Vörösmarty, Klebelsberg Kunó nevével fémjelzett elismerések vannak, a legfrissebb kitüntetést, a Fricsay-díjat tegnap vette át a zenei világnapot ünneplő, köszöntő hangversenyen.

Milyen egy sikeres népzenész egy napja? Vegyük például a mait, a péntekit. Gyermektáncházzal indít, majd Mórra megy, az ünnepi közgyűlésen szólóénekest és gyerekeket kísér, aztán Rácalmás felé kanyarodik, a tökfesztiválon zenél, este pedig az MMK Művészetek Házában fellép a szakmai nap gálaestjén. A többi között ezért nevezi cigányéletnek a zenészsorsot. Milyen az anyagi megbecsülésük? Huszadika körül már kiürül a családi kassza, főleg ha mindkét szülő pedagógus. Varróéknál ráadásul iker-kiadások vannak. Nagyobbik fiuk a veszprémi egyetemre jár, műszaki menedzsernek készül, iker lánytestvére Budapesten kezdett a vállalkozási főiskolán. Az egyik koleszos, a másik viszont albérletbe kényszerült. Lányuk klasszikus és népi hegedűn játszik, cimbalmozik, a Cserta Balázs-varázs nyomán a szaxofon csábításának is engedett. Nem lehetetlen, hogy zenekart is talál magának. A Varró családnak van még egy tartósabban otthon lévő kisfia, aki 8 éves, karatézik és úszik. Az édesanya rajzszakos tanár és tanítónő, ám ő is zenére termett, a győri zenei szakközépiskolában csellózni tanult.

Az apa szenvedélye a népi hangszerek gyűjtése, több tucat zeneszerszámmal büszkélkedhet. Juhász Zsófi jóvoltából még álmai hangszerét, a zeneszerszámok királynőjét is birtokolja. A fujarát a szlovákiai hegyekben fújták hajdanán a pásztorok. Az embernél is nagyobb hangszert egy szájba hajló csövön fújják meg, a kéz ujjai pedig három lyukon játszadoznak. A magas hangszer hangja nem erőteljes, inkább intim, bársonyosan mély. A tárogató és a fujara kettőse leírhatatlanul lenyűgőző hangzást produkál. Lélekemelő hatása szinte tapintható. A citera és a tekerő is csodásan zeng például a templomokban. A tekerőlant szeszélyes sorsfordulatairól is mesélt. Először templomi hangszer volt, és olyan nagy testű, hogy ketten szólaltatták meg. Később kiment az utcára, és az örömlányok hangszere lett, az utca lányai erőteljes hangzásával irányították magukra a férfinép figyelmét, vágyát. A barokk korban a francia királyi udvar népszerű hangszerszáma lett. Zeneszerzők komponáltak rá darabokat, hercegek, grófok tanultak rajta, akkora lett az igény, hogy nem győzték a megrendeléseket teljesíteni. Ezért a rafináltabb hangszerkészítők a reneszánsz hasas testeket alakították át. A hangszert ma is kedvelik, van egy fehérvári család, ahol az apa, az anya és két fiuk is ezt a hangszerszámot választotta, tanulja. A család minden nyári táborba elmegy, és rendületlenül tekernek.

Aranydiplomások és az Év kórusai:

A kórusokat minősítő szerepléseik után megkapták az aranydiplomát és az Év kórusa címet: a Kodály iskola és AMI Kicsinyek kórusa (karnagy: Kapásné Lévai Edit), a Pausa kamarakórus (Borbás Károly), a Teleki fiúkara és vegyes kara (Lovrekné Auth Ágnes).

Az aranydiplomát és az országos dicsérő oklevelet négy kórus vehette át: a Kodály iskola fiúkara, leánykara és gyermekkara, a Teleki egynemű kara (karnagyok: Kneifel Imre, Fekete Mariann, Lovrekné Auth Ágnes).

Milyen egy sikeres népzenész egy napja? Vegyük például a mait, a péntekit. Gyermektáncházzal indít, majd Mórra megy, az ünnepi közgyűlésen szólóénekest és gyerekeket kísér, aztán Rácalmás felé kanyarodik, a tökfesztiválon zenél, este pedig az MMK Művészetek Házában fellép a szakmai nap gálaestjén. A többi között ezért nevezi cigányéletnek a zenészsorsot. Milyen az anyagi megbecsülésük? Huszadika körül már kiürül a családi kassza, főleg ha mindkét szülő pedagógus. Varróéknál ráadásul iker-kiadások vannak. Nagyobbik fiuk a veszprémi egyetemre jár, műszaki menedzsernek készül, iker lánytestvére Budapesten kezdett a vállalkozási főiskolán. Az egyik koleszos, a másik viszont albérletbe kényszerült. Lányuk klasszikus és népi hegedűn játszik, cimbalmozik, a Cserta Balázs-varázs nyomán a szaxofon csábításának is engedett. Nem lehetetlen, hogy zenekart is talál magának. A Varró családnak van még egy tartósabban otthon lévő kisfia, aki 8 éves, karatézik és úszik. Az édesanya rajzszakos tanár és tanítónő, ám ő is zenére termett, a győri zenei szakközépiskolában csellózni tanult.

Az apa szenvedélye a népi hangszerek gyűjtése, több tucat zeneszerszámmal büszkélkedhet. Juhász Zsófi jóvoltából még álmai hangszerét, a zeneszerszámok királynőjét is birtokolja. A fujarát a szlovákiai hegyekben fújták hajdanán a pásztorok. Az embernél is nagyobb hangszert egy szájba hajló csövön fújják meg, a kéz ujjai pedig három lyukon játszadoznak. A magas hangszer hangja nem erőteljes, inkább intim, bársonyosan mély. A tárogató és a fujara kettőse leírhatatlanul lenyűgőző hangzást produkál. Lélekemelő hatása szinte tapintható. A citera és a tekerő is csodásan zeng például a templomokban. A tekerőlant szeszélyes sorsfordulatairól is mesélt. Először templomi hangszer volt, és olyan nagy testű, hogy ketten szólaltatták meg. Később kiment az utcára, és az örömlányok hangszere lett, az utca lányai erőteljes hangzásával irányították magukra a férfinép figyelmét, vágyát. A barokk korban a francia királyi udvar népszerű hangszerszáma lett. Zeneszerzők komponáltak rá darabokat, hercegek, grófok tanultak rajta, akkora lett az igény, hogy nem győzték a megrendeléseket teljesíteni. Ezért a rafináltabb hangszerkészítők a reneszánsz hasas testeket alakították át. A hangszert ma is kedvelik, van egy fehérvári család, ahol az apa, az anya és két fiuk is ezt a hangszerszámot választotta, tanulja. A család minden nyári táborba elmegy, és rendületlenül tekernek.

Aranydiplomások és az Év kórusai:

A kórusokat minősítő szerepléseik után megkapták az aranydiplomát és az Év kórusa címet: a Kodály iskola és AMI Kicsinyek kórusa (karnagy: Kapásné Lévai Edit), a Pausa kamarakórus (Borbás Károly), a Teleki fiúkara és vegyes kara (Lovrekné Auth Ágnes).

Az aranydiplomát és az országos dicsérő oklevelet négy kórus vehette át: a Kodály iskola fiúkara, leánykara és gyermekkara, a Teleki egynemű kara (karnagyok: Kneifel Imre, Fekete Mariann, Lovrekné Auth Ágnes).

Milyen egy sikeres népzenész egy napja? Vegyük például a mait, a péntekit. Gyermektáncházzal indít, majd Mórra megy, az ünnepi közgyűlésen szólóénekest és gyerekeket kísér, aztán Rácalmás felé kanyarodik, a tökfesztiválon zenél, este pedig az MMK Művészetek Házában fellép a szakmai nap gálaestjén. A többi között ezért nevezi cigányéletnek a zenészsorsot. Milyen az anyagi megbecsülésük? Huszadika körül már kiürül a családi kassza, főleg ha mindkét szülő pedagógus. Varróéknál ráadásul iker-kiadások vannak. Nagyobbik fiuk a veszprémi egyetemre jár, műszaki menedzsernek készül, iker lánytestvére Budapesten kezdett a vállalkozási főiskolán. Az egyik koleszos, a másik viszont albérletbe kényszerült. Lányuk klasszikus és népi hegedűn játszik, cimbalmozik, a Cserta Balázs-varázs nyomán a szaxofon csábításának is engedett. Nem lehetetlen, hogy zenekart is talál magának. A Varró családnak van még egy tartósabban otthon lévő kisfia, aki 8 éves, karatézik és úszik. Az édesanya rajzszakos tanár és tanítónő, ám ő is zenére termett, a győri zenei szakközépiskolában csellózni tanult.

Az apa szenvedélye a népi hangszerek gyűjtése, több tucat zeneszerszámmal büszkélkedhet. Juhász Zsófi jóvoltából még álmai hangszerét, a zeneszerszámok királynőjét is birtokolja. A fujarát a szlovákiai hegyekben fújták hajdanán a pásztorok. Az embernél is nagyobb hangszert egy szájba hajló csövön fújják meg, a kéz ujjai pedig három lyukon játszadoznak. A magas hangszer hangja nem erőteljes, inkább intim, bársonyosan mély. A tárogató és a fujara kettőse leírhatatlanul lenyűgőző hangzást produkál. Lélekemelő hatása szinte tapintható. A citera és a tekerő is csodásan zeng például a templomokban. A tekerőlant szeszélyes sorsfordulatairól is mesélt. Először templomi hangszer volt, és olyan nagy testű, hogy ketten szólaltatták meg. Később kiment az utcára, és az örömlányok hangszere lett, az utca lányai erőteljes hangzásával irányították magukra a férfinép figyelmét, vágyát. A barokk korban a francia királyi udvar népszerű hangszerszáma lett. Zeneszerzők komponáltak rá darabokat, hercegek, grófok tanultak rajta, akkora lett az igény, hogy nem győzték a megrendeléseket teljesíteni. Ezért a rafináltabb hangszerkészítők a reneszánsz hasas testeket alakították át. A hangszert ma is kedvelik, van egy fehérvári család, ahol az apa, az anya és két fiuk is ezt a hangszerszámot választotta, tanulja. A család minden nyári táborba elmegy, és rendületlenül tekernek.

Aranydiplomások és az Év kórusai:

A kórusokat minősítő szerepléseik után megkapták az aranydiplomát és az Év kórusa címet: a Kodály iskola és AMI Kicsinyek kórusa (karnagy: Kapásné Lévai Edit), a Pausa kamarakórus (Borbás Károly), a Teleki fiúkara és vegyes kara (Lovrekné Auth Ágnes).

Az aranydiplomát és az országos dicsérő oklevelet négy kórus vehette át: a Kodály iskola fiúkara, leánykara és gyermekkara, a Teleki egynemű kara (karnagyok: Kneifel Imre, Fekete Mariann, Lovrekné Auth Ágnes).

Az apa szenvedélye a népi hangszerek gyűjtése, több tucat zeneszerszámmal büszkélkedhet. Juhász Zsófi jóvoltából még álmai hangszerét, a zeneszerszámok királynőjét is birtokolja. A fujarát a szlovákiai hegyekben fújták hajdanán a pásztorok. Az embernél is nagyobb hangszert egy szájba hajló csövön fújják meg, a kéz ujjai pedig három lyukon játszadoznak. A magas hangszer hangja nem erőteljes, inkább intim, bársonyosan mély. A tárogató és a fujara kettőse leírhatatlanul lenyűgőző hangzást produkál. Lélekemelő hatása szinte tapintható. A citera és a tekerő is csodásan zeng például a templomokban. A tekerőlant szeszélyes sorsfordulatairól is mesélt. Először templomi hangszer volt, és olyan nagy testű, hogy ketten szólaltatták meg. Később kiment az utcára, és az örömlányok hangszere lett, az utca lányai erőteljes hangzásával irányították magukra a férfinép figyelmét, vágyát. A barokk korban a francia királyi udvar népszerű hangszerszáma lett. Zeneszerzők komponáltak rá darabokat, hercegek, grófok tanultak rajta, akkora lett az igény, hogy nem győzték a megrendeléseket teljesíteni. Ezért a rafináltabb hangszerkészítők a reneszánsz hasas testeket alakították át. A hangszert ma is kedvelik, van egy fehérvári család, ahol az apa, az anya és két fiuk is ezt a hangszerszámot választotta, tanulja. A család minden nyári táborba elmegy, és rendületlenül tekernek.

Aranydiplomások és az Év kórusai:

A kórusokat minősítő szerepléseik után megkapták az aranydiplomát és az Év kórusa címet: a Kodály iskola és AMI Kicsinyek kórusa (karnagy: Kapásné Lévai Edit), a Pausa kamarakórus (Borbás Károly), a Teleki fiúkara és vegyes kara (Lovrekné Auth Ágnes).

Az aranydiplomát és az országos dicsérő oklevelet négy kórus vehette át: a Kodály iskola fiúkara, leánykara és gyermekkara, a Teleki egynemű kara (karnagyok: Kneifel Imre, Fekete Mariann, Lovrekné Auth Ágnes).

Az apa szenvedélye a népi hangszerek gyűjtése, több tucat zeneszerszámmal büszkélkedhet. Juhász Zsófi jóvoltából még álmai hangszerét, a zeneszerszámok királynőjét is birtokolja. A fujarát a szlovákiai hegyekben fújták hajdanán a pásztorok. Az embernél is nagyobb hangszert egy szájba hajló csövön fújják meg, a kéz ujjai pedig három lyukon játszadoznak. A magas hangszer hangja nem erőteljes, inkább intim, bársonyosan mély. A tárogató és a fujara kettőse leírhatatlanul lenyűgőző hangzást produkál. Lélekemelő hatása szinte tapintható. A citera és a tekerő is csodásan zeng például a templomokban. A tekerőlant szeszélyes sorsfordulatairól is mesélt. Először templomi hangszer volt, és olyan nagy testű, hogy ketten szólaltatták meg. Később kiment az utcára, és az örömlányok hangszere lett, az utca lányai erőteljes hangzásával irányították magukra a férfinép figyelmét, vágyát. A barokk korban a francia királyi udvar népszerű hangszerszáma lett. Zeneszerzők komponáltak rá darabokat, hercegek, grófok tanultak rajta, akkora lett az igény, hogy nem győzték a megrendeléseket teljesíteni. Ezért a rafináltabb hangszerkészítők a reneszánsz hasas testeket alakították át. A hangszert ma is kedvelik, van egy fehérvári család, ahol az apa, az anya és két fiuk is ezt a hangszerszámot választotta, tanulja. A család minden nyári táborba elmegy, és rendületlenül tekernek.

Aranydiplomások és az Év kórusai:

A kórusokat minősítő szerepléseik után megkapták az aranydiplomát és az Év kórusa címet: a Kodály iskola és AMI Kicsinyek kórusa (karnagy: Kapásné Lévai Edit), a Pausa kamarakórus (Borbás Károly), a Teleki fiúkara és vegyes kara (Lovrekné Auth Ágnes).

Az aranydiplomát és az országos dicsérő oklevelet négy kórus vehette át: a Kodály iskola fiúkara, leánykara és gyermekkara, a Teleki egynemű kara (karnagyok: Kneifel Imre, Fekete Mariann, Lovrekné Auth Ágnes).

Aranydiplomások és az Év kórusai:

A kórusokat minősítő szerepléseik után megkapták az aranydiplomát és az Év kórusa címet: a Kodály iskola és AMI Kicsinyek kórusa (karnagy: Kapásné Lévai Edit), a Pausa kamarakórus (Borbás Károly), a Teleki fiúkara és vegyes kara (Lovrekné Auth Ágnes).

Az aranydiplomát és az országos dicsérő oklevelet négy kórus vehette át: a Kodály iskola fiúkara, leánykara és gyermekkara, a Teleki egynemű kara (karnagyok: Kneifel Imre, Fekete Mariann, Lovrekné Auth Ágnes).

Aranydiplomások és az Év kórusai:

A kórusokat minősítő szerepléseik után megkapták az aranydiplomát és az Év kórusa címet: a Kodály iskola és AMI Kicsinyek kórusa (karnagy: Kapásné Lévai Edit), a Pausa kamarakórus (Borbás Károly), a Teleki fiúkara és vegyes kara (Lovrekné Auth Ágnes).

Az aranydiplomát és az országos dicsérő oklevelet négy kórus vehette át: a Kodály iskola fiúkara, leánykara és gyermekkara, a Teleki egynemű kara (karnagyok: Kneifel Imre, Fekete Mariann, Lovrekné Auth Ágnes).

Aranydiplomások és az Év kórusai:

A kórusokat minősítő szerepléseik után megkapták az aranydiplomát és az Év kórusa címet: a Kodály iskola és AMI Kicsinyek kórusa (karnagy: Kapásné Lévai Edit), a Pausa kamarakórus (Borbás Károly), a Teleki fiúkara és vegyes kara (Lovrekné Auth Ágnes).

Az aranydiplomát és az országos dicsérő oklevelet négy kórus vehette át: a Kodály iskola fiúkara, leánykara és gyermekkara, a Teleki egynemű kara (karnagyok: Kneifel Imre, Fekete Mariann, Lovrekné Auth Ágnes).

Aranydiplomások és az Év kórusai:

A kórusokat minősítő szerepléseik után megkapták az aranydiplomát és az Év kórusa címet: a Kodály iskola és AMI Kicsinyek kórusa (karnagy: Kapásné Lévai Edit), a Pausa kamarakórus (Borbás Károly), a Teleki fiúkara és vegyes kara (Lovrekné Auth Ágnes).

Az aranydiplomát és az országos dicsérő oklevelet négy kórus vehette át: a Kodály iskola fiúkara, leánykara és gyermekkara, a Teleki egynemű kara (karnagyok: Kneifel Imre, Fekete Mariann, Lovrekné Auth Ágnes).

Aranydiplomások és az Év kórusai:

A kórusokat minősítő szerepléseik után megkapták az aranydiplomát és az Év kórusa címet: a Kodály iskola és AMI Kicsinyek kórusa (karnagy: Kapásné Lévai Edit), a Pausa kamarakórus (Borbás Károly), a Teleki fiúkara és vegyes kara (Lovrekné Auth Ágnes).

Az aranydiplomát és az országos dicsérő oklevelet négy kórus vehette át: a Kodály iskola fiúkara, leánykara és gyermekkara, a Teleki egynemű kara (karnagyok: Kneifel Imre, Fekete Mariann, Lovrekné Auth Ágnes).

Aranydiplomások és az Év kórusai:

A kórusokat minősítő szerepléseik után megkapták az aranydiplomát és az Év kórusa címet: a Kodály iskola és AMI Kicsinyek kórusa (karnagy: Kapásné Lévai Edit), a Pausa kamarakórus (Borbás Károly), a Teleki fiúkara és vegyes kara (Lovrekné Auth Ágnes).

Az aranydiplomát és az országos dicsérő oklevelet négy kórus vehette át: a Kodály iskola fiúkara, leánykara és gyermekkara, a Teleki egynemű kara (karnagyok: Kneifel Imre, Fekete Mariann, Lovrekné Auth Ágnes).

Aranydiplomások és az Év kórusai:

A kórusokat minősítő szerepléseik után megkapták az aranydiplomát és az Év kórusa címet: a Kodály iskola és AMI Kicsinyek kórusa (karnagy: Kapásné Lévai Edit), a Pausa kamarakórus (Borbás Károly), a Teleki fiúkara és vegyes kara (Lovrekné Auth Ágnes).

Az aranydiplomát és az országos dicsérő oklevelet négy kórus vehette át: a Kodály iskola fiúkara, leánykara és gyermekkara, a Teleki egynemű kara (karnagyok: Kneifel Imre, Fekete Mariann, Lovrekné Auth Ágnes).

Aranydiplomások és az Év kórusai:

A kórusokat minősítő szerepléseik után megkapták az aranydiplomát és az Év kórusa címet: a Kodály iskola és AMI Kicsinyek kórusa (karnagy: Kapásné Lévai Edit), a Pausa kamarakórus (Borbás Károly), a Teleki fiúkara és vegyes kara (Lovrekné Auth Ágnes).

Az aranydiplomát és az országos dicsérő oklevelet négy kórus vehette át: a Kodály iskola fiúkara, leánykara és gyermekkara, a Teleki egynemű kara (karnagyok: Kneifel Imre, Fekete Mariann, Lovrekné Auth Ágnes).

Aranydiplomások és az Év kórusai:

A kórusokat minősítő szerepléseik után megkapták az aranydiplomát és az Év kórusa címet: a Kodály iskola és AMI Kicsinyek kórusa (karnagy: Kapásné Lévai Edit), a Pausa kamarakórus (Borbás Károly), a Teleki fiúkara és vegyes kara (Lovrekné Auth Ágnes).

Az aranydiplomát és az országos dicsérő oklevelet négy kórus vehette át: a Kodály iskola fiúkara, leánykara és gyermekkara, a Teleki egynemű kara (karnagyok: Kneifel Imre, Fekete Mariann, Lovrekné Auth Ágnes).

Aranydiplomások és az Év kórusai:

A kórusokat minősítő szerepléseik után megkapták az aranydiplomát és az Év kórusa címet: a Kodály iskola és AMI Kicsinyek kórusa (karnagy: Kapásné Lévai Edit), a Pausa kamarakórus (Borbás Károly), a Teleki fiúkara és vegyes kara (Lovrekné Auth Ágnes).

Az aranydiplomát és az országos dicsérő oklevelet négy kórus vehette át: a Kodály iskola fiúkara, leánykara és gyermekkara, a Teleki egynemű kara (karnagyok: Kneifel Imre, Fekete Mariann, Lovrekné Auth Ágnes).

Aranydiplomások és az Év kórusai:

A kórusokat minősítő szerepléseik után megkapták az aranydiplomát és az Év kórusa címet: a Kodály iskola és AMI Kicsinyek kórusa (karnagy: Kapásné Lévai Edit), a Pausa kamarakórus (Borbás Károly), a Teleki fiúkara és vegyes kara (Lovrekné Auth Ágnes).

Az aranydiplomát és az országos dicsérő oklevelet négy kórus vehette át: a Kodály iskola fiúkara, leánykara és gyermekkara, a Teleki egynemű kara (karnagyok: Kneifel Imre, Fekete Mariann, Lovrekné Auth Ágnes).

Aranydiplomások és az Év kórusai:

A kórusokat minősítő szerepléseik után megkapták az aranydiplomát és az Év kórusa címet: a Kodály iskola és AMI Kicsinyek kórusa (karnagy: Kapásné Lévai Edit), a Pausa kamarakórus (Borbás Károly), a Teleki fiúkara és vegyes kara (Lovrekné Auth Ágnes).

Az aranydiplomát és az országos dicsérő oklevelet négy kórus vehette át: a Kodály iskola fiúkara, leánykara és gyermekkara, a Teleki egynemű kara (karnagyok: Kneifel Imre, Fekete Mariann, Lovrekné Auth Ágnes).

Aranydiplomások és az Év kórusai:

A kórusokat minősítő szerepléseik után megkapták az aranydiplomát és az Év kórusa címet: a Kodály iskola és AMI Kicsinyek kórusa (karnagy: Kapásné Lévai Edit), a Pausa kamarakórus (Borbás Károly), a Teleki fiúkara és vegyes kara (Lovrekné Auth Ágnes).

Az aranydiplomát és az országos dicsérő oklevelet négy kórus vehette át: a Kodály iskola fiúkara, leánykara és gyermekkara, a Teleki egynemű kara (karnagyok: Kneifel Imre, Fekete Mariann, Lovrekné Auth Ágnes).

Aranydiplomások és az Év kórusai:

A kórusokat minősítő szerepléseik után megkapták az aranydiplomát és az Év kórusa címet: a Kodály iskola és AMI Kicsinyek kórusa (karnagy: Kapásné Lévai Edit), a Pausa kamarakórus (Borbás Károly), a Teleki fiúkara és vegyes kara (Lovrekné Auth Ágnes).

Az aranydiplomát és az országos dicsérő oklevelet négy kórus vehette át: a Kodály iskola fiúkara, leánykara és gyermekkara, a Teleki egynemű kara (karnagyok: Kneifel Imre, Fekete Mariann, Lovrekné Auth Ágnes).

Aranydiplomások és az Év kórusai:

A kórusokat minősítő szerepléseik után megkapták az aranydiplomát és az Év kórusa címet: a Kodály iskola és AMI Kicsinyek kórusa (karnagy: Kapásné Lévai Edit), a Pausa kamarakórus (Borbás Károly), a Teleki fiúkara és vegyes kara (Lovrekné Auth Ágnes).

Az aranydiplomát és az országos dicsérő oklevelet négy kórus vehette át: a Kodály iskola fiúkara, leánykara és gyermekkara, a Teleki egynemű kara (karnagyok: Kneifel Imre, Fekete Mariann, Lovrekné Auth Ágnes).

Aranydiplomások és az Év kórusai:

A kórusokat minősítő szerepléseik után megkapták az aranydiplomát és az Év kórusa címet: a Kodály iskola és AMI Kicsinyek kórusa (karnagy: Kapásné Lévai Edit), a Pausa kamarakórus (Borbás Károly), a Teleki fiúkara és vegyes kara (Lovrekné Auth Ágnes).

Az aranydiplomát és az országos dicsérő oklevelet négy kórus vehette át: a Kodály iskola fiúkara, leánykara és gyermekkara, a Teleki egynemű kara (karnagyok: Kneifel Imre, Fekete Mariann, Lovrekné Auth Ágnes).

Aranydiplomások és az Év kórusai:

A kórusokat minősítő szerepléseik után megkapták az aranydiplomát és az Év kórusa címet: a Kodály iskola és AMI Kicsinyek kórusa (karnagy: Kapásné Lévai Edit), a Pausa kamarakórus (Borbás Károly), a Teleki fiúkara és vegyes kara (Lovrekné Auth Ágnes).

Az aranydiplomát és az országos dicsérő oklevelet négy kórus vehette át: a Kodály iskola fiúkara, leánykara és gyermekkara, a Teleki egynemű kara (karnagyok: Kneifel Imre, Fekete Mariann, Lovrekné Auth Ágnes).

Aranydiplomások és az Év kórusai:

A kórusokat minősítő szerepléseik után megkapták az aranydiplomát és az Év kórusa címet: a Kodály iskola és AMI Kicsinyek kórusa (karnagy: Kapásné Lévai Edit), a Pausa kamarakórus (Borbás Károly), a Teleki fiúkara és vegyes kara (Lovrekné Auth Ágnes).

Az aranydiplomát és az országos dicsérő oklevelet négy kórus vehette át: a Kodály iskola fiúkara, leánykara és gyermekkara, a Teleki egynemű kara (karnagyok: Kneifel Imre, Fekete Mariann, Lovrekné Auth Ágnes).

A kórusokat minősítő szerepléseik után megkapták az aranydiplomát és az Év kórusa címet: a Kodály iskola és AMI Kicsinyek kórusa (karnagy: Kapásné Lévai Edit), a Pausa kamarakórus (Borbás Károly), a Teleki fiúkara és vegyes kara (Lovrekné Auth Ágnes).

Az aranydiplomát és az országos dicsérő oklevelet négy kórus vehette át: a Kodály iskola fiúkara, leánykara és gyermekkara, a Teleki egynemű kara (karnagyok: Kneifel Imre, Fekete Mariann, Lovrekné Auth Ágnes).

A kórusokat minősítő szerepléseik után megkapták az aranydiplomát és az Év kórusa címet: a Kodály iskola és AMI Kicsinyek kórusa (karnagy: Kapásné Lévai Edit), a Pausa kamarakórus (Borbás Károly), a Teleki fiúkara és vegyes kara (Lovrekné Auth Ágnes).

Az aranydiplomát és az országos dicsérő oklevelet négy kórus vehette át: a Kodály iskola fiúkara, leánykara és gyermekkara, a Teleki egynemű kara (karnagyok: Kneifel Imre, Fekete Mariann, Lovrekné Auth Ágnes).

A kórusokat minősítő szerepléseik után megkapták az aranydiplomát és az Év kórusa címet: a Kodály iskola és AMI Kicsinyek kórusa (karnagy: Kapásné Lévai Edit), a Pausa kamarakórus (Borbás Károly), a Teleki fiúkara és vegyes kara (Lovrekné Auth Ágnes).

Az aranydiplomát és az országos dicsérő oklevelet négy kórus vehette át: a Kodály iskola fiúkara, leánykara és gyermekkara, a Teleki egynemű kara (karnagyok: Kneifel Imre, Fekete Mariann, Lovrekné Auth Ágnes).

A kórusokat minősítő szerepléseik után megkapták az aranydiplomát és az Év kórusa címet: a Kodály iskola és AMI Kicsinyek kórusa (karnagy: Kapásné Lévai Edit), a Pausa kamarakórus (Borbás Károly), a Teleki fiúkara és vegyes kara (Lovrekné Auth Ágnes).

Az aranydiplomát és az országos dicsérő oklevelet négy kórus vehette át: a Kodály iskola fiúkara, leánykara és gyermekkara, a Teleki egynemű kara (karnagyok: Kneifel Imre, Fekete Mariann, Lovrekné Auth Ágnes).

Az aranydiplomát és az országos dicsérő oklevelet négy kórus vehette át: a Kodály iskola fiúkara, leánykara és gyermekkara, a Teleki egynemű kara (karnagyok: Kneifel Imre, Fekete Mariann, Lovrekné Auth Ágnes).

Az aranydiplomát és az országos dicsérő oklevelet négy kórus vehette át: a Kodály iskola fiúkara, leánykara és gyermekkara, a Teleki egynemű kara (karnagyok: Kneifel Imre, Fekete Mariann, Lovrekné Auth Ágnes).