2009.10.15. 02:29

Hőseivel hozzák hírbe Spirót

Székesfehérvár - Egy neves irodalomtörténész a Fogság kétszáz figuráját ma élő közszereplőkkel azonosította. Egyszerűen el voltam képedve, mondta Spiró György, a regény szerzője.

Szabó Zoltán

A Kossuth-díjas író nemrégiben a Líra Vajda János Könyvesboltban dedikálta legújabb, idén megjelent Feleségverseny című regényét (és persze más műveit). Az alkalmat kihasználva beszélgetett vele Tódor János író, újságíró. Ami a vitákat kiváltó Feleségversenyt illeti: negatív utópia, parabola, szatíra. A történet szerint Magyarországon bevezetik a kamatyadót, majd polgárháború tör ki. Elszakad az országtól Békés megye, ahol megalakítják a cigány államot, Romanisztánt, a parlamentáris anarchiát felváltja a kommunista királyság. Elképesztő jövőkép, ám vigyázzunk! Spiró jó néhány korábbi jóslata már megvalósult, és akkor, amikor ezt a művét írta, még nem történtek cigánygyilkosságok.

- Már mondták, hogy ne írjak semmit, mert megvalósul, az életben is megtörténik. Nem én okozom, idézem elő ezeket a dolgokat, de nyilván érzékeny vagyok bizonyos tendenciákra. Szerencsés esetben születhet ebből egy jó regény, rossz esetben egy közepes mű.
Az író meg- és beleérző képessége tényleg kitűnő, azt azonban túlzásnak tartja, hogy ő fedezte volna fel újra Kertész Imrét és Tadeusz Borowskit. "Mások is írtak róluk, nem én voltam az egyetlen. Más kérdés, hogy a jó írókat általában kevesen ismerik, olvassák a világban. Ki olvas ma Móriczot? A legnagyobb műveit meg sem említik, pedig óriási regényei vannak. Egy szinten állnak a legjobb orosz és francia művekkel."

Amiatt is értetlenkedik, hogy gyakran élő közszereplőkkel azonosítják regényhőseit. "Viktor nevű szereplőmről egy pasas valamelyik újságban leírta, hogy ő ugyan még nem olvasta a könyvet, de ez a szereplő azonos Orbán Viktorral. Kicsit elcsodálkoztam, ha ugyanis utánanéz, rájön, hogy semmi köze hozzá. Eszembe sem jutott, hogy mai politikusokat belerakjak, s a Feleségversenyben eleve vigyáztam, hogy semmiféle politikai irányzat, politikus ne legyen azonosítható. Nem ez volt a cél. Ráadásul engem általában a hőseimmel szoktak azonosítani, az összes főhősömmel hírbe hoznak. Az egyik kritikus leírta, hogy a Rea nevű lány én vagyok. Álmélkodtam. Kevéssé vagyok lány, ez talán látszik is, meg aztán Rea elég butuska is, márpedig én úgy gondolom, buta tán mégsem lennék. Egy kiváló szegedi irodalomtörténész kiszámolta, hogy a Fogság című regényem szereplőiben kétszáz ma élő közszereplőre ismert. El voltam képedve, mert nem volt ilyen szándékom."

Spiróról persze nemcsak regénye, hanem az érettségi botrány kapcsán is sok szó esik manapság. A választható tételek közé bekerült interjúrészlet miatt sokan támadták. Nem először. "A nyolcvanas években az Ikszek miatt a lengyelek támadtak, az 1984-ben megjelent versem miatt itthon, szekértábortól függetlenül estek nekem. Amúgy, érdekes módon általában a liberálisok és a zsidók támadtak. Furcsa egy ország ez. De ha megnézem, milyen írókat szapultak itt, akkor jó társaságban vagyok. Csak meg kell nézni, miket kapott annak idején Móricz Zsigmond, Babits Mihály vagy József Attila."

S hogy miért éppen a szatíra, a parabola műfaját választotta, amikor korábban Jégmadár című, hasonló stílusú műve nem sikerült? Úgy gondoltam, hátha sikerülhet a fából vaskarika. Hátha mégis lehet szerethető alakról írni úgy, hogy közben nevessünk rajta és az egész világon. Szatírákat egyébként is kellene írni. Nagyszerű magyar szatírák vannak. Arany János pompás műve, A nagyidai cigányok, Hamvas Béla zseniális művei vagy mondjuk Weöres Sándortól A kétfejű fenevad, amely az egyik legjobb magyar dráma. Nincsenek benn a köztudatban, pedig tanítani kéne őket. A magyarokból nem a humorérzék hiányzik, hanem a szembenézés bátorsága. A kis népek a szatírát nehezen veszik tudomásul. A nagyobb népek, nagyhatalmak ellenben úgy érzik, megengedhetik maguknak ezt a luxust.

Spiró 1946. április 4-én született Budapesten. A Kossuth-díjas író, költő, irodalomtörténész, műfordító az ELTE Bölcsészettudományi Karán tanult, magyar-orosz-szerb- horvát szakon, 1965-70 között. 1972-ben újságíró- és szociológus-diplomát szerzett. Idegen nyelvű szerkesztőként, Kelet-Európa-kutatóként is dolgozott. Az ELTE világirodalmi tanszékén és esztétika tanszékén tanít. Dramaturg. Számos elismerést kapott, köztük a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztjét.

Az egyik legtermékenyebb drámaírónk, sikeres regények szerzője. Fontosabb művei: Az imposztor, Csirkefej, Az Ikszek, A jövevény, T-boy, Álmodtam neked, Koccanás, Fogság, Messiások.