Szerény eredményekkel zárult a klímacsúcs

 A "tudomásul vétel" gyakorlatilag azt jelenti, hogy az államok szabadon eldönthetik, hogy aláírják-e az egyezményt - magyarázta Yvo de Boer, az ENSZ klímaügyi főfelelőse. Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár azt emelte ki, hogy a zárónyilatkozat tudomásul vétele is elegendő ahhoz, hogy azonnali gyakorlati hatása legyen. Ezt a nézetet szakértők is osztották.

A Koppenhágai Egyezmény konkrét összeget irányoz elő a fejlődő országoknak nyújtandó rövid távú - 2010 és 2012 közötti -, valamint hosszú távú - 2020 utáni - klímavédelmi támogatásra vonatkozóan. A fejlett országok előbbire három év alatt összesen 30 milliárd dollárt, utóbbira évente 100 milliárd dollárt szánnának. A záródokumentumban szerepel a globális felmelegedés 2 Celsius fokban való maximálásának célkitűzése is.

Az egyezmény legfőbb hiányossága, hogy nem tartalmaz számszerű kibocsátás-csökkentési célokat. Az egyezményt aláírók ugyanakkor a szöveg szerint kötelezettséget vállalnak arra, hogy 2010. január 31-ig meghatározzák ezeket a célokat, s hozzájárulnak ahhoz, hogy a vállalások teljesítését és az iparosodott államok támogatásainak felhasználását átláthatóvá és ellenőrizhetővé teszik.

Bajnai Gordon miniszterelnök úgy vélte: bár nem hozta meg a várt eredményt, a koppenhágai klímacsúcs mégis fontos állomás volt a klímaváltozás elleni küzdelemben. "Csalódtunk, mert Magyarország és az Európai Unió egy ambiciózus, átfogó, jogilag kötelező megállapodás tető alá hozását szerette volna elérni a tárgyalásokon. Ehhez képes az elfogadott keretmegállapodás alatta marad a várakozásoknak, kevés konkrétumot tartalmaz" - idézi a miniszterelnököt az MTI-hez eljuttatott közlemény.

A Greenpeace elszalasztott lehetőségnek nevezte a koppenhágai klímacsúcsot, és elítélte "a leggazdagabb és legbefolyásosabb országok vezetőit" az ott elfogadott megállapodás miatt. Közleményük szerint Kuni Naidoora, a Greenpeace International vezérigazgatója kifejtette: "Ahelyett, hogy együttes erővel biztosítanánk emberek millióinak jövőjét egy élhető bolygón, azáltal hogy létrehozunk egy történelmi megállapodást klímánk védelme érdekében, a világ legbefolyásosabb vezetői most elárulták a jelen és a jövő nemzedékeit."

A záródokumentum szövegéről péntek késő este jutott egyezségre az amerikai, a brazil és a dél-afrikai elnök, valamint a kínai és az indiai miniszterelnök. Később az Európai Unió, Japán és az Afrikai Unió is támogatta a tervezetet. A széles körű konszenzus ellenére egyes államok, többek között Venezuela, Bolívia, Nicaragua, Kuba, Szudán és Tuvalu tiltakozása miatt a maratoni, csaknem káoszba fulladó plenáris ülésen azonban szombat reggelre sem sikerült elérni a zárónyilatkozat elfogadásához szükséges egyhangú döntést.

Az említett latin-amerikai országok azért blokkolták a döntést, mert - fogalmaztak - az ENSZ tagállamoknak "fentről diktálták" a zárt ajtók mögött kidolgozott megállapodást. Tuvalu vezetésével több szigetállam azt kifogásolta, hogy a szöveg az általuk elvárt 1,5 Celsius fok helyett 2 fokban maximálja a globális felmelegedés mértékét.

 Miután világossá vált, hogy a tárgyalások ismét zátonyra futottak, Lars Lokke Rasmussen dán miniszterelnök, a konferencia elnöke szombat reggel felfüggesztette a plenáris ülést. Több órán át tartó háttéregyeztetések következtek, amelyek eredményeképpen a fél 11 körül újra összeülő plenáris ülés 193 tárgyalódelegációja úgy döntött, hogy a zárónyilatkozat elfogadása helyett annak "tudomásul vételével" zárják le az ENSZ történetének legnagyobb szabású klímavédelmi konferenciáját.

Az ENSZ vezető tisztségviselői hangsúlyozták, hogy a Koppenhágai Egyezmény alapján folytatódhat a munka, és a következő, 2010-es mexikóvárosi klímakonferencián megalkothatják az éghajlatvédelmi harcot szabályozó, kötelező jogi érvénnyel bíró szerződést.