Újabb kétes műtárgy ügylet

Halim Korban újabb kétes műtárgy ügylete a múlt hét végén vált ismertté a londoni sajtónak, mindenekelőtt a Sunday Telegraphnak köszönhetően. A korábban ikoncsempészés miatt lefülelt, majd a Seuso-ügyben érintett műkereskedő jogi vitában áll a Metropolitan Police-szal. Ennek oka: saját tulajdonának tartja III. Adadninári asszír király sztéléjét (uralkodott i. e. 811– i. e. 783). Állításának ellentmond a bejruti székhelyű Saadeh Kulturális Alapítvány UNESCO-nak küldött értesítése a síremlék illegális eredetéről, lelőhelye kifosztásáról.

A 2800 éves fekete bazalt sztélét Korban a British Museumnak ajánlotta fel előbb megvételre 2011 novemberében. Közrejátszott ebben, hogy a töredékes síremlék felső része a múzeum tulajdonában van 1881 óta.

A geometrikus kancsót a Seuso-tállal együtt még a kincs megtalálójának kőszárhegyi meggyilkolása előtt eladták. A felvétel 2014-ben az Országházban készült

A múzeum elállt a műtárgy megvásárlásától, mivel szakértői gyanúsnak találták az eredetét. Korban ezért fordult 2014-ben a Bonhams aukciós házhoz. Az árverezés előtti éjszakán azonban a Scotland Yard művészeti és antik egységének nyomozói lefoglalták a 800 ezer fontot (290,4 millió forint) érő kőlapot a Bonhams raktárában.

Annak ellenére, hogy az említett rendőri akció 2014 áprilisában történt, a brit rendőrség a sztélét jelenleg is lefoglalva tartja, s az eljárás bizonyítékaként kezeli. Halim Korban szerint a londoni rendőrfőnök, Sir Bernard Hogan-Howe személyesen felelős a sztélé lefoglalására történt intézkedésért, tervezett eladásának megakadályozásáért. Emiatt a műkereskedő ügyvédei útján 200 ezer font (72,6 millió forint) kártérítést követel.

A közel 80 esztendős, 45 éve műkereskedéssel foglalkozó Korbannak az ikongyűjtés régi szenvedélye. Így nem véletlen, hogy a londoni

Heathrow repülőtéren ikoncsempészésen kapták rajta 1969-ben, akkor kiutasították Nagy-Britanniából. Ez abban az időben volt, amikor 1972-ig diplomáciai szolgálatot teljesített Moszkvában a libanoni nagykövetségen.

Vajon kinek az embere a titokzatos Halim Korban? Láthatóan jól érzi magát a velencei Szent Márk téren szivarozva

Hamarosan már a szomszédos Ausztriában tűnt fel, 1974-1981. között Bécsben élt, az ottani Hilton Szállóban antikvitás üzlettel rendel-

kezett. Ekkor került a vitatott sztélénél is jóval hangosabb kincsügyletbe, mint a Seuso-kincs eladásának közvetítője. A brit média minapi hírverése is emlékezetet rá, kulcsfigurája volt az ezüstkészlet értékesítésének.

Az üzletkötői díjazásokból jelentős hasznot húzott – egyes hírek szerint nyolcmillió dollárt –, ráadásul részt vett a Seuso-kincs libanoni eredetének látszatát keltő hamis kiviteli engedély elkészítésében a későbbi eladások érdekében.

A Scotland Yard műkincses nyomozói azt is kiderítették az eladási szerződések, számlák alapján, hogy a Seuso-kincs minden egyes darabja átment Korban kezén. Ő ajánlotta fel a londoni Mansour Galérián keresztül a legelső tárgyakat Rainer Zietz régiségkereskedőnek, aki könnyen megtalálta az utat Sir Peter Wilsonhoz, a Sotheby’s örökös elnökéhez.

Az aukciós ház egykori vezetője pedig később bevonta az üzletbe a tőkeerős főnemest, Lord Northamptont, vele részben közösen vásárolták fel befektetési céllal az értékes kollekciót. Korban

először egyenként, majd egyszerre több ezüstedényt értékesített, egyre emelkedő áron. A római ezüst díszedényekhez feltételezhetően a szerb Anton Tkalec érmekereskedőn keresztül juthatott, akivel baráti és üzleti kapcsolatban állt.

Az sem kizárt a brit művészeti lap, a The Art Newspaper által felfedett dokumentumok alapján, hogy Halim Korban a Seuso-készlethez tartozó további tárgyakról tudhatott. Ugyanis egy fennmaradt értékesítési ajánlatában 187 aranyozott ezüstkanálról, 37 aranyozott ezüst ivókupáról és 5 kisebb ezüsttálról is szó esik. Figyelmet érdemel, hogy a Seuso-készlet két darabja már a kincs megtalálójának, Sümegh Józsefnek a meggyilkolása előtt elkelt. Korban a geometrikus kancsót 1980. november 19-én adta el, míg az ezüstszerviz névadójának számító Seuso-tálat 1980. december 16-án, majd a többit 1986-ig bezárólag.

Kicsoda valójában Halim Korban, aki többször járt hazánkban is az 1970-es évek végén és az 1980-as évek elején? Van, aki a személyét a Moszaddal, az izraeli titkosszolgálattal hozza összefüggésbe, mivel eléggé érinthetetlennek tűnik.

Ha ennyi minden ismert róla a Seuso-üggyel kapcsolatban, egyelőre kérdés marad az is: miért nem tudta kihallgatni vagy kihallgatta-e egyáltalán a magyar rendőrség műkincses részlege?