Magyarország-haza, Erdély-édesanya

A férfiak szinte minden történelmi gaztetteiről tudunk,  kétes kimenetelű sikereikről dicshimnuszokat zengenek a krónikák és a napi hírek. A  nagyszerű asszonyokról,  a zseniális  hölgyekről viszont alig van ismeretünk.  A nők szerepét ezzel a közhellyel szokták elintézni: minden sikeres férfi mellett, mögött áll egy asszony...

Magyarország-Anyaország (Fotó: Lovász Lilla)

Elsőként ez jutott eszembe Józsa Judit kiállításán, ahol páratlan összhangra leltem  a teremtő művész és alkotásai között.  Remekei gyönyörűségesek, de ő maga is a küllem, a  kellem, a  belbecs megtestesítője. Isten és a szülei jókedvükben teremtették a tehetségben, okosságban, szépségben,  érzelmekben gazdag hölgyet, aki kerámiaszobrász, művészettörténész és a Magyar Kultúra Lovagja.

Józsa Judit eddig 200 kiállításon szerepelt (Fotók: Lovász Lilla)

A Szent István Művelődési Házban látható Magyar Nagyasszonyokat pedagógusoknak és diákoknak  kötelezően meg kellene ismerniük, hadd ámuljanak, bámuljanak mennyi szépséges, tehetséges, szeretetteljes, áldozatokat is vállaló asszonyai voltak (vannak) hazánknak!  E hazával  a férfiak soha, vagy ritkán, és csak  rövid ideig voltak képesek jól bánni.

A híres korondi fazekasok tradíciókat tisztelő, azokat  megtartva  megújító követét Illyésné Ötvös Tünde  restaurátor mutatta be a tárlatnyitó népes közönségének. Dicsérte a rendezés eleganciáját, harmóniáját,  a szobrokról mesélő részletes, gondos ismertetést. Hozzá hasonlóan sokan éreztünk lelkiismeretfurdalást, amiért  női példaképeinket, földi és égi szentjeinket  nem,  vagy alig ismerjük. Emesétől,  Gizellától, Lorántffy Zsuzsannán, Bornemissza Annán, Czinka Pannán, Brunszvik Terézen, Teleki Blankán át a közelmúlt nőalakjaiig, köztük az 1956-os hősnőnkig, Tóth Ilonkáig 59 példás személyiséget emelt ki a feledés homályából. A sorozat folytatódik.

Erdély

Terrakotta kisplasztikáit nem a hagyományos korongozással készíti, hanem az általa kifejlesztett, sajátos hajtogatással, mintázással, patinázással. A technikai tudás példás ars poeticával is társul: "Alkotásaimmal az üzenő múltból táplálkozó reménységet szeretném sugározni." Másik két  szép hitvallása: "Magyarország a hazám, Erdély az édesanyám. Első és egyetlen mesterem az édesapám."

- Hosszú ideig érleltem a nagyasszonyok megfogalmazásának gondolatát. Bármilyen hihetetlen, de egyetlen magyar művész sem dolgozta föl, mutatta be azok nagy csoportját, akik a magyar történelem alakításában jelentős szerepet vállaltak, s akiknek a legtöbbet köszönhet a nemzet.  Tizenhárom évnyi kutató munka és anyaggyűjtés után, eddig  59 csodálatos teremtést mutattam be a nagyközönségnek. Ezen a téren is gazdagabbak vagyunk, mint hinnénk - mesélte a  fehérvári megnyitón az őt körülölelő hölgykoszorúnak.

Gizella királyné

Az alkotó művész 1974-ben született Székelyudvarhelyen. Szülei:  János és Julianna korondi keramikusok. Az idősebb báty faragott, a  fiatalabb Jankó és húga a családi műhelyben gyúrt, agyagozott, formázott, festett. Judit 11 évesen készítette első kisplasztikáját, a keresztfára boruló öregasszonyt  Szeretet címmel. A három közül a legkisebb és a legszebb egy napon elindult szerencsét próbálni, 1994-ben   Magyarországra települt. Azóta kétlaki életet él Budapesten és Korondon.

Dolgozott a Szent Margit Kórház szociális szervezőjeként, beiratkozott a Pázmány Péter Katolikus Egyetem bölcsészkarának művészettörténet-szakára. Tanulmányaira alapozva határozta meg céljait: tárlatain olyan témákat dolgoz fel, amelyekre eddig nem került sor a magyar képzőművészetben, a szobrászatban.  Ennek szellemében mintázta meg többek között a magyar mesevilágot,  a magyar táncot, a magyar családot... Erénykatalógusa is van, ábrázolt és gyakorolt erényei: hit, remény, szeretet, okosság, igazságosság,  erősség, hazaszeretet,  büszkeség, bátorság, szolidaritás,  leleményesség, kreativitás...