Koriztak, sütögettek is a 11.századi lakosok az Interspar mögött

A Campus sétány területén a régészek egy Árpád-kori kistelepülés maradványait találták meg a talaj humuszolása, a felső réteg eltávolítása után. A megtisztított területen az érdeklődők számos feltárógödröt láthattak, valamint egy asztalkán különböző, a gödrökben talált leleteket: néhány ép kerámiát is. Éppen ezek vezették nyomra a szakembereket, hiszen emberi maradványokra, vagy más, pontosabb kormeghatározást lehetővé tevő leletet nem találtak - sem a török korból, sem a későbbiekből. Mindössze legújabb kori, már a később ide épített katonai objektumok működése után maradt 20. századi leletanyag volt a 11.-14. századi település felett.

Mint Reich Szabina középkoros régész a nyilvános bejárásokon elmondta, körülbelül 20-60 család élhetett itt az Árpád-korban. Valószínűleg a közeli várost, a korabeli Fehérvárt szolgálta ki az itteni lakosság a megtermelt élelmiszerrel: növényekkel és állatokkal. Utóbbiak tartására több megtalált lelet, csont is utal, s azt is lehet tudni, hogy nagy fölbe ásott alkalmatosságokban tartották az itt termesztett gabonát. Volt kemencéjük, amelyben maguk számára sütöttek belőle. Házaik szintén a földbe ásott, döngölt földpadlójú, kezdetleges építmények voltak, bútorzat nélkül.

Fotó: Koppán Viktor

Legfeljebb egy fadarab szolgálhatott alvásra használt padként, amúgy a szintén földbe vájt kisebb gödrökben ültek a munkához. A területen sikerült feltárni egy kutat is, amelyből ma is működőképes vízelvezető-hálózat indult több irányban. Hogy ezt milyen szakszerűen kivitelezte az Árpád-kori fehérvári ember, azt mutatja, hogy a néhány héttel ezelőtt kezdődött régészeti feltárás során többször volt nagyobb csapadék, de mindannyiszor el is vezették az esővizet az ezeréves vizesárkok. Életmódjukról e néhány tényen kívül egyelőre kevés információ van, de néhány csontdarab megmunkálása arra engedte következtetni a szakembereket, hogy az Árpád-kori ember szívesen korcsolyázhatott télen, a maga szórakoztatására.

A távolabbi környéken a feltételezések szerint több hasonló, az adott korból datálható település létezhetett, de ezek meglétére egyelőre csak szakirodalomból következtethetnek a szakemberek. Az Interspar mögötti helyszín az első, ténylegesen feltárt Árpád-kori település. Ilyen munkálatokat ugyanis leginkább mai beruházások kapcsán rendelnek meg a múzeumoktól, mint az építkezés előtti kötelező elemet. A régészeknek ilyenkor - a terület kiterjedésétől függetlenül - 30 napjuk van a feltárás elvégzésére.

A Budai útra tervezett társasház területén talált leletanyag nagy részét már elszállították, most kezdődik a múzeumi munka, mely során restaurálják a megsérült darabokat. A következő héten a területet már az építkezést, alapozást megkezdő munkagépek foglalják el.