Megújulhat Pusztaszabolcs, amit évtizedek óta kettéválaszt a vasútvonal

– A Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (NIF) fogja össze a Kelenföld-Százhalombatta-Pusztaszabolcs vasúti pálya korszerűsítésének tervezését. Megkeresték a pusztaszabolcsi önkormányzatot is, hogy mely alternatíva lenne megfelelőbb a településnek. Ha elfogadjuk, hogy szükséges a vasúti korszerűsítés, akkor azokhoz a követelményekhez kell alkalmazkodni – tájékoztatott Csányi Kálmán, a város polgármestere.

Az egyik ilyen előfeltevés az volt, hogy a jelenlegi sorompó óránként 35-40 percet zárva lesz, a maradék 20-25 perc másfél-két perces időszakokra lesz szakaszolva, amikor a forgalom áthaladhat. Az első felvetés az volt, hogy aluljáróval vagy felüljáróval váltsuk ki a jelenlegi sorompót. Előnye, hogy az átmenő forgalomból részesedő kereskedők vásárló közönsége megmarad, a mezőgazdasági földterületekhez nem kell nyúlni. Hátránya, hogy a le- és felvezető utak a település központi utcáit zsákutcává tették volna, s a szintbeli különbség miatt az új útra nem lehet rákanyarodni. Ez a város 20 százalékának okozott volna kellemetlenséget.

Mindennapos kép Pusztaszabolcson – sorok a vasúti átjárónál a település két fele között (Fotó: A szerző)

Így került ismét előtérbe egy 2006-ban kidolgozott elképzelés, amely szerint a városon belüli forgalmat a jelenlegi sorompó biztosítsa, a települések közötti forgalmat pedig egy elkerülő úton vezessék el. Ennek az az előnye, hogy minimálisan kell megváltoztatni a városon belül kialakult különböző funkciókat, nem lesznek zsákutcák, nyugodtabbak lesznek a fő út mellett élők mindennapjai. Hátránya, hogy az átmenő forgalomból részesedő kereskedők vásárló közönsége elmarad, a mezőgazdasági földterületeket érint.

A nyomvonalra több változat is készült. Mindegyikben közös volt, hogy megtartotta a Besnyő irányába tartó és a Velence irányába tartó út közötti szakaszt. Az Adony irányába tartó és a vasúti pálya közti szakaszra volt több variáció. Az egyik azt tartalmazta, hogy a város területétől viszonylag távol legyen az új út. Előnye, hogy a forgalom zaja nem zavarja a lakókat, a település közötti forgalom teljesen elkerüli a várost. Hátránya, hogy a távolság miatt kevesen használják majd a városon belüli közlekedésre. Ez olyan földterületek mezőgazdaságból való kivonását jelentette volna, amelybe EU forrásokból telepítettek gyümölcsöst, így olyan kártérítést kellett volna fizetni, amelyen már a NIF is gondolkodott.

Az önkormányzat végül egy másik nyomvonal lehetőségét fogadta el. Ez Sváb-völgyi árokban vezetné el a forgalmat az Adonyi úttól a vasútig egy aluljáró segítségével. Előnye: csak kaszálóként használatos önkormányzati területet kell átalakítani, közelsége miatt a városon belüli forgalom is használja, a kerékpárosok és gyalogosok is biztonságosan megközelíthetik Rózsadomb városrészt. Hátránya, hogy az eddig elzárt Rózsadomb környékén lakó, körülbelül 400 embert a forgalom zaja zavarhatja, s a városrészt a település többi részétől már nemcsak a Sváb-völgyi árok, hanem a közlekedési út is el fogja zárni. A beruházás után a körülbelül 1 hektár körüli kisbirtokosokkal területrendezésben kell megegyezni.

– Ezek az alternatívák folyamatosan finomodtak. A képviselő-testület minden második hónapban foglalkozott velük. A testületi ülések anyagai nemcsak a város honlapján olvashatóak és hallgathatóak, hanem a könyvtárban is megtekinthetőek. Mivel ebben az időszakban időközi polgármester választás zajlott, ezért a kampány időszak miatt az érdeklődő polgárok is gyakoribb információkhoz juthattak ebben a kérdésben is. Az érintett („kis és nagy”)földbirtokosok számára fórumot tartottam, hogy ismertessem a fent vázolt döntések indokait. Ugyanezt megtettem a helyi újság, a Szabolcs Híradó hasábjain. Polgármesteri fórumokat tartottam különböző városrészben, hogy a felmerült problémákat, köztük ezt is megbeszélhessük – szögezte le a polgármester.