Hagyományos magyar női nevek új köntösben

Az idei év sem múlhat el Erzsébet és Katalin napi bál nélkül. A megyeszékhelyen nagy hagyománya van annak, hogy az Erzsébeteket, Katalinokat köszöntse a város egésze. S bár napjainkban hódítanak a divatos külföldi nevek, a legnépszerűbb, s leggyakoribb női keresztnevek élbolyában ma is ott vannak a Máriák, Ilonák Erzsébetek és persze a Katalinok is.

Gubányi Éva (balról), Enesei Györgyné, Lengyelné Zsóka, Selmeczki Mariann, Bognár Mária, Pete Andrásné, Lits Andrásné, Varga Lajosné, Erdősi Istvánné és Naszádosné Erzsi is fontosnak tartja a névnapozást (Fotók: Nagy Norbert)

- Ha napjainkban belépünk egy bölcsődébe, óvodába vagy iskolába, könnyen elbizonytalanodhatunk a nevek olvasása közben – mondta Krisztina, aki éppen most tanulja három éves Anna lánya ovistársainak nevét. – Néhány névről első pillanatban azt sem tudtam, kisfiú vagy kislány viseli-e. Az óvónők azonban megnyugtattak, ők épp úgy meglepődnek időről időre, mint most én.

Nincs könnyű életük azoknak, akiket szüleik játékos kedvükben kereszteltek el, vagy éppen egy népszerű sorozatból merítettek ötletet. Éppen ezért bár a gyermek nevének kiválasztása a szülők személyes döntése, mégis világszerte törvények szabályozzák az utónevek bejegyzését. Magyarországon, ha a szülő nem talál az MTA Nyelvtudományi Intézetének honlapján elérhető utónévjegyzékből megfelelő nevet gyermekének, akkor kérvényt kell benyújtania a helyi anyakönyvvezetőhöz, aki a Nyelvtudományi Intézet Utónévbizottságától kér hivatalos szakvéleményt az új, a szülők által kért, kitalált név bejegyezhetőségéről. Az elsődleges cél a gyermek védelme. A ma nagyon divatos idegen eredetű neveket kizárólag magyaros kiejtésüknek megfelelően, magyaros formában lehet anyakönyvezni (Dzsasztin, Dzsenifer, Dzsesszika, Gzsinó, Dzsúlió, Eleni, Kersztin. Primusz, Ulisszesz, Zsülien, Zsüsztin). Ezt a korlátozást sokan kritizálják, mondván, hogy amióta az unió polgárai vagyunk, mindannyiunk életében előfordulhat, hogy hosszabb időt külföldön töltünk, vagy sokszor kerülünk külföldiekkel érintkezésbe, tehát ebben a körben a magyaros forma még zavaró is lehet. Olyanok is vannak, akik azt szeretnék, ha a névválasztást semmi sem korlátozná, főleg a Nyelvtudományi Intézet hatósági beavatkozását bírálják. A teljes szabadosság azonban nem képzelhető el, mert furcsa esetek fordulnak elő.

Évről évre a Liszt Ferenc utcában, Kati néni szobránál köszöntik a város Erzsébetjeit, Katalinjait (Fotók: Nagy Norbert)

A hagyományos magyar női neveket egyre kevesebben adják, míg a fiúknál esetlegesen az apai név viselése aranyos, megtisztelő, szokás a családban, addig a lányoknál másként gondolkodnak a szülők. Esetleg a második keresztnévnél gondolnak a nagymamára, vagy választanak egyházi nevet.

Még kevesebben vannak, akik a korábbi évekhez hasonlóan nagy körben ünneplik névnapjukat.

- Míg a mai fiatalok kevés időt töltenek együtt, mi tizenhét éve járunk össze hónapról hónapra – mesélte mosolyogva Bognár Mária, aki lelke, motorja a felsővárosi nyugdíjasok csapatának. – A „Nem csak a húszéveseké a világ...” elnevezésű rendezvénysorozat hozott bennünket össze, s egy évvel ezelőtt elhatároztuk, klubot alapítunk. Most, az egyéves évfordulón az Erzsébeteket, Katalinokat is köszöntöttük, hamarosan bált is rendezünk. Számunkra még fontos, hogy személyesen köszöntsük egymást, együtt mulassunk, vagy csak meghallgassuk a másikat. Vannak Erzsébeteink, Katalinjaink szép számmal, ezúttal hatvanan jöttünk össze – mondta büszkén az asszony. Azt is elárulta, minden hónapban van, akinek ünnepelhetik névnapját, sőt, nyaranta Anna-bált is rendeznek már tizenöt éve. A legszebb szépkorúak közül hárman idén is koronával térhettek haza. Hozzátette, a rendezvényekre a sütemény mellett apróságokkal is készülnek, Mária például készíti már a télapó bábokat, mellyel a klubtagoknak kedveskedik. Hozzáfűzte, máig  nagyon fontos, hogy gondoljanak egymásra. Akkor is, ha mai modern nevet viselnek, s akkor is, ha éppen Katalinok.

Minek nevezzelek?

Néhányunk számára elképzelhetetlen, sok szülő azonban talán éppen az öröm mámorában ad olyan nevet gyermekének, mely hosszú időre megkeseríti viselője életét. Ezért nem csoda, hogy a Dömperkét nem anyakönyvezték, s az is érthető, ha a nevek magyarosítására törekszik a hatóság. Persze arra is érdemes odafigyelni, hogy a vezetéknév és a keresztnév passzoljon, s ne legyen például nyelvtörő lecke minden egyes bemutatkozás. A régi magyar nevek utaltak hajszínre, testalkatra, foglalkozásra, s jellemre is. Ma inkább sorozatsztárok között keresgélnek a szülők, vagy egy divathullámot meglovagolva adnak keresztnevet. Tucatnevek, vagy egyediek? Csak tudjuk méltósággal viselni őket...