Fenntartható életünk! - A klímaváltozáshoz lehet alkalmazkodni, a fenntarthatatlan fejlődéshez nem

A többi között szó esett az élemiszerbiztonságról, a természet rendszereiről, az építészetről, a földhasználatról, a demokrácitanulásról, a mezőgazdaságról és a vidékfejlesztésről, a géntechnológiáról.

- A csillagos eget szemléltük a gyerekekkel az öko jurtatáborban, a világmindenség csodáiról esett szó, amikor egy felnőtt elmondta, ha mi emberek így folytatjuk tovább, akkor tönkretesszük bolygónkat, a Földet. Erre egy 11 éves kislány felkiáltott: "Most azonnal hagyjuk abba!"- elevenítette föl a záró beszélgetésen Ács Sándorné agrármérnök, környezetvédelmi szakmérnök a múlt nyáron történteket.

A világos, romlatlan gyermeki logika fogalmazta meg azt, amit a Mezőföld Népfőiskolai Társaság és a Kishantosi Vidékfejlesztési Központ programja vezérfonalául választott: "azonnal hagyjuk abba" mindazt, ami veszélyezteti gyermekeink jövőjét, és azonnal kezdjük el mindazt, ami a biztonságot és az élhető életet jelenti számunkra.

A kilencedik műhelybeszélgetésen Ertsey Attila építész, ökoépítész Közgazdaságtan: az alapjövedelem zsákutcája és a szükséges paradigmaváltás fő kérdései címmel tartott előadást.

Fenntartható földhasználati rendszer, fenntartható mezőgazdaság és vidékfejlesztés
Fotó: V. Varga József

- Egy újabb globális válság felé sodródunk, gyorsuló ütemben, az immár egy évszázada halogatott paradigmaváltás hiányában - hangsúlyozta Ertsey.

A változás szükségességét már a 19. század végén érzékelték, egyfajta világvége-hangulat eluralkodásával együtt. A modern kapitalizmus által felszínre hozott szociális kérdést, vagyis a magántulajdon, a tőke feletti rendelkezés, az áruvá vált munkaerő és a pénz problémáit egy mesterségesen kirobbantott világháborúval, illetve az orosz területre átdobott grandiózus társadalmi kísérlettel próbálták elodázni - folytatta.

A válság folytatódott, a 2. világháború után először a szociális piacgazdaság, később a fenntartható fejlődés szólamaival kozmetikázták tovább, a növekedésorientált gazdaság által produkált ökológiai és szociális válság révén felszínre került alapkérdések megválaszolatlanul hagyásával. Mindez mára a jövedelmi olló nyílását és a munkanélküliség rohamos növekedését hozta.

A folyamatra ráerősített a gyorsuló robotizáció, mely a túlhajszolt technológiai fejlődés vezéreinek csillagászati jövedelmeket generál, a másik oldalon meg mintegy húszéves időtávlatban az emberi munka feleslegessé tételét tűzi ki. A robbanással fenyegető szociális helyzetet a gondolattalanság atmoszférájában az alapjövedelem mézesmadzagával mint univerzális gyógyszerrel próbálják elfedni - fejtette ki az előadó.

A kiutat Ertsey Attila a szociális organizmus hármas tagozódásának eszméjében nevezte meg. A szellemi-kulturális élet szabadságát és megszabadítását a gazdasági és politikai befolyástól; a jogi-politikai életben elérendő részvételi demokráciát, a gazdasági és a politikai szféra különválasztását; valamint a szolidáris, társulásokon alapuló gazdaságot, és az ezen ideálok eléréséhez vezető út főbb irányait, teendőit.

Az összegzésben Lendvai Gábor biológus, ökológus felvetette: mi köze a gmo-nak és az intenzív mezőgazdálkodásnak az energiatakarékos házhoz és a demokráciához? Kiemelte: a fenntarthatóság az emberi faj esetében ökológiai (materiális) és pszichológiai (mentális) jelenség.