Az ivóvíz anyagtartalmát az uniós normák alá kell szorítani

Az elsivatagosodás és a vízhiány elleni küzdelem világnapja van. Hazánkban szerencsére nincs ivóvízhiány, ám nem mindenhol felel meg az ívóviz minősége. Fejér megye a jobb adottságú térségek közé tartozik, de így is van nyolc település, ahol a víz bizonyos anyagtartalma magasabb, mint az uniós határérték. Térképünkön feltüntettük az érintett településeket, azt, hogy milyen anyagból van több a vízben, mint a kis keretesben közölt hatáérérték.

Lovasberényben az ivóvíz EU-szabvány feletti arzéntartalma okozza ma az egyik legjelentősebb gondot. Megbetegedést ugyan sosem észleltek emiatt, de a szabályozás köti a falut. A több hónapig húzódó testületi egyeztetések után nemrég sikerült a faluvezetésnek dűlőre jutnia: elindulnak a pályázaton, s két év alatt kiépülhet az új rendszer.

Hantoson arzén, vas és mangán van több a vízben, mint kellene. Igaz, nem sokkal. Virág József polgármester szerint az arzéntartalom éppen valamivel a határérték literenkénti 0,01 milligramm felett van. Az uniós normák bevezetéséig bőven a magyar előírások alatt voltak. Ezzel együtt lépni kívánnak. A Fejérvíz Zrt. telepített náluk egy szűrőt, most ezt tesztelik. Ha bevállna, nem kellene a 70 milliós beruházás.

Kálózon a víz vegyszeres kezelésével próbálkozik a Fejérvíz Zrt. Ezt, ha beválik, a hosszú távú üzemeltetés előtt jóvá kell hagyatni a hatóságokkal. Ha nem, akkor mintegy 150 milliós beruházást kell megvalósítani - tudtuk meg Weisengruber Imre polgármestertől.

A vízminőségi kifogások elhárítására szabott törvényi határidő év végén lejár, ám bizonyára hosszabítást adnak. Más megyékben, főleg az Alföldön sokkal rosszabb ugyanis a helyzet. Staudt István, a Fejérvíz Zrt. üzemeltetési főmérnöke azt mondja, minden településen, hálózatnál más-más a helyzet, így a megoldás is más. Az önkormányzatok számára rendelkezésre áll a pályázat, ahol 90 százalékos a támogatás.