A Sárvíz-völgy históriája

Ahol víz van, ott élet van - a bibliai üzenetet jól ismerjük. A Kárpát-medence éghajlati modellje komoly felmelegedést prognosztizál, a hazánk területére hulló csapadék mennyisége előreláthatóan a korábbi felére csökkenhet. Az ENSZ 2005-ös jelentése szerint Magyarországot kiemelten érinti az elsivatagosodás veszélye, a világszervezet szerint hazánk teljes területe aszállyal sújtott vidéknek számít. Az élelmiszertermelés és -feldolgozás globális stratégiai jelentősége egyre nyilvánvalóbb, elsődleges a szárazságtűrő növényfajták kifejlesztése, melyhez takarékos öntözési technológiákat kell alkalmazni.

Mindezek óhatatlanul szóba kerültek a Lajoskomáromi Történelmi Kör sárszentmihályi kihelyezett ülésén. Lévai Ferenc, a rétimajori Aranyponty társaság elnök-vezérigazgatója a Sárvíz-völgy történetéről, históriájáról tartott előadást a Zichy-Szterényi-kastélyban. A civil szervezet tagjait és a meghívott vendégeket Marikucza Péter, a történelmi kör elnöke és a házigazda, Velekey-Modroczky Péter köszöntötte.

Sapere aude! - Merj tudni! A lajoskomáromi egyesület Horatius felszólítását választotta jelmondatának. Alapításuk óta, immár nyolc éve ennek szellemében tevékenykednek: előadókat hívnak meg egy-egy estre, eszmét cserélnek, diskurálnak, barangolnak az országban, ismereteket, tudást szereznek, bölcsességet gyűjtenek.

Lévai Ferenc, a nemzet halásza (j) a Sárvíz-völgy történetéről beszélt a történelmi kör estjén, mellette Marikucza Péter, az egyesület elnöke (Fotók: V. Varga József)

Még a pleisztocén korban a mezőföldi tábla kettétört, és ebben a betörésben - ami a Bakony vizeit hozta le az ős-Sióval egyesülve a Dunáig - alakult ki a Sárvíz. A mocsaras, lápos vidék mintegy 1 kilométer szélességben és 120 kilométer hosszúságban terült el - tekintett vissza a régmúltra Lévai Ferenc. Később a tőzeges terület jó terméssel kecsegtetett, s a szántóföldek visszanyeréséhez szükségessé vált a vízrendezés. Az 1800-as évek elején Beszédes József vízimérnök kezdte meg a Sárvíz szabályozását, vidékünkön az első halastó megnyitása gróf Zichy Ödön nevéhez fűződik Őrspusztánál.

Lévai Ferenc, a nemzet halásza (j) a Sárvíz-völgy történetéről beszélt a történelmi kör estjén, mellette Marikucza Péter, az egyesület elnöke. Balról Mocsár Eleonóra, Wanderer Ildikó és Mosberger László

A história felelevenítése történelmi és gazdaságtörténeti áttekintést is magába foglalt. Az előadó, a nemzet halásza a mezőgazdaság manapság egyetlen sikerágazatáról, a halgazdálkodásról méltó büszkeséggel szólhatott. A vizet jó gazdaként kell használnunk - emelte ki végezetül. Újra fel kell fedeznünk az öntözést, hogy legyen élelmünk, s ehhez a kulcsszavak a hatékonyság és a takarékosság. Vízlépcsőkre pedig igenis szükség van! - húzta alá. Meg kell gátolni, hogy a hegyekből lerohanjanak a vizek. Amint kifejtette: a Duna belépcsőzése létkérdés. Vízlépcső kell mihamarabb a Szigetközben, Dunaföldvárnál, Paksnál és Bajánál, és át kell gondolni, meg kell újítani a Tisza vízrendezését is - tette hozzá Lévai Ferenc.