A kapaszkodás esélye

Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) most azt ellenőrizte, miként használták fel ezeket a pénzeket. Megállapításuk velős: A térségek felzárkóztatása érdekében meghozott központi és helyi döntések, a kialakított szabályozási és támogatási rendszer nem járult hozzá eredményesen a kitűzött célok megvalósításához . Az egy lakosra jutó GDP szerint nőttek a fejlettségbeli különbségek, részeredmények csak az infrastrukturális fejlesztések területén mutathatóak ki.

Az Országgyűlés a törvényi előírás ellenére nem alkotta meg a célkitűzések végrehajtását szolgáló eszköz- és intézményrendszer szabályait. A beszámolási rendszer hiányosságai akadályozták a döntéshozók hatékony beavatkozását, és - az ÁSZ szerint - a törvényben előírtak ellenére az Országgyűlés nem számoltatta be évente a kormányt a pénzek felhasználásáról. Így a gazdasági és a társadalmi különbségek kimutatható mértékben nem csökkentek, ahhoz a források hatékonyabb felhasználására lett volna szükség. A kitűzött célok nem vették figyelembe a térségek adottságait, az eszközrendszer pedig nem ösztönözte a hátrányos, illetve a leghátrányosabb helyzetű besorolásból való kikerülést.

Az ÁSZ ezért azt javasolja a nemzeti fejlesztési miniszternek, készítse elő a törvény módosítását azért, hogy a célok végrehajtását szolgáló eszköz- és intézményrendszerre átfogó szabályok vonatkozzanak. Javasolták a miniszterek közötti koordináció szempontjainak kidolgozását is. Sok más mellett szükségesnek látják felülvizsgálni a kistérségek területi fejlettségi besorolásának alapjául szolgáló mutatószámok, és a felzárkóztatási célú programok hatásának mérését is.

Bár Fejérben a déli végeket elmaradottnak tudjuk, az ÁSZ által használt adatok mást mutatnak. A vásárlóerő szempontjából 2000-ről 2008-ra ugyan romlottak a megye pozíciói, helyzete azonban még mindig kedvező , mondta lapunknak Holman Magdolna számvevő főtanácsos. Az uniós átlaghoz viszonyítva a megye hátrányos helyzetű három déli kistérsége (az abai, a sárbogárdi és az enyingi) nem számít leghátrányosabbnak az egy főre jutó GDP-t számolva az EU 27 tagországának átlagában. Azaz nincs a 47 leghátrányosabb hazai kistérség között, hanem csak a hátrányos kategóriában van.

Győr-Moson-Sopron, Komárom-Esztergom megye után Fejér - Vas, Pest és Zala megyéket megelőzve - a harmadik az országban a fent említett szempontok alapján.