A szívünkért dolgoznak a fehérvári kitüntetett ápolók

Amíg az ember csak riportot készíteni és díj miatt gratulálni érkezik a Fejér Megyei Szent György Egyetemi Oktató Kórház kardiológiai intenzív részlegére, addig észreveszi azt a nyugtató hatású, halványkék derengést, ami az osztály miliőjét körülveszi. Ám ha szívprobléma miatt hozzák vagy beteget látogatni érkezik, fel sem tűnik e hangulatból semmi.

Csak a gépek zaja, a zümmögés, az ágyak fehér vibrálása, az orvosok, nővérek, ápolók aktív ténykedése az, ami megmarad. Az intenzíven pedig a kék köpeny okozta forróság mellé még érkezik a félelem, az aggódás, ami mindennapos. Ezért is kell itt minden egyes pillanatban, minden egyes dolgozónak „topon lennie” – árulják el vezetőim, Rézmanné Pauer Mónika osztályvezető főnővér és Némethné Pauer Júlia részlegvezető főnővér. A kardiológiai intenzív részleg ápolói közössége miniszteri elismerésben részesült a Semmelweis-nap alkalmából – ezért is mutatták be most munkájukat nekünk.

Monitorozás, vérnyomásmérés, a szívritmus nyomonkövetése, EKG készítés – csak néhány a napi rutinból, amely a kardiológia intenzív részlegén az ápolóknak folytonos feladatot ad. Ez az egyik legforgalmasabb osztály a kórházban: nagy területet látnak el, éves szinten több mint 1600 beteg fordul meg náluk.

Pillanatnyi nyugalom a kardiológiai intenzíven, a fotó készítése erejéig - Némethné Pauer Júlia,Trenka Balázs, Harangozó Katalin, Szuntheimer Tamara és Szigeti Szilvia munkában

S ha itt történik valami, ha ide beteg kerül, azonnal kell cselekedni. Minden másodperc számít, mondják az épp szolgáltatban lévő ápolók, akik már összeszokott csapatot alkotnak. Nehéz a munkájukat szavakba, mondatokba önteni.

– Természetes, hogy végzik a dolgukat, csendben, gyorsan, pontosan. Egyszerűen a leginkább magától értetődő az, hogy mindent megteszünk a betegért. Aki nővér, ápoló, az tudja, hogy ez a zsigereinkben van – mondja az osztályvezető. Tizenkét ágyra juthat itt beteg, derül még ki szavaiból, ahogy az is, hogy mindig kell lennie szabad ágynak, ugyanis bármikor történhet valami, ami miatt helyet kell találni valakinek. Most is épp beteget vártak egy intenzíves ágyra, de nem jött, Szerencsére nem volt olyan állapotban, hogy ide kelljen hozni. Az itteni élet sokszoros megterhelés a dolgozóknak, hiszen itt azt is gyakran el kell fogadni, hogy nem tudnak valakin segíteni. A gyászfolyamatra azonban nincs sok idő, mert a következő pillanatban már egy másik beteg szívéért kell küzdeni. De épp így a sikerélmény befogadására is csak pillanatok vannak.

– Például a napokban hoztak légzésproblémával egy beteget, aki lélegeztetőgépre szorult – meséli az egyik ápoló. – A következő műszakban azonban már azt láttam, hogy levették a gépről és önállóan lélegzett. Ez például egy igazi sikerélmény.

Vannak ilyenek, de sok egyéb olyan megoldandó feladat is, ami nem tartozik speciálisan a kardiológia szakterületéhez. Az intenzívre ugyanis hoznak számos olyan beteget is, akinek a szívproblémája „csak” kísérőbetegség. Baleseti sérültet, trombózisos betegeket például. Az osztály vezető főorvosa, Noori Ebrahim is hálával beszélt az osztály ápolóiról, kicsit szomorúan hozzátéve, hogy ugyan ezen az osztályon orvoshiány nincs, viszont kevesebb az ápoló, mint kellene.

– Megfeszített munkát végeznek: az akut ellátás az infarktuskezelés miatt 2010 óta körülbelül megháromszorozódott, ráadásul kevesebben látják el a feladatokat, mint akkor – vázolta a tényeket az orvos, utalva arra, hogy ma már Tatabánya, Kisbér, Tata, Dunaújváros és Siófok térségéről is ide kerülnek a betegek. Az ápolók pedig minden tőlük telhetőt megtesznek s a hozzátartozókkal is igyekeznek foglalkozni. – Akik itt vannak, nagyon elkötelezett munkát végeznek – tette hozzá a főorvos.