Magyar áldozata is volt a katyni mészárlásnak

A katyni  vérengzést  a Belügyi Népbiztosság (NKVD) egységei hajtották végre, áldozatai a szovjet hadifogolytáborokban raboskodó lengyel - részben tartalékos -  tisztek és főtisztek voltak. Az áldozatok száma meghaladta a 20 ezret.

A gyilkosságok áldozatait több helyen, tömegsírokban hantolták el. Mind a gyilkosságokat, mind pedig az áldozatok eltüntetését nagy titokban végezték, de a németek a Szovjetunió megtámadása után, 1943-ban mégis  felfedezték az első tömegsírokat a Harmadik Birodalom által megszállt területen, Katyn erdeiben. A lengyel parlament 2007-es döntése alapján április 13-a katyni mészárlás áldozatainak emléknapja.

Az emléknap alkalmával Székesfehérváron is megkoszorúzták a Jávor Ottó téren a katyni áldozatoknak emléket állító keresztet. A megemlékezés alkalmával beszédet mondott Székesfehérvár polgármestere, illetve Lengyelország magyarországi nagykövete.

A megemlékezésen Simon László kormánymegbízott, Molnár Krisztián, a megyei közgyűlés elnöke, Törő Gábor országgyűlési képviselő, Cser-Palkovics András polgármester és Vargha Tamás országgyűlési képviselő közösen helyezett el koszorút a Jávor Ottó téren álló keresztnél Fotó: Bácskai Gergely

A magyar és a lengyel nép hagyományos barátsága kötelez minket arra, hogy a lengyel történelem eme tragikus eseményéről mi is megemlékezzünk  - mondta el Cser-Plakovics András, aki arról is szólt, hogy Székesfehérvár lengyelországi testvérvárosában, Opoléban is állítottak tavaly emlékművet az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc tiszteletére.

Jerzy Snopek magyarul mondta el beszédét. Ebben felidézte azt a hét évvel ezelőtti repülőgép-szerencsétlenséget, melyben - utastársaival együtt  - elhunyt a lengyel köztársasági elnök. Akkor az elnök azért készült a Szmolenszk melletti erdőbe, a tömegsírok helyszínére, hogy elmondja: a Katynnal kapcsolatos hazugság fundamentuma volt a kommunista rendszernek, a mártírok emlékének ápolása pedig alappillére lett az új, demokratikus lengyel társadalomnak. A Katynban történteket ugyanis évtizedekig elhallgatták, illetve hazudoztak róla, s aki tudta az igazságot, az sem merte elmondani azt.

A lengyel nagykövet felidézte az egyik magyar áldozat, dr. Korompay Emánuel alakját is. A magyar férfi, fiatalon az első világháborúban ismerte meg a lengyeleket, és csodálta hősiességüket, hazaszeretetüket, hitüket hazájuk feltámadásában. Később lengyel nőt vett feleségül és a varsói egyetem tanára lett. 1939-ben diákjaival éppen Magyarországon tartózkodott tanulmányi kiránduláson, amikor Németország megtámadta Lengyelországot. Korompay Magyarországon hagyta diákjait, akik így túlélték a háborút, ő maga pedig visszament Lengyelországba, hogy harcoljon  második hazája védelmében  - mondta el a nagykövet.