Tekerjük vagy sem? Vita az óraátállításról

Ha visszatekintünk az "óratekergetés" hazai történetére, látható a variálás, korábban sem volt könnyű egyértelműen meghatározni, mi
a legjobb az országnak: Magyarországon 1916-ban vezették be az óraátállítást, négy év után azonban megszüntették. 1941 tavaszán előre állították egy órával az órát, a nyári időszámítás 1942 novemberéig maradt. 1943 és 1950 között az évi két "tekergetés" dívott, 1952-ben és '53-ban nem használtuk a nyári időszámítást, 1954-57 között igen, aztán 1958-tól egészen 1979-ig(!) egyáltalán nem kellett foglalkozni az állítgatás nyűgjével. 1980 óta van az a megoldás, amit jelenleg is használunk.

Vasárnap hajnalban át kellett állítani az órát, most jönnek a napok, amikor szokjuk az új rendet. Talán utoljára lesz ez a nyűg?
Fotó: Fmh-archív

A fehérvári születésű Herman Gábor évekkel ezelőtt állt neki számításokat készíteni, hogy adatokkal alátámasztva könnyítse meg a véleményalkotást a kérdésben. Ő összességében jó dolognak tartja az óraátállítást, ám szerinte egy időzónát is ugornunk kéne. Jelenleg ugyanis 101 olyan nap van az évben, amikor este nyolc óra után sincs még sötét. Ha az állandó nyári időszámításnál maradnák (azaz nem lenne óraátállítás), ezen napoknak a száma nem nőne. Ha viszont a GMT+2 időzónát választanánk, de továbbra is megmaradna az óraátállítás, 101-ről 172-re nőne azoknak a napoknak a száma, amikor 8 óra után sem ment le teljesen
a nap. Ez azt jelentené, hogy idén március 26. és szeptember 13. között gyakorlatilag minden nap 8 óra után menne le a nap, így a tavaszi, őszi időszakban sokat lehetnénk este is a szabadban, kihasználva a világosságot.

Kepli Lajos jobbikos országgyűlési képviselő javaslata azonban nem az időzónaváltásról, hanem a nyári időszámítás teljes megszüntetéséről szólt még tavaly. Az országgyűlés tavaly már foglalkozott a kérdéssel, de akkor a vitán az az álláspont fogalmazódott meg, nem kell ezt elkapkodni.

Kepli ugyanakkor ismét felkarolta az ügyet, jelenleg az országgyűlés gazdasági bizottságánál van a téma, ahol elvileg néhány héten belül lefolytatják a részletes vitát. Ha a bizottság támogatja az ötletet, az a plenáris ülés elé kerülhet, így a kérdés akár a jövő hónapban eldőlhet.

Ha úgy is dönt a parlament, hogy eltörlik az óraátállítást, még az EU-val is lesz egy-két kör, ugyanis a téli és a nyári időszámítás alkalmazását uniós irányelv teszi kötelezővé, amit nem lehet csak úgy figyelmen kívül hagyni. A döntéshez többséget kell szerezni, azaz hazánk szakminiszterén túl még legalább másik tizenötnek kell(ene) támogatnia a nyári időszámításra való átállást.

141-en próbálták, 76-an alkalmazzák

A világon eddig 141 ország próbálta már ki valaha az óraátállítást, jelenleg azonban 76 ország, azaz az országok kevesebb mint 40 százaléka alkalmazza. Európában van a legtöbb "tekergetős" ország, 49 országban használják a módszert és csak ötben nem. Idén óraigazítás nélkül a legkorábbi napkelte 3 óra 46 perckor lenne, a kompenzálás miatt ez 4 óra 46-kor lesz. A legkésőbbi napnyugta pedig 19.45 helyett eltolódott 20.45-re. Hazánk ezzel éves szinten egy 20-30 ezres város energiafelhasználását takarítja meg.