Az adataink mi magunk vagyunk - ki mit kezdhet vele?

Milliónyi információval bombáznak bennünket manapság percenként, nem csak a monitorok előtt, de az élet minden egyes területén. Időnként kipipálunk, aláírunk olvasás nélkül szabályzatokat, hozzájárulásokat, nyilatkozatokat, és az élet megy tovább Így hát gyakran már meg sem lepődünk, amikor valaki ismeretlenül felhív bennünket, tudja a nevünket, címünket, telefonszámunkat, sőt, azt is, hogy jó állampolgár módjára fizetjük a számláinkat. Így járt olvasónk is, aki munka közben látta, hogy rendszeresen hívja valaki titkosított számról.

Egyszer, hetekkel később végre sikerült fel is vennie a telefont: az illető az E.on munkatársaként jelentkezett be. Olvasónk elmesélte, hogy beszélgetésük során hamar kiderült: nem az áramszámlájáról akar vele értekezni a vonal másik felén beszélő, hanem valamilyen biztosítást akar rásózni.

- A biztosítási ügynök minden lényeges információval rendelkezett rólam, sőt, még azt is tudta az illető, hogy mindig minden számlámat befizettem. Ezután rövidre fogtam a beszélgetést, megmondtam, hogy ha biztosítást akarok kötni, majd megkeresem a legalkalmasabb társaságot, és jeleztem azt is, nem emlékszem, hogy valaha engedélyt adtam volna az E.on-nak adataim kiadására – meséli olvasónk. Az már más kérdés, és inkább a „rámenősség” körébe tartozik, hogy ennek ellenére tovább faggatózott az illető a vonal másik felén, félresöpörve a határozott elutasítást.

Vajon lehetséges az, hogy egy szolgáltató kiadhatja a fogyasztói adatait valakinek azért, hogy biztosításokkal keressék meg őket? Nos, megkerestük kérdéseinkkel az E.on-t, valamint a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságot is. Ugyanis ez utóbbi szervezet az, amely e nagy 21. századi információkáoszban megpróbálja a törvények mentén igazgatni emberek, hatóságok, úgy egyszóval mindenki adatát, annak használatát, továbbadását, feldolgozását.

Egyházi Nikoletta, az E.on kommunikációs vezetője rávilágít: szerinte a fenti eset kapcsán valószínűleg félreértések vannak, ugyanis az E.on végez - függő ügynökként - biztosításközvetítői tevékenységet.  2014. óta partnerük az egyik nagy biztosítótársaság:

- Segítségükkel több százezer ügyfelünk számára nyújtunk az életében és az otthonában felmerülhető vészhelyzetek, balesetek megoldására segítséget. Az ügyfeleket telefonon keressük fel a termék megismertetése és értékesítése céljából, ebben egy szerződött telefonos értékesítő partnerrel dolgozunk együtt. Értékesítő partnerünk az E.on nevében jár el, tehát nem egy biztosítótársaság munkatársa – hangsúlyozza Egyházi Nikoletta.

Erre hivatkozva véli úgy az E.on, hogy ezeknek az értékesítőknek tehát, mivel szerződött partnerek, átadhatják azon ügyfeleik adatait, akik az értékesítési célú megkereséshez hozzájárultak. Ez a pont egyébként lényeges, ugyanis olvasónk nem emlékezik arra, hogy hozzájárult volna ehhez. Érdemes egyébként ilyen kérdéses esetekben ezt a hozzájárulást kikérni az adott szolgáltatótól. Mert azért tudjuk, hogy az ördög a részletekben, manapság pedig a kisbetűs részekben, a kipipálásra váró nyilatkozatokban rejlik

Az E.on-nál arra hivatkoztak, hogy (az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvénynek megfelelően eljárva) a külső értékesítő partnerüknek kizárólag feldolgozásra adják át az ügyfelek adatait, ami Egyházi Nikoletta szerint azt jelenti, hogy a partnerük csak az E.on által meghatározott értékesítési célra használhatja fel az adatokat.

Azt nem tudom, mennyiben számít adatfeldolgozásnak és nem kezelésnek egy külsős cégnek kiadott adat alapján a fogyasztó felkeresése és termékvásárlásra buzdítása, de erre hivatkozik az E.on, amikor azt mondja, hogy a külső értékesítési partner nem adatkezelőnek, hanem csupán az áramszolgáltató adatfeldolgozójának minősül. Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke, egyetemi docens megkeresésünkkor azonban úgy fogalmazott: az infotörvény alapján adatkezelésnek minősül a személyes adat továbbítása, tehát az adat meghatározott személy számára történő hozzáférhetővé tétele. Innen persze már csak jogi csűrcsavarnak tűnik, hogy adatkezelés vagy feldolgozás, harmadik fél vagy szerződött partner – ez a fogyasztót nem nagyon érdekli.

Az E.on által biztosítási termékek értékesítése egyébként újszerű aktivitás Magyarországon, ami sokak számára szokatlan, ezért is merülhet fel az ügyfelekben az adatkezelés szabályainak kérdése. Joggal. Az ember természetszerűleg szeretné védeni a magánszféráját, amelyek közé tartoznak a személyes adatai is. A hatóság leszögezi, hogy egyes nagyon speciális esetektől eltekintve mindenkitől egyértelmű, magyarázatokkal alátámasztott hozzájárulás szükséges ahhoz, hogy azokat bárki továbbadhassa, kezelhesse. Aki tehát nem biztos benne, hogy ezt a hozzájárulást megadta, joggal kérheti attól, aki szerinte kiadta az adatait.