Húsz évre szóló döntés

„Nem tudom, mit szólnának az olasz földtulajdonosok, ha a magyar vadászok náluk szeretnének vadászni?” – tette fel a kérdést Proksa József pár napja, amikor szerkesztőségünkben járt, majd válaszolt is: „Bizonyára elküldenének valahová, melegebb éghajlatra...” Proksa úr a Nádasdlasdány melletti több ezer hektárnyi erdőből birtokol 8 hektárt. A kistulajdonosok egyike, akik tulajdonosi közösséget alkotva a Ladány Erdőbirtokossági Társulat tagjai. A fenti kérdést azért vetette fel, mert társaival együtt attól félnek, hogy több ezer hektáron olaszok rendelkeznek majd a vadászati joggal. Nádasdladány és Jenő térségére ugyanis olyan vadászterületi ajánlásokat tett közzé a kormányhivatal, amelyek értelmében egy olasz többségi tulajdonban lévő kft. kerülhet döntési helyzetbe. A tulajdonosok többsége 2037. februárjáig határozza meg egy-egy területen a vadászati jogot.

Az elmúlt évtizedekben a magyar tulajdonosok dönthettek a vadászati jog hasznosításáról Fotó: Molnár Artúr

- Azért fordultam a nyilvánossághoz - fogalmazott Proksa József -, mert ha a vadászterületek a kormányhivatali ajánlások szerint dőlnek el, akkor sok hozzám hasonló kistulajdonos, aki nem értesül a helyzetről, húsz évre olasz fennhatóság alá kerül a vadászati jog szempontjából. A vadászat hatalmas üzlet, aki egy területre most megszerzi a jogot, az húsz évig élvezi annak hasznát, például úgy, hogy haszonbérbe adja.

Proksa József azt sem érti, miért változtak meg most a kormányhivatali ajánlás szerinti területhatárok, hiszen az elmúlt évtizedekben mindenütt a magyarok szava volt a döntő, a hazai földtulajdonosok voltak többségben, miközben az olaszoknak 1993 óta nem lett - mert nem lehetett - több területük.

- Most mégis az ő szavazatuk szerint dől el a vadászati jog több ezer hektáron, ha nem emeljük fel a szavunkat, és nem kérünk módosítást, erre negyven napunk van - zárta szavait Proksa József, aki szerint panaszával nincs ő egyedül, csakhogy a többiek valami miatt félnek...

A felvetéssel a Fejér Megyei Kormányhivatal illetékeseihez fordultunk. Az írásos válasz szerint a hatósági ajánlás kialakítása során a jogszabályi kötelezettség a tájegységi határvonalak és a meglévő határok figyelembevételét írja elő. Fentieken túl a hatóság szabad mérlegelési helyzetében figyelembe veszi a vadászterület kialakításának általános szempontjait, az érintett földterületek tulajdoni és használati viszonyait, a biztonságos vadászat lehetőségét, a vad életfeltételeit és élőhelyének ökológiai adottságát. Egy pótkérdésben rákérdeztünk, hogy a szabad mérlegelés jegyében lehetett volna-e úgy kialakítani a vadászterületi határokat, hogy a magyar földtulajdonosok legyenek szavazati többségben, amikor eldől húsz évre a vadászati jog.

A válasz szerint az egyik - 5587 hektárnyi - terület esetében várhatóan az olaszok, míg a másik - 3586 hektáros - területnél a magyar tulajdonosok lesznek többségben azokon a tulajdonosi gyűléseken, ahol eldől a vadászati jog 2037-ig.

A kormányhivatali válasz arra is felhívja a figyelmet, hogy az ajánlás mint azt a köznyelvben használt jelentése is mutatja, nem tartalmaz döntést, hanem javaslatot, kiindulási alapot biztosít.

Ha a földtulajdonosok egyetértenek az ajánlásban közzétett határokkal, akkor a tulajdonosok gyűlésén szavazással dől el a vadászati jog hasznosításának módja. (Itt nem mindegy, ki van többségben! - a szerk.) A jogszabály (az 1996. évi LV. törvényről van szó, amit vadászati törvényként ismer a szakma) értelmében azonban a földtulajdonosok 2016. május 15. napjáig módosító javaslatot nyújthatnak be, ha nem értenek egyet az ajánlás szerinti határokkal.

- Ha nem teszünk észrevételt, ha nem változnak meg a határok, akkor sok helyi föld- és erdőtulajdonos tátott szájjal nézheti, amint az ő földjén és erdejében az olaszok hasznosítják a vadászati jogot, jó pénzért bérbeadják annak akinek akarják, és a tulajdonos 20 évig nem szólhat bele, kik vadásszanak az ő birtokán - hívja fel a figyelmet Proksa József, aki a termőföld hasznosításánál tapasztalható szigorúságot várná el a kormánytól az erdők esetében is.