Megalázó helyzetek, semmibe vett tanulók, kioktatott édesanyák

Megszégyenítés az iskolában, megalázás a munkahelyen, alapvető jogok mellőzése – számos olyan emberi történet fut át az Egyenlő Bánásmód Hatóságon, amelyek igazságért kiáltanak. Az Európai Uniós csatlakozás egyik sarokköve volt, hogy a magyar állam kötelezettséget vállaljon az esélyegyenlőség ügyének felkarolására. Ezért jöhetett létre egy olyan hivatalt, melynek feladata az esélyegyenlőség biztosítása az állampolgárok számára. Erre hivatott – az egyébként kormánytól független - Egyenlő Bánásmód Hatóság, illetve a mögé állított jogszabály, amely több mint tíz éve tette lehetővé, hogy működjön az esélyegyenlőségi rendszer Magyarországon. Egy évvel ezelőttig, azaz 2014 végéig az unió finanszírozta a hatóság munkáját, ám 2015-től már a magyar állam költségvetéséhez tartozik a szerv. Tavaly az unió utánkövetéses vizsgálatai még zajlottak, de idén már teljes körűen a magyar vezetésen és finanszírozáson múlik minden.

Az ügyvédekkel felvértezett megyei referensi rendszer 2009 szeptembere óta működik – Fejér megyében kiemelkedő eredményekkel. Szatmári Éva ügyvéd látja el nálunk a feladatot, így nagy tapasztalata van a helyi diszkriminatív ügyek területén. A referens egyrészt ingyenes jogi tanácsadást tart azoknak, akik nem diszkriminációs ügyben akarnak panaszt tenni. Másrészt a törvény betűje szellemének megfelelően diszkriminációs eljárásokat indíthat el azáltal, hogy befogadja az ide illő panaszokat.

- A közgondolkodásában egyébként a diszkrimináció kifejezés sokkal szélesebb körű tartalommal bír, mint ahogy a jogszabály lehetővé teszi, hogy lehessen panaszt tenni. Az emberek sokszor tapasztalhatják azt a munkahelyükön, illetve különböző jogviszonyokban, hogy megalázóan viselkedtek velük szemben. De ha nincs védett tulajdonságuk – a jogszabály 19 ilyet sorol fel –, amely alapján panaszt lehet tenni, illetve ha ez a panasz, még ha van is védett tulajdonság, nem azzal kapcsolatos, akkor nem érdemes panaszt tenni. Akkor ugyanis nem lesz belőle számára kedvező eljárás. Ezért nekünk az is dolgunk, hogy elirányítsuk az ügyfeleket.

Szatmári Éva megyei referens épp tanácsot ad egy hozzá fordulónak a Tolnai utcai irodában
Fotó: Molnár Artúr

Tavaly nyolc panaszt nyújtottak be a referens segítségével az Egyenlő Bánásmód Hatósághoz (előtte évben 6-ot, azelőtt 16-ot), e fölött pedig 163-an érkeztek jogi tanácsadásra (előtte évben 114-en, az előtt pedig 154-en).

Az ügyek néhol tipikusak, máshol hajmeresztőek voltak: a tavalyi év során például egy roma testvérpár kereste meg a referenst. Szerettek volna elhelyezkedni egy móri munkáltatónál, ahol az írásbeli felvételi vizsgán megfeleltek, de a személyes találkozón, amikor a HR-es szembesült azzal, hogy romákról van szó, mereven elhatárolódott az együttműködéstől, a sikeres felvételi ellenére.

- Az egy fontos dolog, hogy mertek bejelentést tenni! – szögezte le Szatmári Éva. A hatóság kivizsgálta a panaszt, és elmarasztalta a munkáltatót: ezúttal például nyilvánosságra hozták a cég diszkriminatív eljárását. A vizsgálat persze nem könnyű, hiszen egy állásinterjún általában ketten vannak, nehéz a bizonyítás. - Éppen ezért szokott alkalmazni a hatóság olyan személyeket, mint például a fogyasztóvédelemben a próbavásárlók. Elküldenek egy roma származású személyt az adott céghez egy hasonló szituációban, s így tesztelik a munkáltatót – árulja el a referens. Aki szolgál még érdekes esettel.

A panaszok másik vonulata ugyanis az oktatás világában zajló diszkriminatív eljárásokra világít rá. - Sok szülő panaszolta, hogy az iskolában, amikor valamilyen fejlesztést ír elő a tanulási képességeket vizsgáló intézmény - amely szintén hatósági jogkörben működik, tehát kötelező az előírásaikat betartani -, az iskola figyelmen kívül hagyja a szakvéleményt – emeli ki az egyik jelentős panaszkört a referens. – A szülő ugyanis ezzel a szakvéleménnyel jogosan követeli meg, hogy a gyerekének azt a heti pár órás foglalkozást biztosítsa az iskola. Mégis előfordul, hogy ez nem teljesül vagy nem úgy, ahogy az elő van írva. Mi abból indulunk ki: egy iskolának az alapító okiratában szerepel-e, hogy fogad sajátos nevelési igényű tanulókat. Ha ez benne van, akkor kötelessége biztosítani a pedagógust és az eszközöket. Ha nem biztosít megfelelő felkészültségű pedagógust vagy elegendő órát, akkor a fenntartót lehet felelősségre vonni.

Nem maradhatnak el az anyasággal kapcsolatos panaszok sem: egy Fejér megyei óvodába például nem lehetett bemenni babakocsival. A nagyobbik gyereket szerette volna az édesanya bevinni, a kicsi pedig ott volt a babakocsiban, de nem vihette be, mondván, összekoszolja az épületet. Abszurd történetnek tűnik, pedig valós és nem egyedi, de szerencsére első körben sikerült a hivatal közreműködésével egymás közt megoldani a problémát. - Sokszor már ez is célravezető – tapasztalja Szatmári Éva, ahogy sajnos a másik végletet is, amikor a jogszabály által hozott határozatot nem fogadja el valaki. Ekkor a bíróság dönt.