Miért is fizessen a vétlen? - A szakértő szerint külföldön egész más a biztosítók hozzáállása

Erzsébet kilenc éves Ford Fiestáját a férje vezette azon a bizonyos október végi napon, de ez mellékes volt a baleset szempontjából. Történt ugyanis, hogy amikor az egyik lámpás kereszteződésben a férfi állt a pirosnál, hátulról belement egy másik autó. A balesetben nem sérült meg senki, de minkét autó összetört. A Fiat sofőrje elismerte, ő okozta a balesetet, s Erzsébeték úgy gondolták, hogy a kötelező felelősségbiztosítás értelmében a károkozó biztosítója fizeti az okozott kárt. Az évekig megkímélt, újszerű állapotú – bár 9 éves – Ford hátuljában a kárfelvételi jegyzőkönyv szerint több karosszériaelem is javíthatatlanná vált, így ezeket cserélni kellett.

Itt kezdődtek a bonyodalmak. A biztosító kárszakértője és a szerviz kárügyintézője is azt mondta Erzsébetéknek, hogy a beépített új alkatrészek árának 30 százalékát – mintegy 100 ezer forintot nekik kell fizetniük.

– Miért kéne fizetnünk, hiszen vétlenek voltunk a balesetben? Úgy tudjuk, arra való a kötelező felelősségbiztosítás, hogy ilyen esetekben a biztosító fizessen – mondták Erzsébeték, amikor a történettel felkeresték szerkesztőségünket.

Miután Erzsébeték kérdésével megkerestük a szakembereket – kárszakértő, biztosítási szakember, műszaki szak-értő, autószerelő –, kiderült, hogy itt nem csupán egy panaszügyről, annál sokkal többről van szó.

A balesetek többségében egyértelmű, ki okozza a másiknak a kárt. Ilyenkor fizet a kötelező biztosítás alapján a biztosító. Ha...

Miután a konkrét történethez hasonló esetekben az úgynevezett „avultatást” minden biztosító alkalmazza, megkerestük a Magyar Biztosítók Szövetsége (Mabisz) kommunikációs főosztályának vezetőjét. Gilyén Ágnes érdeklődésünkre elmondta, hogy a törvény alapján a biztosítónak a kárt kell megtérítenie, nem pedig a javíttatás költségét. Történetünkben a kár egy 9 éves gépjármű 9 éves alkatrészének cseréje, azaz ha a károsult egy 9 éves alkatrészt szereltet be (pl. bontóból beszerzi), abban az esetben a teljes javíttatási költség megtérül, azaz a kár-összeg megegyezik a javítási számla összegével. Ha viszont gyári új alkatrészt szerelnek be a 9 éves autóba, ott alkalmazzák az avultatást, azaz kifizettetik az új és a régi alkatrész közötti különbséget. Ráadásul a törvény kimondja a „káron szerzés” tilalmát, ami lényegében azt jelenti, hogy az új alkatrészekkel az autó értéke emelkedett, s ezt ki kell fizetni. Ha nincs javítási számla, a biztosítók a szabályok értelmében a kalkulált javítás nettó összegét fizetik ki, mert csak akkor fizetheti ki az áfát, ha az valóban felmerült. Ennek felmerülését pedig a számla bizonyítja – tájékoztatott a kommunikációs főosztályvezető.

A mintegy 20 évig biztosítós, majd immár közel ennyi ideje az ügyfelek érdekeit képviselő igazságügyi műszaki szakértő, Vinkelman István szerint a biztosítók enyhén szólva furcsán számolnak. Kétezer forintos rezsióradíjakkal kalkulálnak az átlag 5-7 ezer forint valóságos helyett, és akkor is avultatnak, amikor nem kellene. A szakember a konkrét történetre utalva elmondta, hogy a 9 éves autóba csak akkor kell 9 éves (utángyártott, vagy bontott) alkatrészt beépíteni, ha a cserélendő alkatrészt az elhasználódása miatt – előrehaladott korrózió vagy egy korábbi sérülés okán – egyébként is cserélni kellett volna, ezért a csere értékemelkedést okozott volna. Egyébként az új alkatrész nem okoz értékemelkedést, azaz nem lehet megavultatni sem.

Vinkelman István igazságügyi műszaki szakértő

– Ha a javított autót kivinnénk a piacra, mindenki körberöhögne minket, ha a beépített új alkatrészek miatt „értéknövekedésre” hivatkozva drágábban árulnánk – mondta a szakember. Szerinte az EU-ban egyedülálló, ahogy a magyarországi biztosítók viselkednek az ügyfelekkel.

– Ha ugyanez a baleset Ausztriában vagy Németországban történt volna, akadékoskodás és avultatás nélkül a teljes kárt megtérítenék – tette hozzá Vinkelman István.