Ez az értékőrzés és megújulás

– Talán sokan nem gondolják, de a reformáció hatása túlmutat az egyházak határain. A leghétköznapibb dolgokat is áthatja a reformáció által megfogalmazott felismerések összessége: az erkölcs, a jogrend, a politika, a gazdaság, a közösségi élet terén, de új válaszokat keresett és talált a reformáció a közösségek szerveződésének kérdéséről, a minőségi munkáról, az elszámoltathatóságról, a személyes felelősségről, vagy a közösség és pénz viszonyáról is. Közgazdászok állítják, hogy Svájc gazdagsága alapvetően összefügg a reformáció felismeréseivel. Akkor például, amikor tisztességesen dolgozik az ember, amikor félretesz és nem éli fel keresetét, sőt gondol a szegényekre is, valójában a reformáció tanai szerinti hitét éli meg. Attól több lesz, hogy nem egyszerűen embereknek dolgozik, nem is csupán magának, hanem Istenének számol el. Ebből következik minden fejlődés. A reformáció hatására értékké vált a közösség szerepe is. Ettől kezdve már nem csak az számított, hogy ki hogyan érzi jól magát a világban. A középkorban jellemző volt a konzervatív szemlélődő vallásosság, amelyben nem volt cél, hogy közösségek alakuljanak. A reformáció hívta fel a figyelmet arra, hogy egymásért és nem magunkért vagyunk. Az egész társadalom felelőssége is ránk bízatott.

Fotó: Koppán Viktor

– Ötszáz évvel ezelőtt a reformáció komoly közéleti válságra adott választ. Mély társadalmi válság ma is van. Most milyen téren mutat kiutat?

- A reformáció legnagyobb felfedezése az volt, hogy az emberek megérezték: az élő Isten vezetését, szeretetét, a vele való kapcsolatot meg lehet élni személyesen, egészen közelről. Lelkierőt, bölcsességet, iránymutatást, jó döntéseket lehet kérni és kapni Istentől. Az életben való eligazodásban jelentett óriási segítséget a reformáció. Nagyon sok erőt adott az embereknek. Talpra állította őket, akár külső, akár belső problémával küzdöttek. A mai embereknek is nagy szükségük van erre a személyes meggyőződésre, bizalomra Isten iránt. És bizalomra Isten igéje iránt. Ez Isten levele hozzánk, emberekhez. Azt olvashatjuk ki belőle, hogyan éljünk – jól, boldogan békességben. A mai ember legnagyobb problémája az a betegséghalmaz, ami szervezetét megtámadja. Orvosok és lelkészek közül is egyre többen támogatják azt a nézetet, hogy a lelki és testi tünetek közötti összefüggés van. Nagyon sok betegség megelőzhető, gyógyítható lenne, ha lelkileg helyre kerülnénk. Ha letennénk terheket. Nem görgetnénk magunk előtt sértődéseket. Nem azon mesterkednénk, ki hogyan tud betartani a másiknak. Ez egy megállíthatatlan szövevény. Szenved benne egy egész társadalom, holott van rá gyógyír. A reformáció egészen egyszerűen ezt mondta el. Erre vannak konkrét tanítások: „A rosszat jóval győzd meg!”

– Fél évezred alatt a reformáció értékei folyamatosan alkalmazkodtak a történelem aktuális elvárásaihoz. Most mi az érvényes mondanivalója?

– A reformáció az adott helyzetben újra és újra keresi aktuális üzenetét. Nem egy statikus, örök érvényű megváltoztathatatlan kinyilatkoztatás ez, mint az némely más vallásra jellemző. Vannak ugyanakkor alapok, amik szó szerint kőbe vannak vésve, ilyen a Tízparancsolat. A reformációnak azonban éppen az a lényege, hogy folyamatosan és aktuálisan keresi Isten üzenetét. Bibliai válaszokat keres a mai kor etikai, szociális kihívásaira, így többek között a klónozásra, a génsebészetre, vagy hogy meddig tartsunk életben menthetetlen, szenvedő betegeket, felvállalhatja-e azt valaki, hogy a hónapok óta kómában fekvő beteget lekapcsolja a gépről? Nagyon sok praktikus tanácsot közvetít a Biblia például a közpénzek elosztására, de az idősek tiszteletére is. Azt mondja: „Az ősz hajú ember előtt hajts fejet!” Arra tanít, hogy nem értékvesztés az öregedés, vagy ami szintén nagyon fontos, hogy ne külsőségekben éljük meg a keresztyénséget, hanem János apostolt idézve „Ne szóval szeressünk, hanem cselekedettel és valósággal!” A szeretet cselekedetben jelenjen meg és ne szóvirágban. Az igazsághoz ragaszkodva, szeretetben növekedve.

– Ha már a napi aktualitásoknál tartunk: mi a válasza a reformációnak a migránsok befogadására?

– Úgy látom, és ebben nem vagyok egyedül, hogy Európa lelki gerince most megtört. A Krisztusi tanítás szerint nem tehetem meg, hogy bárkit bántsak, elűzzek, lenézzek, de ha jön hozzám valaki, aki azt mondja, hogy mostantól kezdve itt akar élni és elvárja, hogy az ő vallásának megfelelően rendezzük át a megszokott életünket – és erre Európában egyre több példa van, hiszen több városban, városrészben az iszlám jogrend vált a társadalmi együttélés alapjává –, nekünk európaiaknak nem szabad bólintanunk. A Bibliában az van megírva: ha gondotok van, segítünk. Ez a bibliai cselekedet, de emellett keresztyén hagyományainkhoz ragaszkodnunk kell. Most ez a kiállás, ez a hitvallás, ez a hitvallásos gondolkodás hiányzik. A Biblia ebben így igazít el: a szeretet tud nemet is mondai. Ebben az esetben azonban félrecsúszott a szeretet és a humanitárius cselekedet. Alapvető probléma volt, hogy kimaradt az Európai Unió Alkotmányból a kereszténységre való hivatkozás. Ez gyengeséget sugallt. A mohamedán világ erre érzett rá, és itt hadd vonjak párhuzamot a 16. századi török hódítással. Akkor is komoly iszlám előrenyomulás volt, mohamedán meggyőződésű emberek jöttek tömegesen, hogy meghódítják Európát. Akkor a reformációban hitre jutott emberek állították meg őket. A megújult hitvilág adott az embereknek olyan tartást, hogy nemet tudtak mondani a mohamedán hódításra: Jézus Krisztusban felfedeztük az eget-földet összekötő Istenfiút és nem szeretnénk lecserélni senkire.