Ajjaj, óraátállítás vasárnap: megmutatjuk, hogyan lehetne több világos esténk!

Legtöbbünket csak annyiban érdekli az óraátállítás, hogy azzal éppen „nyerünk” vagy vesztünk” egy kis időt. Most vasárnap hajnalban nyerünk, ugyanis hajnali 3 helyett két órára kell az órát visszaállítani.

Magyarország a legtöbb nyugat-európai országgal együtt jelenleg a GMT+1 időzónában van. Bármilyen hihetetlen, de óraigazítás nélkül ebben az időzónában Magyarországon az év minden napján este nyolc előtt lemenne a Nap! Nyáron pedig lennének olyan reggelek, amikor hajnali 3 után nem sokkal már világosodna! Ilyen korán nagyon kevesen kelnek, sokan sok óra napsütést elvesztenének (hiszen átalusszák), este 8 után pedig még sokan örülnének a napsütésnek. Az óraigazítás ezen segít: amikor tavasszal előre tekerjük az órát, akkor a napkelte-napnyugta időpontja egy órával elcsúszik és este tovább lesz világos. Így napsütést nyerünk, pont a nap végén, amikor a szabadidőnket eltöltjük és járulékos haszonként emellett még mérhető villamos energia megtakarítást is! Ilyenkor ősszel pedig visszaállunk abba az időzónába, ahova eredetileg tartozunk.

A jelenleg alkalmazott időzónákat 1884-ben, a Meridián Konferencián fogadták el, a nyári időszámítást pedig 1980-ban vezették be, mert az akcióval 300 ezer tonna kőolajnak megfelelő energia megtakarítás volt elérhető, különösen azzal, hogy kevesebbet kellett világítani. Napjainkban a folyamatosan járó hűtőgépek, a légkondicionálók és az életünket mindenhol körülvevő sok elektronikus kütyü adja a fogyasztás nagyobb részét, a világítás már kisebb részt tesz ki a teljes fogyasztásból.

Herman Gábor székesfehérvári származású  telekommunikációs mérnök szerint a fentiek alapján bátran feltehető a kérdés, hogy ez a legjobb időzóna-e nekünk? A „GMT+2 időzónát Magyarországnak!” javaslat fehérvári kitalálója, akit a facebookon egyre többen követnek és támogatnak, úgy látja, az eggyel keletibb időzónába kerülés könnyen megvalósítható lenne például a mostani (vagy valamelyik következő) őszi óraállítás egyszeri kihagyásával és további évi 5 milliárd forint villamos energia megtakarítást eredményezne. Amint kiszámolta, az átállással 2016-ban este nyolc óra után a most várható 101 nap helyett még további 69 olyan este lenne, amikor este munka vagy tanulás után lehetőségünk lenne szabadtéri tevékenységre, még világosban. Többet sportolhatnánk, kertészkedhetnénk, ami segít az egészségünk megőrzésében és javítaná a hangulatunkat.

Herman Gábor

Herman Gábor minderre egyébként utazásai során döbbent rá: például Madrid is ugyanabban az időzónában van, mint Budapest, de ott fél kilenckor még csak közelít a naplemente, Budapesten viszont „töksötét” van. Miért jó ez így?

Decemberben párizsban tartják a Klímakonferenciát, amelyen Herman Gábor szerint Magyarország köztársasági elnöke előállhatna egy világszintű időzóna optimalizálási javaslattal, s 1881 után Budapesten rendezhetnék meg a II. Meridián Konferenciát. Ugyanis csak ennek a megtakarításnak az eredményeképpen évi 91 ezer tonnával csökkenne Magyarországon a világítási célú széndioxid kibocsátás, ami 19 ezer személygépkocsival megtett, összesen 350 millió kilométer káros anyag kibocsátásával összemérhető. Hát ezért érdemes a fentieken elgondolkodni!