20 éves a seregélyesi tájház

- A környéken nincs még egy tájház, ahol ilyen nagyszámú és ennyire értékes néprajzi tárgyak vannak - jelentette ki megnyitó beszédében Horváth Sándor polgármester.

A tájház megnyitásának huszadik évfordulóján rendezett ünnepségre szép számmal eljöttek a helyiek, fellépett a fehérvári Kákics együttes, a helyi fiatalok pedig verssel, énekszámokkal adtak ünnepi hangulatot.

Az épület egyébként Kovács Gyuláéké volt, az ő lányuktól vásárolta meg az önkormányzat 1992-ben. A testület 1995-ben nyilvánította tájházzá.

A néprajzi tárgyakat kezdettől Hollósi István gyűjtötte. Mint lapunknak elmondta, a tárgyak hetven százaléka a családjától származik, a többiért jó néhány padlást megmászott.

- Öreganyám arra tanított, hogy soha semmit ne dobjunk el. Ha éppen nem kell valami, fel kel tenni a padlásra. Egy régi csizma még jó lehet lószerszám javítására - mesélte. Elmondta azt is, hogy gyerekkora óta érdekelte a textil. Még 1967-ben az Alföldről vett 400 forintért egy szövőszéket, amit a szomszédasszony segített beüzemelni. Ettől kezdve szőtt, volt olyan tél, amikor száz méter rongyszőnyeget is legyártott a szomszédoknak. A tájház tárgyait úgy szedte össze, hogy vagy elkönyörögte a tulajdonostól, vagy cserébe készített egy terítőt. Harminchét éve elvállalta a kézimunkaszakkör vezetését, azóta is összejárnak hetente.

Mutatta a legféltve őrzött kincseket, azokat a kézzel hímzett tüll kendőket például, amelyekkel a templomba mentek az esküvőre és amelyekkel a haláluk után letakarták az arcukat. A tilángli kendőkre nagyon büszke a gyűjtőjük. Elmondta azt is, hogy a menyecske kendőket a múlt század 10-20-as évekig használták,

A polgármester arról is beszélt, hogy a helyiek és a turisták is gyakran keresik fel a tájházat és elismeréssel szólnak a gyűjteményéről. Mindez Hollósi István érdeme, akinek ajándékot adott át az önkormányzat nevében. Az érintett annyit mondott, úgy érezte kötelessége megmutatni a múltat.