Hírek

2014.02.26. 18:08

Hóvirág, több mint 100 hektáron

Adony – Hóvirágszőnyeg, erdőváltás és természetvédelem. Ezt láttuk a gyönyörű adonyi szigeten.

Tribolt Lajos

Ennyi hóvirágot eddigi életemben összesen nem láttam, mint az adonyi szigeten néhány perc alatt. A sziget 187 hektár és az alacsonyabban fekvő részeken kívül mindenütt a fehér, tavaszhírnök virág nyílik. A fák alatt, a szeder indák alatt, mindenütt. Jókor jöttünk, mert néhány nap múlva átveszi a hóvirág helyét a már most is mindenhol nyíló kék tavaszi csillagvirág.

Később pedig a sárga saláta boglárka következik, aminek első hírnökei már láthatók. Most azonban még hóvirágszőnyeg borít mindent. Néhány éve autóbuszok sora állt meg ilyenkor és utasaik nyalábszámra tépték a növényt. Mára a helyzet megváltozott, hiszen a virág védett lett és egyetlen szál leszakításáért tízezres büntetést szabnak ki.

A kerületvezető erdész, Nagy György terepjáróján a sziget belsejébe is bejutunk és mindenütt a hóvirágszőnyeget látjuk. A fák közül munka zaja hallatszik, tervszerű fakitermelés folyik. Az erdész elmondja, hogy a Trianon utáni időkben fahiány volt az országban és akkor kezdődött nagyarányú fásítás. Ám az egyszerre telepített erdők egyszerre is öregszenek el. Így a tervszerű gazdálkodás során végzett kitermelésről a kívülálló nem egyszer gondolja, hogy „letermelik” az erdőt. Pedig erről szó sincs, sőt.

Azt már Gombás Katalin, a VADEX közjóléti és kommunikációs vezetője mondja el, hogy a telepített erdőt természetesebb, őshonos fákból állóra alakítják át.Ma már nem a fakitermelés az egyetlen szempont. Fontos a természetjárók és a természetvédelem szerepe. Az emberek nem fasorokat, hanem „tömött” erdőket akarnak látni, s ehhez alkalmazkodni kell. A puhafás területeken a szürke és fekete nyárt, valamint a füzet felcserélik kocsányos tölgyre és magas kőrisre. A fakivágásokat úgy végzik, hogy hagynak a régi fákból és közéjük makkot vetnek, majd később kerül csak sor a meghagyott, de kitermelésre ítélt fák kivágására.

Az egyre természetesebbé váló erdőt jól jellemzi, hogy van zuzmó telepe, ami a levegő jó minőségét jelzi. Élnek már hódok is a vizekben. Ellátogattunk a nagy Duna közelébe is, a Császárállásnak nevezett részhez. A viszonylag magas területen közel 160 éves vadgesztenye fák állnak. Az erdőrész onnan kapta a nevét, hogy Ferenc József kikötött itt, s madarakra vadászott a szigeten. Az őt fogadó sátrak álltak az említett helyen.

Később vadászott itt Rudolf trónörökös is, akinek kíséretében ott volt Alfred Brehm, neves tudós is, aki a madarakról szóló könyvében megemlékezik az adonyi Gém szigetről. Akkoriban gémek, kócsagok, kárókatonák és bakcsók is éltek itt tömegesen. E madarak zöme ma is megtalálható, csak jóval kisebb számban.Szóval folyik a telepített erdő átalakítása, ám ez egy hosszú folyamat. Gombás Katalin és Nagy Győző azonban hisz benne, hogy az emberigénye s a természetvédelem összeegyeztethető.

Ezek is érdekelhetik